Egy őrült nyár margójára

Az idény eleje úgy tűnik, erről szól, ugyanis most újfent egy közös posztot olvashattok. Hiába no, mi is olyanok vagyunk, mint az Inter, egy nagy család (figyelsz, Dom Toretto?!), és szeretjük együtt megvitatni a témákat. Utóbbi pedig jelenleg mi más is lenne, mint a mögöttünk hagyott nyár, ezzel együtt az átigazolási időszak legfontosabb történéseinek vizsgálata.


csabinter: Nehéz értékelni ezt a mercatót, a legjobb része egyértelműen az, hogy vége. Pénzügyileg parádé, amit Marottáék műveltek; egy 28 éves, peak korban lévő játékosból ennél jobban nem lehetett volna kiszállni – még akkor is, ha ez a játékos volt az, akire minden épült a marketingtől kezdve a futballszakmáig. Más kérdés, ha a lukakus ajánlat hamarabb jön, talán velünk marad Hakimi, mert most így egyszerre 97 várható gól és 74 potenciális gólpassz távozott, ami egy galaktikus űrválogatottat is megroggyantana, nemhogy egy Intert. Az új szerzemények viszont ár-érték arányban nagyszerű igazolásnak tűnnek. Dumfries nem Hakimi, mint ahogyan senki más a világon nem az, nem reális elvárni tőle a marokkói futóbolondhoz hasonló számokat. Az ára nekem gyanúsan kevés, és sokatmondó, hogy csak az Everton érdeklődött iránta, de nézzük a jó oldalát: 1-2 szezonos perecelés esetén is eladható lesz még. Lazzarit szerettem volna erre a posztra, de megbékültem a hollanddal is. Calhanoglut nem kedveltem, de tudjuk, hogy vis maior problémát kellett vele megoldani. Ismeri a közeget és a ligát, láthatóan könnyen beilleszkedett és a pontrúgásai Eriksenhez képest több kanadai pontot fognak hozni. Ha netán megindulna lefelé, egy Fener vagy Galata örömmel ad érte pénzt évek múlva is, szóval, bukni rajta se nagyon lehet. Dimarco visszahozatala nemcsak a saját nevelés-fétis miatt örömteli, hanem iszonyú sokat fejlődött és mielőbb a kezdőben szeretném látni. Perisicet jó lett volna eladni és egy gyárilag wingbackkel pótolni, de ez nem egy ideális világ. A csatársorba Vlahovics volt az álmom, hiszen a szerb torony szerintem hamarosan világszinten is az elitbe rakétázza magát, továbbá nagyon hasonlít a stílusa Lukakuéra. Thurammal sem lettem volna elégedetlen, de Correa az új mester miatt abszolút valid választás és hát ugye az argentin csatár+Inter párosítás általában működni szokott. Dzeko lényegében ingyen elfogadható, bár kicsit szomorú is egyben, hogy a klub kirakatarcát egy 35 éves, kifelé menő, magas fizetésű veteránnal kívánják pótolni.

Hiányérzetem összességében nincs, mert ha reálisan nézzük, meglehetősen szűkös volt a mozgástér, nem nagyon lehetett FM-módba kapcsolgatva igazolgatni. Kolarovot és Vidalt azért nem bántam volna, ha nem kell többet néznem és előbbi helyett egy bármikor bedobható belső védő, utóbbi helyett egy támadóbb szellemű középpályás érkezik – ezen a két poszton sérülések és eltiltások esetén lehetnek problémák. A körülmények miatt 6.5-est adok. Elvárások? Nem túl magasak: bajnoki dobogó, BL-csoportból továbbjutás és kupadöntő.

Hibarin: Két részre lehet bontani az idei nyarat. Volt egy elvárás a Suning részéről, miszerint minimum plusz 80 millióval kell zárni a mercatot, a béreket pedig 20%-kal vissza kell vágni. Ha azt nézem, hogy a keret eladásokból kellett költséget visszapumpálni a klubba, akkor 3/10-nél többet nehezen adhatnék erre a mercatora, hiszen ez szakmai szempontokból visszaesést hoz magával. Ugyanakkor Ausilio, Marotta és Baccin úgy hozta ezeket az elvárásokat, hogy mindenféle előzetes félelmet sutba vágva, olyannyira versenyképes maradt a csapat, amit nyár elején nehéz volt elképzelni. Mindezt úgy érték el, hogy a Suning által kért elvárásokat is 100%-ban teljesítették. Egyelőre úgy érzem, hogy talán Hakimi helyén lehet a legnagyobb visszaesés, de ehhez még Darmiannak és Dumfriesnek is lesz egy pár szava. Az én szememben Inzaghi tud annyit, mint Conte, és az ő stílusával Correa és Dzeko elég lehet, hogy pótoljuk Lukaku góljait. Calhanoglu pedig szerintem simán jobb idényt fog hozni, mint, amit Eriksen nyújtott az előző idényben. Ha minden így alakul, ahogy leírtam, akkor simán nyerjük a bajnokságot, de ritkán ilyen egyszerű a helyzet, várok azért akadályokat, de remélem Inzaghi és a csapat könnyedén veszik majd őket. Szóval a vezetőség sportrészlegének egy 7/10-es Mercato dukál, csakis azért nem több, mert egy plusz középpályást és egy fiatalabb hátvédet még el tudtam volna képzelni a keretbe.

Fontos még kiemelni a másik CEO munkáját is, hiszen Antonello vezetésével megtripláztunk a szponzori bevételünket, és remélhetőleg a visszatérő stadionbevételekkel együtt, a következő nyáron már nem kell kényszerűségből fájdalmas búcsúkat venni egyik-másik sztárunktól.

ninogoffredo: Sokakat gondoltunk már az utóbbi években legfontosabb láncszemnek a klubon belül: Contét, Lukakut, Hakimit, Barellát többek között. Ha az idei szezont is sikerrel vesszük – ami számomra a bajnoki ezüsttől és BL nyolcaddöntőtől kezdődik -, akkor kijelenthetjük, hogy Marotta az Inter legfontosabb embere; az ő jelenléte garancia a sikerre. Lukaku pótlása Dzekoval és Correával parádés, a Calhanoglu-deal pedig üzenet a kuzinok felé is, hogy azért tudják, hányadik számú is a csapatuk Milánóban. Hakimit nem gondolom, hogy tudjuk majd pótolni, de a lehetséges opciók közül – Bellerín mellett – talán Dumfries volt a legjobb. 10/9-re értékelem a mercatót – a körülményekhez képest, természetesen.

Rolkó: Hullámvasút, hullámvasút, hullámvasút… Csak ez a szó ismétlődik bennem az idei nyárral kapcsolatban. A bajnoki cím utáni eufóriát szinte rögtön felváltotta egy nagy adag keserűség Hakimi – akit én a jövőbeni sikerek zálogának gondoltam – távozásával, majd amikor már megnyugodni látszottak a kedélyek, robbant a Lukaku-bomba is, rengeteg kérőjelet hagyva maga után. Ezeket a kérdéseket a Marotta vezette menedzsment szerencsére addig egyenesítgette kiskalapáccsal, míg felkiáltójellé nem váltak, így a low-budget mercatoból lényegében a legtöbbet hozták ki, amit csak lehetett. Cordaz visszahozatala a saját nevelésű kvóta miatt volt fontos, Calhanoglu pedig Eriksen betegsége miatt – mindkettő több mint vállalható, mi több, a török szerintem rengeteg örömteli pillanatot fog nekünk okozni. Ahogy ugyanez a megérzésem régi-új játékosunkkal, Dimarcoval kapcsolatban is, az ő parádés rúgótechnikája és óriási fejlődése miatt is sokszor fog mosolyra görbülni a szánk széle. Dumfries egy kissé lutri, de ilyen áron, ilyen Eb után ezt a kockázatot egyszerűen vállalni kellett: ha bejön, igen nagyot szólhat.

És végezetül a két csatár: Dzeko bár hajlamos félelmetesen nagy helyzeteket kihagyni, ekkora tapasztalattal és ilyen játékstílussal szintén kötelező vásár volt, míg Correa Inzaghi kérése miatt tűnik fontos láncszemnek a Mercato zárásaként. Pénzügyileg bár parádésan sikerült kijönni a dolgokból, azért csak távozott a Serie A tíz (öt?) legjobb játékosából kettő, és egy-két eladás el is maradt, de összességében, minden körülményt figyelembe véve nekem valamiért pozitív érzéseim vannak, és jobban várom a meccseket, mint 1-2 éve. Az átigazolási szezon osztályzata részemről: 7,5/10.


touristique: A mercatoval kapcsolatban a legfontosabb kérdés, hogy mit tekintünk sikernek, milyen szempontból kell eldöntenünk, hogy jól végezte-e a dolgát Marotta és társai. Az az elejétől fogva nyilvánvaló volt, hogy az Inter sok jóra nem számíthat: A bevételi oldalnak komoly túlsúlyban kell lennie, amit legalább egy sztárjátékos eladásával, és minél olcsóbban való pótlásával lehet megoldani. A helyzetet tetézte Eriksen betegsége, ami természetesen jókora lyukat hagyott a középpályán.

Az szinte a legelejétől világos volt, hogy tőkét Hakimi eladásából nyerhet a klub, az ő pótlása azonban meglepően sokáig a teendők listáján maradt, míg Eriksen helyett szinte azonnal sikerült ingyen leigazolniuk Calhanoglut, ami mindenképp jó pont, kérdés persze, hogy milyen teljesítményt hoz majd a török az egész szezonra vonatkozólag. Az átigazolási szezon fő kérdése tehát a megfelelő szélső megtalálása maradt, híroldalakat olvasgatva pedig belefuthattunk Emerson Royal, Bellerin, Florenzi, meg még vagy féltucat névbe, melyek közül a túl erős referenciákkal nem rendelkező, de jó EB-t maga mögött tudó Dumfries lett a befutó. Azt hiszem, egyik felmerülő játékostól sem várhattuk volna, hogy Hakimit egy az egyben helyettesíti, ebben Dumfries sem lesz kivétel, sőt, jelen állás szerint egy jól játszó Darmiannal keményen meg kell majd küzdenie a kezdőért. Várjuk, hogy bizonyítsa rátermettségét.

Augusztusig abszolút nem várt fejleményként pedig Lukaku távozott egy csaknem visszautasíthatatlan ajánlat fejében. Elsőként valószínűleg minden szurkolóban az merült fel, hogy kötelező lenne az érte kapott összeg jó részét azonnal visszaforgatni a csapatba, és mondjuk egy Vlahovic-szintű tehetséget szerezni Romelu helyére, erre azonban Zhangék mondtak egy stopot: ha már bejött a nagy pénz, azt érdemes lesz a klub anyagi helyzetének tisztázására használni, Marotta pedig moneyballozhat 30-40 millió euróból. Ő pedig így is tett, egyetlen drágán eladott támadó számait ugyanis két olcsóbb játékos elhozásával szándékozta pótolni. Nem rossz terv, az első két forduló irányvonalát követve akár még működhet is, ránézésre az ingyen elhozott Dzeko, és a kölcsönbe érkező, 30 millió körüli összegért kiváltandó Correa is értik a szisztémát, mindketten jó játékkal és góllal debütáltak, már csak az kell, hogy ezt a teljesítményt hosszútávon is fenn tudják tartani.A szituációból tehát érezhetően mindent kihoztak az illetékesek, a nagy nevű távozókat kompetens játékosokra cserélték, miközben anyagilag óriási plusszal zártak. De kaphat-e pozitív értékelést egy olyan mercato, ami során a csapat kerete egyértelműen gyengül, a posztján két top 10-es játékost is elveszít? Ezt a szezon jelen pontján szinte lehetetlen megítélni. ?/10

Ezekkel a gondolatokkal vágunk tehát neki az idény érdemi részének. Nálatok mik az utóbbi hónapok legfontosabb tapasztalatai?

Képek forrása: fedenerazzurra.net, sempreinter.com