Növekvő frusztráció

Lassacskán kijelenthetjük, hogy ennél idegbajosabb idénykezdetet még nem éltünk át: minden egyes fordulóban a fejünket verjük a falba, és mindig pontosan ugyanazokért az okokért. Jöjjön hát egy újabb fejcsóválós értékelő – 2020/2021-ben immáron zavarba ejtően sokadik alkalommal.

Tegnap délelőtt már igen erősen ráncoltam a homlokom, összehúztam a szemöldököm, plusz minden elképzelhetőt csináltam, amikor megláttam az előzetes kezdőt. Lévén mostanság nem igazán szoktak mellélőni az adott találkozó délelőttjén, el is könyveltem, hogy Conte ismét kísérletező napra ébredt, és (minimum) két embert olyan pozícióban fog játszatni, aminek eljátszása nincs a zsigereikben. Nyilván meg is valósult mindez, súlyosbítva a szokásosan új lehetőséget kapó Eriksennel, így mérsékelt lelkesedéssel vártam a 18:00-t.

A sérülés miatt beugró Piccinini kezdő sípszava után rögtön be is jöhetett volna a mester elképzelése a csatár posztot tekintve, lévén Barella mesteri indítása rögtön ordító ziccerben találta Perisicet… Ő pedig elperisicezte a dolgot, talán a legidegesítőbb “jelenség” a játékában a rengeteg égbe lövöldözött labdája – alaphang tehát megadva, mehetünk tovább. A mérkőzésfolyam kísértetiesen hasonló volt egy héttel ezelőtthöz képest: totális dominancia, az ellenfél térfelén zajló (olykor meglepően gyors) labdajáratás, különösebb eredmény nélkül. Utóbbinak néhány oka biztosan volt: dekoncentráció, a Parma-védők önfeláldozása és képzetlenség (Gagliardini és Hakimi). Nehéz fordulóról fordulóra átélni, hogy a felboruló pályát semmilyen pozitív jelenség (értsd: gól) nem követi, biztosan frusztráló lehet ez a futballistáknak is. Mi lenne, ha még nézők, szurkolók is lennének?

Na nem baj, majd szünet után! Gervinho papa persze ismét másképp gondolta, Martínez sokadjára találtatott kevésnek test a test elleni küzdelemben, de Vrij pedig tőle szokatlan módon vétett helyezkedési hibát, így zuhanyozhattunk gyorsan egy nem túl kellemeset. Ahogy az lenni szokott, ez rövid időre átformálta a pályán zajló folyamatokat, a csereberélésekig és egy váratlan(?) második gólig kellett eljutni, hogy visszabillenjen minden az első félidei mederbe. Brozovic magára találása viszonylag jól jött a zárkózás szempontjából, egy dolog viszont még jobban jött volna: ha a nem igazán rettegett Ivan elleni ordenáré nagy, minden szögből tökéletesen látható faultnál jön a jogos büntető és (esetleg) a kiállítás. Mégis milyen gondolat az, hogy önerőből nyerje meg a meccset a csapat, és ne foglalkozzunk a bírói ténykedéssel? Igenis rohadtul irritáló, hogy hétről hétre elő kell venni a témát, mert minden egyes 90 percre jut egy végkimenetelt döntően befolyásoló hiba, holott ott az a tetves VAR, amit csesznek használni ezekben a szituációkban. Csak egy költői kérdést tudok feltenni: mégis mi a fene történik?!
Persze ez nem volt elég, a maradék játékidő is tartogatott a (nem létező) nyugalmunk megzavarására alkalmas történéseket, Hakimi, Ranocchia, Martínez, majd a legvégén Vidal is olyat hagyott ki, amit ezen a szinten kötelező lenne kihasználni – pláne a csapat jelenlegi helyzetében. Ja, Perkónak összejött az egyenlítés a hosszabbításban, aminek köszönhetően biztos láthatjuk még (fa)ékként… Hurrá!

Sok-sok dologgal lehetünk elégedetlenek: az unalomig ismételt speciális helyzet továbbra is problémákat kreál, de olyan az ember érzése, mintha Antonio Conte is folyamatosan játszadozna a tűzzel. Csak nehogy megégesse magát… Olyan túlontúl nagy veszélyben persze nincs, a gigafizetése miatt megválni igen nehéz tőle, és természetesen nem ő egyedül a jelenlegi állapot fő előidézője – viszont ha ez így megy tovább, a #conteout hashtag is gomba módjára fog szaporodni. Attól függetlenül, hogy eddig az egész szezon egy nagy-nagy kihagyott helyzet.
Komoly hét következik most, a Real Madrid és az Atalanta elleni idegenbeli derbikkel: korrekt eredményekkel kissé sikerülne a vérnyomásunkat is csökkenteni végre. Az ellenkező gondolatokba most inkább nem mennék bele.

Összefoglaló:

 

 

Pontozás:

Handanovic – Két komolyabb dolga lett volna, és persze nyilván ziccerekről volt szó, de egyik alkalommal sem sikerült közbeavatkoznia – a második Gervinho-találat távolról sem tűnt védhetetlennek. (5,5)

Kolarov – Most hiba nélkül hozta le a teljes játékidejét – persze nem is az oldalán próbálkozott Gervinho -, extraként pedig egy gólpasszt is beletett a közösbe. Hátul végig határozott volt, elöl pedig rengetegszer próbálta segíteni az akciókat. Rajta nem múlt. (6,5)

Ranocchia – Ismét közel járt a mérkőzés legjobbja címhez, de az ordító helyzetét sajnos ő is kihagyta. Handa előtt viszont ismét tanári munkát végzett – talán annál az egy alkalomnál Ingleséhez állhatott volna közelebb -, egy héten belül másodjára mutatta meg, hogy lehet rá számítani. (6)

de Vrij – Új pozícióban kellett helytállnia – nem sikerült. Két, igen amatőr helyezkedési hiba okozta most a pontvesztést, és mindkettő az ő nevéhez fűződött. Az egyik legrosszabb meccse volt Inter-mezben. (5)

Darmian – Színtelen-szagtalan volt, a stabilitás megvolt az oldalán (Kolarov feljavuló védekezése is ennek tudható be legfőképp), de a támadásokhoz most nem tudott igazán hozzátenni. (5,5)

Barella – Ahhoz képest, hogy olykor érezhető volt rajta egy kis fáradtság, volt pár jó labdája, és ismét felvéshettünk egy asszisztot a neve mellé. Nélkülözhetetlen eleme a középpályának. (6,5)

Gagliardini – Egy igazán jó lehetősége lett volna beavatkozni a meccsfolyamba, akkor a tizenhatos környékéről csúnyán elszúrt egy lövőhelyzetet. Volt még egy szitu, amikor egy jól induló kontra az ő rossz labdakezelésén halt el – na, az mindent elmondott erről a szombat estéről. Az alapot ismét hozta, de az ilyenkor nagyon nem elég. (5,5)

Hakimi – Erős kezdés után komolyabb visszaesés jött nála, mintha fejben abszolút nem bírná a heti két meccset. A lecserélése előtti üvöltő technikai hibák hűen tükrözték azt, amit a pályára tett. Lesz ő még sokkal jobb is. (5)

Eriksen – Továbbra sem tudunk semmi komoly pozitívumot felfedezni nála, egy-egy jó időszaka van mérkőzésen belül, de sem gól, sem gólpassz nem érkezik tőle (most sem), a pontrúgásai pedig tragikusak. Lényegében bemásolhatnám a múlt heti értékelését. (5)

Martínez – A válogatott szünet óta egyre gyengébb, most pedig talán eljutott a mélypontra. Nem kérdés, ezt a tempót ő sem bírja, a Lukaku által viselt nyomásnak pedig a negyedét sem tudja elviselni. A jobb lehetőségeit most is elpuskázta, és még egy gólt is sikerült kapni a labdavesztése után. (4,5)

 

 

Perisic – Ne haragudj, Don Antonio, de ezt le kell írnom: a hülye is látja, hogy ez nem az ő szerepe. Hiába játszott már anno csatárt, egyszerűen nem jönnek neki azok az automatizmusok, amikből a támadásépítések alatt profitálni lehet. Mindazonáltal ha netalántán ő is előbb kihasználta volna a kínálkozó lehetőségét, akkor… De felesleges is ezen lamentálni. Szélen egy kicsivel jobban mutatott, a fejesével pedig kozmetikázott parányit a mérlegén. (5,5)

Vidal – Túl sokat most nem tudott hozzátenni, bár a nyomást lehetett növelni a jelenlétével. A fejében volt a győzelem, de természetesen ő sem célzott pontosan. (5,5)

Brozovic – Jól gyűjtögette össze a labdákat, voltak veszélyes beadásai, pontos és gyors volt a passzjátéka (az elmúlt hetekhez-hónapokhoz képest mindenképp), és még gólt is szerzett… Valami ilyesmi Brozot várnánk újra, most már folyamatosan. (6,5)

Pinamonti – Bő húsz perce alatt is többször tartott meg labdát, mint előtte-utána a két posztriválisa, egyértelműen bizonyította, hogy a kezdőben kellett volna vele számolni – az Inter alapjátéka miatt legalábbis mindenképp. Ja, és ő harcolta ki a szabadrúgást, amiből az egyenlítés jött. (-)

Nainggolan – Vérlázító volt, ahogy beleállt a meccsbe, pár perc után sikerült rájönnie, milyen rendezvényen van, és mit is kéne valójában tennie. Kár, mert Eriksen helyén simán lenne esélye a több játéklehetőségre. (-)

Young – Mozgott egyet a madridi fellépése előtt – nem sok sikerrel. (-)

Conte – Kihívta maga ellen a sorsot a kissé butának tűnő próbálgatással, ismét rajtavesztett. Van sok dolog, amit nem lehet a számlájára írni, és más, rajta kívül álló tényezőt lehet hibáztatni, de azért az ellenkező serpenyőben is igencsak gyűlnek a dolgok… (5,5)

 

Képek forrása: forzaitalianfootball.com, firenzeviola.it