Benézni az ágy alá

Mátyás 1485-ban bevette Bécs városát, innen ered régi magyar ünnepünk, a Hello Wien!, amely aztán szépen elterjedt szerte a világon, és mivel már annyira mainstream lett, le is tagadjuk, mert nálunk csak Mindenszentek van.

Ez a rémségek éjszakája, ilyenkor mászik elő megannyi szörny, hogy a frászt hozza az élők világára: élőhalottak, vámpírok, vérfarkasok, szellemek, Moggik, Rocchik, így stílszerű, hogy ma találkozunk a régi mumusunkkal is, a Sass Parmával. 

Legutóbb 2013-ban sikerült megverni a sárga-kékeket hazai pályán, akkor a “következő Allegri” vezetésével így álltunk fel: Handanovic – Jonathan – Ranocchia – Juan Jesus – Zanetti – Schelotto (Garritano) – Kuzmanovic – Kovacic – Alvaro Pereira – Ricky Alvarez – Rocchi (gól) (Chivu). Azóta egy vereség (DiMarco bombájával) és három döntetlen a mérleg, a többi szezont meg ugye alacsonyabb osztályban töltötte az egykor szebb napokat is megélt észak-olasz csapat.
Az már más kérdés, hogy a 2018-as vereség előtt legutóbb nagyjából akkor nyert nálunk a Parma, amikor a legjobb játékvezető még Deniz Pettiaux volt, a Zsákmacskában meg ibizai nyaralásokat és Julius Meinl ajándékcsomagokat osztogattak.

1990 óta egyébként ez a két győzelmük volt ellenünk a Giuseppe Meazzában, emellett 9 döntetlen és 15 Inter-siker a mérleg.

Szerencsére Gilardino már nem játszik, így tőle nem fogunk ilyet vagy ilyet látni. Szegény Parma mostani rosszabb napjainak épp az egyik oka, hogy a korábban zseniális utánpótlásképzésüket már nyomokban sem tartalmazza a csapat, így a saját nevelések (Buffon, Berti) vagy a fiatalon remekül kiválaszott tehetségek (Adriano, Gilardino) helyett Gervinho a csapat sztárja.
Egyébként is a Benevento után a két legöregebb átlagéletkorú csapat találkozik egymással: Inter (28 év, 313 nap) és Parma (28 év, 309 nap).

Tavaly a sárga-kékeknek nem volt gondjuk a bennmaradással, tisztességes 11. helyet értek el, idén viszont nem kezdték a legjobban a szezont. Egy Verona elleni 1-0-ás siker mellett 1 döntetlen és 3 vereség a mérlegük, pedig (a Napoli elleni meccset leszámítva) a Bologna, Udinese és a Spezia sem tűnt legyőzhetetlen ellenfélnek.

Hiányzók mindkét oldalon vannak, nálunk Lukaku sérülése borzolhatja össze Conte hajbeültetését, mellette Sanchez és Skriniar továbbra sem bevethető. A Parmánál a nyáron drágán vásárolt Roberto Inglese és a veterán Bruno Alves a legnagyobb hiányzó. Na meg a tavalyi csapatból nincs Kusulevski és Darmian.

A Milan elleni hazai meccset buktuk, Contéval legutóbb 2009-ben fordult elő, hogy egymás után kétszer is vereséget szenvedjen hazai pályán, akkor még az Atalanta edzőjeként. Ha bármit is akarunk az idei szezontól, akkor viszont az ilyen meccseken nem szabad botlani. Igazából minden adott ahhoz, hogy ez ne történjen meg, a hiányzók ellenére a mai találkozónak sima győzelemnek kellene lennie, sőt még az is beleférhet, hogy pár ember pihenjen a Real elleni rangadóra.

Baj max akkor, ha Conte túlzásba viszi, és egyszerre játszatja a B-csapatból mondjuk Ranocchiát, Kolarovot, Gagliardinit, Darmiant, hoz valami érthetelen hülye döntést, például Pinamonti helyett Perisic lesz Lautaro párja elöl, de azért ennyire Conte se… Óapicsába!

 

Várható kezdőcsapat: Handanovic – De Vrij – Ranocchia – Kolarov – Hakimi – Barella – Gagliardini – Darmian – Eriksen – Perisic- Lautaro
18:00, DIGISport 1

Mindegy, azért rúgdossuk vissza a mumust az ágy alá!