Miközben a sajtó már hetek óta az esetleges tulajdonosváltásról beszél, az új hírek már arról szólnak, hogy a játékosok fizetésével és Hakimi árával is tartozik a klub a Realnak. Finoman szólva sem ideális ilyen hírek árnyékában felkészülni a szezon egyik legfontosabb mérkőzésére. A tét azonban több, mint három pont és egy Juve elleni siker: Conténak végre be kell bizonyítania, hogy nem csak a kötelezőt tudja hozni a kicsik ellen, hanem képes egy fontos meccsen győzelemre vezetni az övéit.
Bár a Fiorentina elleni sikernek örülhetünk – ha a mutatott játéknak nem is – az utolsó két fordulóban volt okunk bosszankodni. A Sampdoria ellen minden kimaradt, Rómában meg egyrészt fizikálisan nem bírtuk a végét, másrészt pedig Conte rosszul cserélt – nem először ebben a szezonban.
Persze, önmagában nyolc győztes meccs után megbocsátható bűn veszíteni, illetve a fővárosban sem katasztrófa a döntetlen, inkább a hogyan és a miként volt dühítő.
Most viszont ideje javítani a legnagyobb riválissal szemben, akik ellen nem sok sikerélményben volt részünk az utóbbi években. Néha az az érzésem, mintha lenne egy mentális gát a fejekben a Juve ellen, valami hasonló, mint ami a Real Madridot jellemezte Mourinho érkezéséig a Barcelonával szemben. Még a portugál is hatalmas pofonokat kapott, míg végül nagy nehezen sikerült letaszítania a trónról az ősi ellenséget.
Sokszor azt érzem, hogy a Juve ellen félve, az újabb kudarctól rettegve lépnénk pályára a srácok, miközben a szezonbeli öt értékelhető meccsükből kettőt pont ellenünk hozzák le – tavaly biztosan így volt.
Ha ez idén sem változik, akkor abban már Conte felelősségét is keresni kell. Persze még mindig itt vannak a Spalletti-korszak maradványai, annak minden rossz beidegződéseivel, szokásaival, vesztes mentalitásával. És ameddig ezek az emberek itt vannak, lásd Perisic, ez nehezen fog változni.
Azonban ahogy minden évben leírom a Derby D’Italia előzetesében, ez a Juventus a leggyengébb azóta, hogy átvették a hatalmat a Serie A felett. Tavalyelőtt is ezt gondoltam, tavaly is és jelenleg is. Talán most van a legnagyobb esélyünk nyerni ellenük egy fontos meccsen, és a nagy számok törvénye alapján előbb utóbb sikerülni is fog. Persze a Milan ellen ismét láthattuk, hogy a fontos pillanatokban segítségükre van a spori még mindig ők a legerősebbek, fejben biztosan.
A Gazzetta jóslatát elnézve nem kell meglepetésre számítani, azok fognak játszani, akik a legjobbak és akikben Conte a leginkább megbízik. Nem nehéz kitalálni, hogy utóbbi esetében Vidalra gondolok, aki formája alapján nem lehetne kezdő, de B-terv nem igazán van a helyére és talán a rutinja jól jön egy ilyen fontos meccsen. Mondjuk akár ki is állíttathatja magát, mint a Real ellen.
Lukakutól azt várom, hogy végre egy top kategóriás csapat ellen is gólt, gólokat lőjön. A fentebb említett mentális gát nála a legjobb csapatok ellen, éles szituációban szokott előtörni, jó lenne, ha ennek leküzdését ma kezdené meg.
Amitől félek az a védekezésünk. Conte csapattól szokatlanul könnyen zavarba hozható idén a védekezésünk és ez nem csak a hátsó trió felelőssége, hanem a középpályás-soré is. Chiesa egyre jobb formában van, ősszel a Fior mezében is remek meccset hozott le ellenünk, Morata és Ronaldo párosa pedig meglepően jól működik és főleg előbbi miatt írom, hogy meglepő.
A vereség nem lehet opció, az elmúlt évek pofonjai után, a döntetlen elfogadható, de hiányérzettel járna, a győzelem pedig egészen mámoros lenne egy ilyen szezonban, amiben már oly sok kudarc ért minket.
Talán ma végre merünk nagyok lenni és nem fossuk össze magunkat ellenük.
Forza!
Várható felállás
Tipp: 2-0 Lautaro, Barella
Szép emlék: