A helyzet nem könnyű, minden meccset nyerni kell, hibázási lehetőség 0, és még az sem garancia semmire, ahogy azt már leírtuk 20-30-szor mostanában. Az előző fordulókhoz képest most az Inter teheti rá a nyomást a Milanra azzal, hogy a több lejátszott meccs miatt átugorja ellenfelét, kérdés azonban, hogy a győzelmi kényszer ezúttal mit hoz ki kedvenc csapatunkból.
A Meazza mai vendége az Empoli, akiket amúgy simán titulálhatnánk a tavasz egyik legrosszabb csapatának. Ez azonban mégiscsak igazságtalan lenne, mert annak ellenére vannak náluk sokkal gyalázatosabban festő együttesek a Serie A-ban, hogy a két héttel ezelőtti Napoli elleni győzelmük előtt legutóbb… a Napolit tudták megverni (lol, lehet, hogy az Empoli nélkül most a Napoli lenne a Scudetto nagy esélyese). Ez azt jelenti, hogy az előző fél szezonjuk teljesen leves, ám a sokkal jobban megnyomott ősz miatt a kiesés pillanatokig sem fenyegette őket. Ami azt illeti, ősszel a focijukra sem lehetett senkinek panasza, ám Andeazzoli csapata mostanra ezen a téren is sokat romlott, amihez talán hozzájárulhatott kulcsemberük, Ricci eladása is. Aki miatt nem írnánk viszont le őket, az a mi kutyánk kölyke, Pinamonti, aki remek formában játszik a kékeknél, viszont ugyanő a már említett Napoli meccs után simán közölte, hogy reméli, az Inter lesz a bajnok. Ennek megfelelően ellenünk talán inkább a Milan-nevelés Cutronéban kellene bízniuk. Ráadásként bedobnánk az érdekes profilok közül még kettőt, az egyik Asllani, a másik pedig Zurkowski, két fiatal Kelet-európai középpályás, akik igyekeznek tartani a lelket a botladozó toszkánokban, és akiket amúgy simán elnézegetnénk mondjuk Vecino helyett jövőre. Vannak amúgy egész komoly hiányzók is a vendégeknél, Haast, Tonellit és Marchizzát sérülés, Verrét és Stojanovicot eltiltás miatt nem fogjuk látni ma este.
Inzaghi a Roma után ismét egy olyan csapat ellen készülhet, amit idén egyszer már bajnokin és kupában is legyőzött igaz, utóbbi nem volt sétagalopp. Nem is lehetett volna, hiszen talán az idei leggyengébb kezdőnkkel álltunk ki, de legalább Ranocchia is meglőhette élete legszebb gólját. Ma egy ennél sokkal fókuszáltabb meccsre számítunk, hiszen ezen a ponton már tényleg nem maradt más feladat, mint a soron következő meccset behúzni, nincs hova tartalékolni az energiákat. Hacsak nem a következő döntőre, ami effektíve egy döntő, hiszen szerdán már a Juventussal nézünk szembe az Olasz kupáért, de mégis, melyik a fontosabb vajon?
Biztos hiányzó Bastoni, akit a 2 forduló alatt bűnbakból nyerőemberré előlépő Dimarco fog helyettesíteni, reméljük megint egy jó teljesítménnyel hálálja meg a töretlen bizalmat. Alternatívája D’Ambrosio lehet, egyben amolyan stabilabb megoldás is, bár pont tudjuk róla, hogy mostanában imád a kapu közelében kavirnyálni (Empoliban amúgy pont az ő és Dimarco góljaival nyertünk ősszel). A középpályán elvileg Barella és Vidal is jól van, valamint eltiltása lejártával visszaveszi helyét a kezdőben Calhanoglu, így Brozovicot a szokásos társak vehetik körül. Az egyetlen kérdés a csatársor, ahova jelenleg egy Correa-Lautaro duót jósolnak az újságírók. Meglátjuk, bizonyára nem kell mondanunk, hogy egyik támadóval sem vagyunk kibékülve az utóbbi időben, így hát reméljük Inzaghi kiválasztja azt a kettőt, amelyik talán jó napot fog ki.
Várható kezdő: Handanovic; Skriniar, De Vrij, Dimarco; Dumfries, Barella, Brozovic, Calhanoglu, Perisic; Lautaro, Correa.
Kezdés: 18.45, élőben a Sport2-őn.
(kép: football-italia.net)