Utolsó esély a változásra

Elég morcos az idő, nekünk sincs jó kedvünk, a csapat sem úgy szerepel mostanság, ahogy szeretnénk… Szóval most nincs jópofizás, nincs vendég, „csupán” egy közös beharangozó a szezon utolsó idegenbeli rangadója elé. Ami mint mindig, most is több, mint egy átlagos meccs.

Merthogy a Juventus száguld a Serie A-ban, míg a mi kedvenceinknek hiába jelez folyamatosan a műszerfal, hónapok óta behúzott kézifékkel sikerül közlekedni. El tudnánk képzelni ideálisabb helyzetet a Derby d’Italia előtt, de hát ez van, az élet nem habostorta, pláne nem a bajnokság hajrájában. Szerzőtársaim három, általunk fontosnak vélt témára húzták fel a mai rangadót.

Allegri vs Inzaghi

Allegri és Inzaghi teljesítménye eléggé hullámvasút jellegű lett ebben a szezonban, ami pontokban már nagyjából ki is egyenlítette egymást. Ugyanakkor ehhez teljesen más út vezetett, és amit mi valószínűleg még mindig sokkal jobbnak éreztünk, mint a Juve szurkolók. Tulajdonképpen ezt a kisebb felzárkózást is csak a téli átigazolási szezonban nyújtott teljesítményükkel sikerült eszközölniük, hiszen az erősítés a középpályára, valamint Vlahovic érkezése hozott annyi pluszt és stabilitást, amivel végre több meccset tudtak nyerni, mint amennyit elbohóckodtak. Ugyanakkor az ki kell emelni, hogy jelen statisztikák szerint Allegri rosszabb mutatókkal rendelkezik, mint Pirlo az előző idényből, mindehhez pedig nyugodtan hozzá lehet venni, hogy továbbra egy kínvallatással ér fel, ha valaki arra vetemedne, hogy Juve meccset nézzen. Ehhez képest Inzaghi még az Inter legrosszabb heteiben is szebb játékkal rukkolt elő, ugyanakkor sajnos már nálunk se annyira boldog az egyszeri drukker. Hiszen az elképesztően szép ősz után, sikerült egy elképesztően hektikus tavasszal folytatni. Ebben sajnos már egyértelműen látszik, hogy Inzaghi is benne van, menedzselhetett volna jobban bizonyos dolgokat, de azt tényleg nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nagyon szűk kerettel dolgozik és olyan kulcsjátékosok csődöltek be, akikre senki sem számított. Ugyanakkor még kiküszöbölheti a csorbát, ha sikerül neki egy őszihez hasonló győzelmi sorozatot összehoznia és ha be tudná húzni a kupagyőzelmet. Persze az elmúlt hónapok után ezt nehéz elképzelni, de ha valamikor karaktert kell mutatni, akkor az most van. Egyik edző sem brillírozott ebben a szezonban a rangadókon és nagyon remélem, hogy nem Allegri fogja megtalálni hirtelen a helyes hozzávalókat, és őszintén szólva, most minden adott Inzaghi számára, hogy ne egy enervált csapatot küldjön fel a pályára.

/Hibarin/

Lautaro Martínez vs Dybala

A meccset itt-ott a két argentin csatár nagy ütközeteként vezetik fel, persze a dolog ennél jóval árnyaltabb. De tény, az Inter leginkább Lautarotól várhatja a gólokat, a Juventusnál pedig Dybalának van a legnagyobb rutinja Handanovic kapujának bevételében, mellesleg mindketten csapatuk házi gólkirályai jelen szezonban. De mi is árnyalja a képet?
Hát elsősorban az a tény, hogy a Juventus és Dybala között nem kimondottan felhőtlen a helyzet, a támadó hosszabbításáról nem sikerült megegyezni, és jelen állás szerint nagyjából 100%, hogy a felek a zebrák BL kiesése óta (és a nemzetközi sorozatból származó bevételek elmaradása miatt) immár nem is próbálnak már közeledni egymáshoz. Túlzás lenne állítani, hogy a megromlott viszony nagyon rányomná a bélyegét a para nézésű játékos szereplésére: ha nem is kiemelkedően, de teszi a dolgát, gólokat is lő, a sértődés, Nedvedéknek mutogatás is, úgy tűnik, már a múlté. A helyzetet az teszi kicsit mókássá, hogy rendre előkerülnek olyan hírek, amik alapján Dybala nyártól akár kékfekete mezben is gyakorolhatná gyilkos pillantását az edzőjén, ám véleményünk szerint azok a problémák, amik miatt ő a Juventusnál jelenleg nem igazán működik, az Internél ugyanúgy fennállnának. Valószínűleg Marotta is hasonlóan gondolkodik.

 

 

Az Inter számára pedig aggasztó lehet Lautaro gólképtelensége a szezon legnagyobb jelentőségű meccsein. Nem mintha a Liverpool elleni bomba nem egy fontos meccsen esett volna, de mint tudjuk, épp csak vissza tudta hozni a reményt, fájdalmasan rövid időre. Sajnos a tavaly még a Milan és Juve hálóját is örömmel zörgető Lauti idén leginkább a Salernitana és a Cagliari kapuját szereti bevenni, láttunk tőle hét- és kilencmeccses gólcsendet is, és a legaggasztóbb talán az, hogy míg Lukakunak tökéletes játszótársa volt, egyszerűen nem képes produktívan összejátszani Dzekoval. Ahhoz pedig sajnos nem elég jó játékos, hogy egyedül a hátára vegye az Intert, és talán ez az a tény, amiben ő és Dybala leginkább hasonlít egymásra. Mindketten inkább másodhegedűsnek jók, és ha engem kérdeztek, ideális esetben nem ők lennének egy Derby d’Italia arcai.

/touristique/

Kevés olyan szar érzés van, mint amikor elutazol az örök rivális elleni derbire, hogy aztán 40 ezer hazai szurkoló hangorkánjában kullogj haza egy megalázó vereség után. Másrészről kevés nagyobb élmény van, mint 40 ezer síró hazai szurkoló közt örülni a csapatod sikerének.
Ma több helyen óriási tétekre játszanak, estére sok minden eldől. Jósolni lehet, csak felesleges. Két dolog látszik biztosnak: bármi lesz, az Inter ultrái azt nem a torinói stadionban fogják megélni, mivel kinyilatkoztatták, hogy ők bizony távol maradnak, holnap reggel pedig a kis Jancsikának sem fogja senki a fülébe ordítani, hogy te Juliska is lehetnél.
„Nem adunk magyarázatot, hogy ne adjunk okot a „hiénáknak” a szokásos és haszontalan vitáihoz. Megvannak az okaink, legyen elég ennyi a szurkolóinknak mert ez a döntés minden egyes Inter ultra csoport közös elhatározása. Fájó, de elkerülhetetlen lépés.”
A Corriere másnap megírta az okokat: a szurkolók egyrészt sokallják a vendégszektor 55 eurós jegyárait, másrészt fájlalják, hogy a jegyeket a Juventustól kell megvenniük, és regisztrálniuk kell emiatt a torinóiak honlapján. Emellett valószínűleg molinókat sem nagyon vihetnének be, nehogy megzavarják a hazaiak lelkivilágát.
Persze azt például meg lehetne tenni, hogy a vendégcsapat megveszi a jegyeket, és értékesíti azokat a saját szurkolóinak. Ez is járható út, de az sem mellékes szempont, hogy helyhez kötött regisztrációval az esetleges rendbontókat is ki lehet szűrni. Mint ahogy az sem, hogy sok esetben épp az ultrák vásárolják fel a jegyeket egy-egy nagy meccs előtt, hogy aztán 3-4-szeres áron árusítsák tovább azokat a lemaradóknak – ezután a jegyárakon sírni nem kicsit visszás.

 

 

Minden csapat életében fontosak a szurkolók, hiszen teljesen más érzés egy felpaprikázott tömeg előtt játszani, mint egy színházban. De ezt így, épp a szezon legfontosabb meccse előtt bejátszani, ami a bajnoki címről, bajnoki esélyekről dönt, számomra elfogadhatatlan.
Ha pedig kikapunk, amire valljuk be, a csapatok formáját tekintve jó esély van, az ultrák majd elmondhatják, hogy tessék, „mi ott lehetünk volna, de nélkülünk nem sikerült nyerni. Legközelebb, ha jobban kinyaljátok a seggünket, talán másképp lesz.”
Kár, hogy egyesek a saját egójukat jobban szeretik a csapatnál. Nincs annál szánalmasabb, amikor azt hiszik a szurkolók, hogy a klub fölött állnak, pont akkor, amikor a csapat mellett kellene állni.
Bármilyen eredmények is szülessenek ma este, hetek, hónapok távlatából nagyon fontos dolog lehet, hogy elmondhasd, te ott voltál, rajtad is múlt, vagy legalább rajtad nem múlt.

/Blazious/

Ezeken kívül még hosszasan lehetne taglalni a témákat, de nem könyvet írni készülünk egy rangadó előtt, csupán fel kívánjuk azt vezetni. Néhány fő szempont azért ömlesztve:

  • Brozovic visszatér végre, ahogy de Vrij is – előbbi a kezdőbe, utóbbi csak a padra.
  • Martínez természetesen meggyógyult a Covid-fertőzésből, és ott lesz a pályán a kezdetektől. Valamit most már azért villanthatna rangadón is.
  • Inzaghi ismét nem kíván váratlant húzni, az utóbbi fordulókban igencsak szenvedő csapatnak szavaz bizalmat.
  • A másik oldalon a világ egyik legnagyobb tehetsége is felépült: Vlahovics teljes egészében kihagyta a válogatott szünetet, és csak a mai napra koncentrálhatott. Sajnos ő is szerzett már fontos gólt az Inter ellen…

Ahogy írtam, a tét nem kicsi: az Inter nagy valószínűséggel csakis győzelem esetén álmodozhat még a bajnoki címről… Este fél 11 környékére már sokkal okosabbak leszünk.

Várható kezdő: Handanovic – Bastoni, Skriniar, D’Ambrosio – Perisic, Calhanoglu, Brozovic, Barella, Dumfries – Martínez, Dzeko.

20:45-kor kezdés, a meccset a Sport2-n keressétek!

 

Képek forrása: world-today-news.com (kiemelt kép), calciomercato.it, flickr.com