Túlzás lenne állítani, hogy emberemlékezet óta nem találkoztunk José Luis Torrente kedvenc csapatával, de jócskán vissza kellett tekernem emlékeim között, hogy felidézzek valamit a csapatok közös történelméből.
Oké, volt egy barimeccs 2018-ban egy jókora Lautaro találattal, de hiszitek vagy sem, egyetlen egy tétmeccsről találtam infót, az pedig egy elég szar emléket idézett fel. 2010 nyara szép időszak volt minden interistának, ám a mese csúnya véget ért augusztus 27-én, mikor az UEFA Szuperkupában a matracosok 2-0-ra verték a BL címvédő, triplázó Intert, akik bár a májusi döntőtől csak egy poszton eltérő kezdővel, de egy új edzővel, Rafa Benítezzel álltak ki. Sok közünk nem volt a mérkőzéshez, az Atleti góljait az azóta sajnos elhunyt Reyes és az egy évvel később City-ikonná növő Agüero lőtték, és felvonultattak még jó pár klasszist (Godín, Forlán, De Gea), azért koránt sem számítottak verhetetlen ellenfélnek. Szép előzetese volt ez az elcseszett Benítez-korszaknak, az Atleti viszont a következő 10 évben az Interrel ellentétes utat bejárva rengeteg megsüvegelendő eredménnyel, kupával, bajnoki címmel gazdagodott.
A Simeone-korszak már tizenharmadik éve tart, és bár a sikerek mellett voltak gyengébb időszakaik, a Cholo-féle Atleti egy nagyon konzisztens projekt, amely nagyjából befészkelte magát a tiszteletbeli „harmadik legjobb spanyol csapat” helyére a Real Madrid és a Barcelona mögé, hogy időnként ebből a kényelmes pozícióból osztogasson tockosokat a két nagynak. Bár anyagi lehetőségeik nem végtelenek, lehetővé teszik hogy az általában erős keretet pár igazi világsztárral spékeljék meg, játékukról pedig mindenkinek a kicsit olaszos grinta, a megálljt nem ismerő, néha a célon kissé túllövő küzdőszellem ugrik be. Gyorsan megjegyezném, hogy az idei Atletico játéka már távol áll a klasszikus, 1-0-ákat védő stílustól, idén akár azt is mondhatnánk, hogy pazzábbak lettek mint az Inter. Kisebb csapatok ellen bennük van az 5-6 gólos mészárlás (mint múlt héten, tök tartalákosan a Las Palmas ellen), ám van, hogy hátul kicsit elkalibrálódnak a dolgok, és kapnak egy hármast a Getafétól.
A kulcsember itt Griezmann, aki egy rövid barcelonai kitérőt leszámítva egyrészt igazi klubikon, másrészt visszatérése óta megállíthatatlan, idén eddig 25 gólhoz járult hozzá. A sérültnek gondolt, ám közben felépülő Morata ráadásul valamikor a szezon elején elfelejthette, hogy amúgy ő tradicionálisan egy balfék, így már 19 találatnál jár. Ne feledkezzünk meg az újra klasszisként védő Oblakról, a védelembe integrált, 35 éves kora ellenére kirobbanthatatlan Witselről, vagy a rutinos Llorente-Koke-Niguez tengelyről sem, és még az általunk oly sokáig követett De Paul is ott van.
Ez pedig akkora kép, hogy még egy bukott Juve-elnök is ráfért
Az Atleti idén talán kicsit hektikusabb bajnoki szereplése miatt, na meg persze a mieink közel hibátlan menetelésének köszönhetően a mai meccsre sokan sima Inter győzelmet jósolnak. A vendégekhez hasonlóan Simone Inzaghi is pihentethetett a hétvégén, bár ő inkább felrakta a fényest, megvárta, míg a fiúk lezsíroznak mindent, majd lekapdosta a kulcsembereket. Ez is egy járható út, főleg ha Inzaghi biztosra akar menni a bajnoki esélyekkel kapcsolatban. Ma viszont elkezdődik a BL tavasz, ezen a fronton pedig biztos vagyok, hogy a keret legalább annyira motivált, mint a Serie A-t illetően: a nyilatkozatok alapján a srácok újabb esélyt akarnak a döntőben, a tavalyi elszalasztott lehetőség után. Persze a BL-ben lehetetlen biztosra menni, rengeteg múlik a pillanatnyi formán, az Atleti pedig, ha nincs is ott a top 3 legfélelmetesebb ellenfél közt, mestere annak, hogy eltüntesse az erőviszonyokban rejlő különbségeket. Szóval itt már nincs rotálgatás, mint ősszel a Sociedad meg a Benfica ellen, Acerbit leszámítva a legjobb kezdőt küldheti ki Simone volt csapattársa, Simeonéval szemben, és mehet ami a csövön kifér.
Várható kezdő: Sommer; Pavard, De Vrij, Bastoni; Dumfries, Barella, Calhanoglu, Mhitarján, Dimarco; Thuram, Lautaro.
Mikor: 21.00
Hol: M4 Sport
Forza Inter!
Az Inter ma este fekete karszalaggal lép pályára, a ma elhunyt Andreas Brehme iránti tiszteletből. Brehme 4 éven át viselte az Inter mezét, nyert Scudettot, Supercoppát, UEFA kupát is velünk. Nyugodjon békében!
Képek forrása: www.bluewin.ch, twitter.com.