Lassan két nap elteltével nagyjából lenyugodtak a kedélyek a hosszabbításban megnyert Coppa Derby után – így állunk bele történetünk első közös meccsértékelőjébe. Hisz különleges meccsekhez ugyanilyen posztok dukálnak!
A véleménynyilvánítást ninogoffredo kolléga kezdte, a Milan játékára fókuszálva:
Nyilvánvalóan nem véletlenül van ott a Milan, ahol. Stefano Piolitól már Inter-edzőként is megszokhattuk, hogy a kiscsapatokat könyörtelenül be tudja darálni – legtöbb esetben az első félidők első felét megnyomva. A vezetőedző most Zlatan Ibrahimovic személyében egy olyan karaktert is kapott az öltözőbe, aki – amellett, hogy sokakat az őrületbe tud kergetni a hatalmas önimádatával – egy győztes karakter és az ő hatására már a rangadókon is jól tud muzsikálni a gárda. Ettől függetlenül szerintem ezen a mérkőzésen is bebizonyosodott, hogy a Milan a legvégén maximum csak a dobogóért folytatott harcban lesz jelen. Hiába a mentálisan már abszolút erősnek mondható játékosok, hiába a még mindig világklasszis Ibra, ez összességében egy, az Internél fényévekkel gyengébb csapat. Conte ugyan ezúttal is megadta a nyerési pontot az ellenfélnek, mégpedig Kolarov személyében, de a csapat ennek ellenére remekül fel volt készítve és az első negyedórától eltekintve végig lefocizta a Milant. A szokásos helyzetkihasználási problémák természetesen előjöttek, így végül a kuzinok megúszták egy szűk vereséggel, de egy szót sem szólhattak volna, ha 4-1 ide. Bízom benne, hogy a két gárda idei harmadik összecsapásán úgy fog nyerni a jobb csapat, hogy a bírói ténykedéssel nem kell majd utólag foglalkozni. A jobb csapat pedig az Inter.
PaulPierce34 már a közeljövőt is érintette gondolataival:
Legvégül pedig touristique a játékvezetésről ejtett pár szót:
Valeri tegnapelőtti teljesítményét illetően megoszlanak a vélemények, ez pedig nem meglepő, hiszen rengeteg dolga volt. Hogy hibázott-e az más kérdés, a tizenegyest a Corriere dello Sport, a Gazzetta és a Tuttosport szerint is egyértelműen meg kellett adnia, utóbbi napilap némileg el is marasztalja őt, amiért ehhez a VAR-t kellett segítségül hívnia (jegyezzük meg, többszöri visszajátszás után sem egyértelmű, volt-e kontakt). Ugyanők ráadásul a Lukaku és Ibrahimovic vitája után elmaradó piros lapokat is számon kérik, de ez szerintem egy kicsit drasztikus döntés lett volna. Elég megkérdőjelezhető Rebic nem kiállítása is egy igazán ocsmány könyöklést követően, itt egy kicsit vajszívűnek bizonyult, a bunkó svéd kiszórásánál viszont helyén voltak a tökei. Összességében 8 Inter szabálytalanságra 3 sárga lapot osztott ki, a Milan oldalán pedig 21-re 5-öt, ami fura arány, de talán megindokolható – mindenesetre úgy érezzük, több figyelmeztetéssel megelőzhette volna a második félidőben elharapódzó hentelést.
Összefoglaló:
Pontozás:
Handanovic – Ez azon meccsek egyike volt, ahol lábbal kellett leginkább koncentrálnia, az egyetlen alkalmat nem sikerült sajnos kihasználnia, amikor védésre volt (lett volna) szükség. Arról a szituációról csak a szokásosat tudnám írni, így talán ezredjére már felesleges is belekezdeni. (5,5)
Kolarov – Hihetetlen, de szinte minden egyes fellépésén garantált, hogy gólt kap a csapat egy hozzá köthető eseményfolyamból – ez most sem volt másként, a lesre állítás és a blokk sem sikerült, előtte pedig egy fejpárbajt vesztett el csúnyán. Emellett egyébként a támadójátéka abszolút dicsérhető volt olykor, ami azt bizonyítja, hogy szélső védőként még mindig lenne hozzáadott értéke. Piros pont, hogy végül róla állították ki a szimpatikus svéd öregembert. (5,5)
De Vrij – Uralta a területét, szinte tökéletes teljesítményt hozott védekezésben, igazi vezérként. (6,5)
Skriniar – Továbbra is tartja a jó formáját, alig-alig verik meg egy az egyben, legyen szó akár légi, akár földön vívott párharcról. Ez a kedvenc Skrinarunk. (6,5)
Perisic – Talán a legjobb félideje volt Conte alatt az első (jó beadások, folyamatosan sikeres egy-az-egyezések, gólveszélyes érkezések), viszont fordulás után mintha teljesen megzavarodott volna, és újra a hulladék énjét láthattuk. Cseréje így végül jogos volt. (5,5)
Vidal – Mintha fejben összekapta volna magát a legutóbbi baromsága óta, így egy letisztult játékú, valóban erősítést jelentő chilei szaladgál a középpályán. Óriási szerepe volt a stabil védekezésben, a labdakihozatalokhoz is hozzá tudott tenni, egyedül most már az hiányzik, hogy a lövései végre összejöjjenek a tizenhatos környékéről. (6,5)
Brozovic – Hetek óta klasszis szintet hoz. Remekül összeért a játéka a Barella-Vidal kettőssel, ez pedig láthatóan jó hatással van rá: az átlag feletti játékintelligenciáját védekezésben és támadásban is szabadon tudja hasznosítani. Kulcsember. (6,5)
Barella – Szokásához híven minden párharcba 2000-rel ment bele, a törekvéseit meg végül siker koronázta: ismét főszerepet játszott a sikerben, és nem csak a büntető kiharcolásával. Minden meccsen szemmel látható az a szintlépés, amit az Interbe igazolása óta véghez vitt. (7)
Darmian – Próbált dinamikát vinni a jobb oldalba, voltak egészen ígéretes passzai, jól építette a támadásokat néha, de érezhető volt, hogy sebességben kevés Theo Hernándezhez képest. Emiatt is volt a (jogosnak tűnő) cseréje. (5,5)
Lukaku – Kihagyta a helyzeteit, de újfent nem igazán bírt vele Romagnoli, akinek kicsit tudat alatt be is ásta magát a fejébe – látható ez az olasz alattomos szabálytalanságaiból is. A büntető egy erődemonstráció volt részéről, de tőlünk nyugodtan lőheti a szokásos módon a kapus által üresen hagyott alsó sarokba. (6,5)
Sánchez – Aprították őt is rendesen, amiért egyébként tett eleget a labdára tekeredéseivel. Nem volt egyébként rossz 90(+10) perce, kreatívan futballozott, sok csele ült, de konkrét hasznot ismét nem sikerült húzni a megoldásaiból, helyzetét pedig szokásosan kihagyta. (6)
Hakimi – Bejövetelével még komolyabb nyomást sikerült gyakorolni a Milan védelmére, és ismét könnyen kerülhetett volna gólpassz a neve mellé. A sárgája kissé felesleges volt. (-)
Martínez – Játékban abszolút vállalható volt, de újfent rosszul sikerült megoldania a helyzetét. (-)
Eriksen – Megragadta az esélyt, és végre megmutatta, hogy halálos fegyver tud lenni a pontrúgásoknál. Reménykedjünk? Reménykedhetünk? (-)
Young – Lődörgött egy pindurit a bal szélen. (-)
Conte – Igazából minimális kritika érheti csupán a kezdőcsapat miatt, mert valahogy muszáj pihentetni a kezdőt, legalább ilyen arányban. A taktika ismét ült, a cserék is, a játék abszolút helyén volt, a lehetőségek kihasználása ismét nem, de ez úgy tűnik, már végigkíséri a szezont. (6,5)
Képek forrása: marca.com, gds.it