Azzal, hogy immáron nem csak az Inter csapatkapitányává, hanem a klub történelmének hetedik legeredményesebb játékosává vált, Lautaro Martínez megkerülhetetlen alakja lett az Internek. Tehetsége mindig is nyilvánvaló volt, de a kiszámíthatatlansága, hónapokig tartó gólcsendjei miatt sokszor megkérdőjeleztük valódi klasszisát. Az idei szezonra azonban már egyértelműen az Inter egyik, ha nem a legfontosabb játékosává vált, folyamatosan szállítva a gólokat. Könnyen lehet, hogy az idény végére már Nyers Istvánt is beelőzi az örökrangsorban és egy olyan csapatnak lesz majd a kapitánya, melynek mezén két csillag fog szerepelni. Minden bizonnyal akkor is érkezik majd egy külön, vele foglalkozó poszt. Addig viszont fogadjátok sok szeretettel ezt a kis ,,szösszenetet”, melyben az eddigi, Internél töltött idejét osztottam külön korszakokra, kitérve az argentin válogatottra és az ott betöltött szerepére is.
2018-19; beilleszkedés, majd gyarapodó játékpercek
2018 nyarán sokan felkaptuk a fejünket, mikor jöttek az első hírek Lautaro Martínez esetleges megszerzéséről. Kis utánajárás után mindannyiónk számára világossá vált, hogy a Racingnál pallérozódó játékos nagy tehetségnek számít hazájában; nem véletlenül karolta fel őt a két Inter-legenda, Zanetti és Milito. Végül honfitársai győzték meg arról, hogy a mieinket válassza a szintén komoly érdeklődést mutató Atletico Madriddal szemben. Martínez a felkészülés során pont a matracosok ellen szerzett egy parádés találatot, minket azonban így is gyötörhettek kétségek a csapatban betöltött, hosszútávú szerepéről. Az Internél akkoriban nyoma sem volt a háromvédős, kétcsatáros rendszernek, Spallettinél Icardi volt az egy szem center a 4-2-3-1-es felállásban.
Az első fordulóban, a Sassuolo ellen a toszkán tréner még megpróbálkozott Martínez 10-es poszton történő játszatásával, de ebben túl sok köszönet nem volt. Februárig Lautaro többnyire csak akkor kapott lehetőséget, mikor pihentetni kellett Icardit, vagy nagyon égett a ház. Az argentin a rendelkezésére álló időben is tudta bizonyítani tehetséget; a Cagliarinak és a Frosinonenak is betált, a Napoli és Parma elleni meccseket pedig ő döntötte el csereként beállva.
Icardi csapatból történő, áprilisig tartó kiválását követően aztán folyamatosan megkapta az esélyt a kezdőként történő, folyamatos bizonyításra. Addigi legemlékezetesebb meccsét a Milan ellen játszotta, ahol góllal és gólpasszal járult hozzá a kuzinok 3-2-es legyőzéséhez. Icardi visszatérése után Spalletti folyamatosan rotálgatta a két támadót a szezon végéig; Lautaro pedig első interes szezonjában kilenc góllal és két assziszttal zárt harminöt pályáralépése alatt.
2019-2021; a másodhegedűs
A Conte-időszak elején sokan gondoltuk úgy, hogy Lukaku mellett Alexis Sánchez lesz majd a másik, kezdőcsatár. A chilei ezzel szemben már nem tudta azt a teljesítményt hozni, mint másfél-két évvel korábban az Arsenalban, miközben Lautaro egyre magabiztosabbá vált. A 2019/20-as idényben Martínez negyvenkilenc találkozón huszonegy gólt és nyolc gólpasszt jegyzett. A BL-csoportkörben mindegyik ellenfél (Barcelona, Borussia Dortmund, Slavia Praha) ellen betalált legalább egyszer, az Európa Liga elődöntőjében duplázni tudott a Sahtarral szemben. A támadójáték vezérbikája viszont itt még egyértelműen Lukaku volt.
Lautaro ebben az időszakban – igazi dél-amerikaira jellemzően – rendszeresen dobálta magát, a kelleténél agresszívabban csúszott oda az ellenfeleknek, valamint sokszor reklamált önmagából teljesen kikelve. Nem volt tehát véletlen, hogy felkeltette a Barcelona érdeklődését is.
A bajnoki címmel végződő, 2020/21-es évadban már egy nyugodtabb Lautarót láthattuk, akinek ugyan továbbra is meg voltak a gól nélküli periódusai, de Lukakuval összedolgozva így is nagyon komoly magasságokba tudta repíteni az Intert. Negyvennyolc lejátszott találkozón harminc gólban vállalt szerepet, akár annak szerzőjeként, vagy előkészítőjeként. A tavaszi, bajnoki versenyfutás szempontjából kulcsfontosságú derbin duplázni tudott a Milan ellen, de az Olasz Kupa elődöntőjében is eredményes volt a Juventusszal szemben, a BL-csoportkörében pedig a Real Madrid kapuját is bevette.
2021-2023; az elsőszámú csatár
Lukaku távozását követően egyértelműen Martíneznek kellett magára vállalnia azt a vezérszerepet, ami korábban a belgáé volt. Lautaro a gólszerzés mellett a mezőnymunkában is jeleskedett. Hiába akadtak továbbra is kínosan elnyúló gólcsendjei, ekkoriban már jóval kevésbé tudtunk rá haragudni, köszönhetően a kivételes munkamoráljának. Lukaku egy éves visszatérése sem befolyásolta különösebben a csapatban betöltött szerepét, immáron egyértelműen ő volt a támadó szekció vezére.
A két idény során Lautaro gólt szerzett a Juventus és a Milan elleni, győztes Szuperkupadöntőkön. A 2023-as Olasz Kupa döntőjét az ő duplájával nyertük meg a Fiorentinával szemben. A Bajnokok Ligájában győztes gólt szerzett az Anfielden a Liverpool ellen a nyolcaddöntőben, egy idénnyel később pedig betalált a Benfica és a Milan elleni elődöntőkön is. A két szezon során Lautaro hetvenhat találkozón hatvannyolc gólban vállalt szerepet, két-két Coppa Italiához és Supercoppához, valamint egy BL-döntőhöz is hozzásegítve csapatát.
2023/24; a szintlépés
Martínez már az előző idény végén is gyakran megkapta a csapatkapitányi karszalagot, Handanovics távozásával pedig hivatalosan is ő lett az első számú csk. Hogy ennek is köszönhető-e, nem tudhatjuk biztosan, de az kétségtelen, hogy Lautarón azóta még jobban látszik az elkötelezettség a csapat irányába. Azzal pedig, hogy idén láthatólag már a kiegyensúlyozatlanságával sincs probléma, az Inter újfent komoly esélyessé vált a Serie A-ban is. Az argentin jelen sorok írásakor toronymagasan, huszonkét meccsen húsz találattal vezeti a bajnoki góllövőlistát, megkérdőjelezhetetlenül a világ egyik legjobbjává válva. Ráadásul egy újabb trófea megszerzésében is közvetlen szerepet vállalt, hiszen az Inter az ő góljával győzte le a Napolit az Olasz Szuperkupa döntőjében.
Az argentin válogatottban
Azt nem állíthatom, hogy Argentina összes találkozóját végig követtem az évek során, de a Copa America meccseiket igyekeztem mindig megnézni, a Vb pedig ugye mindenkinek megvan. Sokunk számára furcsa lehetett, hogy Sampaoli az akkor még a Racingban játszó Lautarót vitte el az oroszországi Világbajnokságra Icardi helyett. Martínez ott még egyetlen percet sem kapott, később viszont Scaloni vezetésével egyre komolyabb szerep jutott neki. A 2019-es és a 2021-es Copa Americán is már ő számított az argentínok első számú csatárának és fontos gólokat is szerzett. Utóbbi tornán például betalált a negyeddöntőben és az elődöntőben is, hozzásegítve hazáját a végül megnyert döntőhöz. A Vb-selejtezőkön is rendszeresen kezdőként számolt vele Scaloni, amit ő gólokkal hálált meg. A katari világeseményen egy sérülés hátráltatta, aminek köszönhetően nem tudta kihozni magából a maximumot, de az idei évét látva közel sem elképzelhetetlen, hogy a nyári Copán már újfent kezdőként számolnak majd vele.
Megítélés
A fentiekből – reményeim szerint – nyomon követhető Martínez folyamatos fejlődése. Az első, Internél töltött éveiben rendszeresen az eséseit és túlzott temperamentumát kértük rajta számon. Ezek levetkőzését követően a konzisztenciája került előtérbe, de az idei szezonra – nagyon úgy tűnik legalábbis, hogy – ezt is sikerült orvosolnia és a korábbi másfél, két hónapos időszakok után most már csak maximum két-három meccsre lehet ,,elhallgattatni”. Folyamatos góljai és gólpasszai mellett pedig a mezőnymunkája is kiemelkedő és az utóbbi két évben már gond nélkül végignyomja a kilencven perceket.
A fentiekben nem véletlenül emeltem ki, hogy milyen sorozatokban, milyen ellenfelekkel szemben tudott eredményes lenni. Martínez szerzett már gólt Olasz Kupa elődöntőben és döntőben is, mindhárom Supercoppa fináléjában is betalált; csakúgy, mint a Bajnokok Ligája majdnem mindegyik szakaszában (csoportkör, nyolcaddöntő, negyeddöntő és elődöntő). Az Inter mellett pedig hazája válogatottjában is remekelt, az olaszok elleni Finalissimában is eredményes volt, csakúgy, mint a Copa America egyenes-kieséses párharcaiban. A Higuainhoz való hasonlítása tehát közel sem áll meg, hiszen Lautaro lábai a fentiekből is láthatóan a nyomás alatt sem remegnek meg – kivétel persze a tavalyi BL-döntő, ahol bizony passzolnia kellett volna Brozónak…
Néhány hibája ellenére tehát a világ egyik legjobb csatára erősíti kedvenc csapatunkat, ami a Serie A jelenlegi erejét, valamint az Inter anyagi helyzetét tekintve egy hatalmas dolog. Joggal reménykedhetünk benne, hogy még hosszú évekig lesz az Inter csapatkapitánya és abban is, hogy remek formája kitart a szezon végéig, hozzásegítve a csapatot a huszadik bajnoki címéhez.