Nem csalódtunk szeretett csapatunkban az újévben sem, bár voltak infarktusos pillanatai a meccsnek, döntő részt azért az Inter dominanciája volt jellemző. Zsebben a három pont, egy olyan ellenféllel szemben, akikkel valahogy sosem könnyű.
Bár feltűnően lassabb játékot hozott az első félidő, valahogy mégis az bizonyult eseménydúsabbnak. Kezdődött a móka Lautaro lesgóljával, amire vonalkázást nem látva az volt a tippem, hogy nem fogják megadni, és hát így is lett. Más kérdés, hogy bevonalkázva már egyáltalán nem volt egyértelmű az eset, a bírót, Pairettot viszont annyira nem érdekelte a dolog, hogy saját szemével is megtekintse azt, hitt a VAR-nak. Vártam, hogy Bastoni gólját is elveszik valami tétlen les miatt, ez azonban talán már túl szőrös szívű ítélet lett volna, így hát Alessandro bombájával már tényleg elkönyvelhettük az 1-0-ás vezetést.
Tartott ez öt percig, amikor is Immobile megszerezte pályafutása első akciógólját az Inter ellen, ehhez azonban kellett De Vrij aláfutása, Handanovic elkésése, és hogy ő maga két kézzel húzza vissza Skriniart, de ez már mindegy, kezdődhetett minden elölről.
A tempósabb második félidő egyetlen gólja Skriniar nevéhez fűződik, ekkor azért már eléggé érződött a nyomás a Lazio kapuján, és nehezen tudtunk volna akkora fordulatot elképzelni, mint az őszi mérkőzésen, de csak óvatosan bizakodtunk. Sokkal könnyebb lett volna minden, ha az egyik Barella-vezette Inter kontrát hentes-mozdulattal megállító Zaccagni tényleg pirosat kap, de Pairetto valamiért a lap felmutatása után meggondolta magát. Sőt, a Gianluca Rocchi-díjra is bejelentkezett, mikor három perc múlva lap nélkül hagyta, hogy szintén Zaccagni Dumfries szemébe könyököljön, tényleg csak gratulálni tudunk a fair játékvezetéshez.
A meccs végére a Lazio magához vette a kezdeményezést, de csak kisebb lehetőségekig jutottak. Sajnos az Inter cseréi a szezon során sokadszor nem tudták felvenni a meccs ritmusát, ám komoly következményeket ez sem hozott, legfeljebb káromkodtunk pár ízeset Vidal teljesen érthetetlen megmozdulásain.
Pontozás:
Handanovic: 5 – Voltak egész szép mentései, ezért sajnáljuk, hogy a gólnál már megint az ő nevét kell emlegetnünk.
Skriniar: 7.5 – Remek fejesgól, stabil védőmunka, de a kapott gólnál ő sem figyelt.
De Vrij: 6.5 – A még egyszer nem írom le, mi miatt őt sem dícsérjük meg nagyon, pedig közel hibátlan meccse volt.
Bastoni: 9 – Ennél többet aligha tehet egy középső védő a győzelemért, talán ha még egyet rúg, de ilyen elvárásaink nincsenek vele szemben.
Dumfries: 6 – Folytatódik a jó sorozata, látványosan jobban érzi a többieket, mint akár egy hónapja.
Barella: 6.5 – Nagyot küzdött.
Brozovic: 8 – Szinte hibátlan.
Gagliardini: 6.5 – Bár az előrejátékban sok hasznát nem vettük, Milinkovic-Savic semlegesítését megoldotta. Bravo, Roberto!
Perisic: 6.5 – Nem győzzük dícsérni, megint élmény volt nézni a mezőnymunkáját.
Lautaro: 6.5 – Pontosan olyan higgadt befejezéseket várunk tőle, mint amit a les miatt elvett gólnál mutatott.
Sanchez: 6.5 – Az a passz Lautaronak… Kimondottan agilis volt, és nagyon ültek az átadásai.
Dzeko: 5 – Nem tudjuk, mennyire hozta le őt a betegség, de elég lassúnak tűnt, és semmi hatása nem volt a meccsre.
Correa: 5 – Ő pedig borzalmasan találta el a labdát döntő pillanatban, egyébként nem mozgott rosszul.
Fontos volt egy magabiztos szerepléssel behúzni a három pontot a naptári év első meccsén, az Inter pedig pont ezt tette. Megállás pedig most nincs egy ideig, Szerdán 21.00-tól Supercoppa, aztán pedig vasárnap kirándulás Bergamóba. Forza Inter!
(kép: https://cdn.corrieredellosport.it/)