Mentőöv a szezonnak

Bár a bajnoki címet jóformán már ősszel buktuk, péntek éjjel fogalmazódott meg bennünk a nem túl felemelő gondolat, hogy ez az év innentől nagyjából a semmiről szól. Persze csak ha nem számítjuk a BL helyre érés esetleges viszontagságait, illetve a lehetséges Olasz kupa címvédést, amihez két, a Világ Legtisztességesebb Klubjával játszott elődöntőn keresztül vezet az út. Egy dolog adhat némi extra ízt a szezonnak, és az egy jó Bajnokok Ligája szereplés.

Érheti akármennyi kritika Inzaghit, azt nem fogjuk elvitatni tőle, hogy a BL-ben eddig mindig jól nézett ki vele az Inter. Contéval ellentétben vele a kötelezők mindig jöttek, a nehezebb meccseken pedig többnyire pariban volt a csapat jóval busásabb payrollal rendelkező ellenfeleivel – sőt a Real és a Liverpool ellen sokszor jobbnak tűntek a srácok, mondjuk ilyenkor mindig sikerült valahogy egy buta piros lapot összeszedni. Az idei, extra nehéz csoportkör után a sorsolás némileg kegyesebb volt, első ránézésre. A Porto ugyanis hiába kevésbé patinás csapat mint mondjuk a Bayern München, ők a veszélyes ellenfél mintapéldánya, az odavágón nagyjából látszott is miért. A meccs azonban kedvezően alakult, még ha kellett is hozzá egy kiállítás és egy remeklő Onana.

A visszavágóra az egy gól előny nagyjából annyit jelent, hogy a Porto nem játszhatja a saját, türelmes játékát, menniük kell a vezetésért, dehát mint tudjuk, egy gól a semmiből is születhet, és akkor máris odavesztek az odavágó érdemei. Idegenben lőtt gól itt már nincs, vereséggel tehát autimatikusan nem lehet továbbjutó az Inter, lőhet akárhány gólt, egy döntetlen viszont természetesen bőven elég. A mi oldalunkon Gosens sajnos pár meccset biztosan offol, helyette a visszatérő Dimarco játszik, míg Skriniar a vártnál lassabban, de szintén felépült annyira, hogy a padra leülhessen.

Várható kezdő:

Onana; Darmian, Acerbi, Bastoni; Dumfries, Barella, Calhanoglu, Mkhitaryan, Dimarco; Dzeko, Lautaro.

Mikor: 21:00

Hol: Sport1

 

Előre tehát, de tekintsünk hátra is, ugyanis némi nosztalgiaként úgy gondoltuk, hozunk nektek 5 játékost az Inter közelmúltjából, akik a Portót is megjárták. Egyik sem egy sikersztori, annyit elárulunk. Hogy ez véletlen egybeesés, vagy valami nagyon komoly összefüggés az oka, nem tudjuk, de lehet, hogy nem véletlenül nem keresgélnek arrafelé Marottáék. Lássuk tehát!

 

Ricardo Quaresma

Az egyetlen a listánkon, aki valószínűleg nem hagyja ki a CV-jéből a Milánóban eltöltött éveket, pedig hát a 2000-es évek egyik legóriásibb flopja volt. Viszont ha vetünk egy pillantást Quaresma legnagyobb sikereire, ott fog világítani a 2010-es triplete, megfejelve az egy évvel korábbi Scudettoval is, szóval olyan valamit ért el, amiről a játékosok nagy része csak álmodhat, miközben nagyjából semmit nem tett érte. Személy szerint azóta sem nagyon láttam olyat, hogy valaki ennyire idegen testként mozogjon egy csapatban, mintha az egész Interes pályafutása arról szólt volna, hogy trivelázgasson. Ezt ráadásul 3 topligában is eljátszotta, míg a portugál illetve török bajnokságban megbecsült játékos volt, sőt, 2016-ban EB-t is nyert.

 

Alvaro Pereira

Na, ez aztán a gyűjtői ritkaság, hogy valaki erről a focistáról beszél, mit szóltok?  Egyenesen a „banter era” közepéről, mikor a csapatnak kb. semmire és senkire nem votl pénze, mi sem tűnhetett jobb ötletnek, mint elhozni a Portóból nagyjából 12 millió euróért magát a ballábas Nagatomot? A scoutok elég hanyag munkát végeztek az esetében, Pereira ugyanis a fel-alá rohangáláson kívül nagyjából semmire nem volt használható. Másfél év után visszatért Dél-Amerikába, ahonnan mindössze egy hatmeccses getafei kitérőre látogatott vissza az öreg kontinensre. Mindeközben 83-szoros uruguayi válogatott is. Vecinóval biztos spanok.

 

Rolando

Csakhogy egy kicsit oldjuk a feszültséget, mi nagyon komáltuk Rolandót, igazi fény volt az éjszakában, vagy inkább a rohadtsötét 2013-14-es szezonban. Középső védőként 4 gólt ért el egy év alatt, amiért még az idei szezonban is aranyozott betűkkel írnánk le a nevét, de sajnos a csoda nem tartott sokáig, mivel csak kölcsönbe érkezett, véglegesíteni meg valószínűleg nem volt miből (ezt persze nem tudjuk biztosan, csak bátran tippelünk). Érdekesség, hogy előttünk a Napoliban is lehúzott egy tavaszt kölcsönben. Végül Marseilleben talált otthonra. Kívánjuk neki a legjobbakat!

 

Freddy Guarín

Érkezése előtt úgy beszéltek Guarínról, mintha egy Simeonéba oltott Beckhamet igazoltunk volna, amiben így utólag nézve lehetett némi túlzás, vagy némi portugál merchandising. Nem indult amúgy rosszul, illetve meg kell hagyni, hogy ő négy évig is bírta, amivel ezen a listán egyértelműen csúcstartó, sőt, 15 gólig is eljutott, nem is akármilyeneket lőtt. A gond csak az volt, mikor nem ment neki, ugyanis akkor nem is igazán hasonlított futballistára, enyhe kifejezéssel élve. Ilyenkor a legegyszerűbb dolgokat sem igazán tudta megoldani a pályán, és ahogy múlt az idő, egyre több ilyenre volt példa. További érdekesség, hogy 2014-ben gyakorlatilag done deal volt, hogy egy az egyben elcseréljük a Juvéval Mirko Vucsinicsre, ám az üzlet valahogy meghiúsult. Az Inter után Kínába vitte őt karrierje, legközelebb pedig akkor hallottunk róla, mikor a rendőrség bilincsben, talpig véresen vitte el őt, mert verekedésbe keveredett az apjával. Mára állítólag újra egyenesbe jött az élete, lovakat tenyészt.

Sergio Conceicao

Zárjuk a felhozatalt a Porto jelenlegi vezetőedzőjével, aki mellesleg Porto nevelés, bár a klub felnőtt csapatában csak később próbálhatta ki magát, összesen kb. 60 meccsen. Ezután Olaszországba vezetett az útja, ahol a Lazioval ért el sikereket (volt ott bajnoki cím, Olasz Kupa, Szuperkupa, KEK), a jó sorozat végén viszont Rómából Parmába kellett költöznie a Crespo-üzlet részeként. Az Inter a francia kapus, Frey bevonásával szerezte meg a Parmától 2001-ben, és innen indulhatna a sikersztori… De sajnos az ő esetében két borzasztó meddő szezon következett, két góllal, mindenféle impakt nélkül, a török Maradonával, Okan Burukkal rotálódva. Talán Hector Cúper merev taktikája nem feküdt neki, mint akkoriban sokaknak. Remek focista volt, akár válogatott szinten is, de nem nálunk, és ha 50 Inter játékost kéne mondanom a 2000-es évekből, ő valószínűleg nem lenne köztük.

A meccshez pedig természetesen mindenkinek jó szurkolást kívánunk, forza Inter! 

(képek: inter.it; sofoot.com; eurosport.com; calciomercato.com; gazzetta.it)