Olyan túl sok elemezni való nincs az ilyen meccseken, de azért na… Néhány konzekvenciát talán le lehet vonni. Ja, és persze végre győzelem született, csak ne maradjon poszt nélkül!
Alig kezdődött el az idény, máris túl vagyunk néhány buta pontvesztésen – emiatt pedig itt-ott el is indult a vészharangok igen erős kongatása. Mit kongatás, sokan már odáig mennek, hogy a BL-csoportból tuti kiesés lesz, a bajnokságban pedig a végelszámolásnál nem lesz négyben a csapat. Nos, ennyire azért nyilván nem durva a helyzet, de – jogos kifogások ide vagy oda – lassacskán azért illik magasabb fordulatszámra kapcsolni. Az aktuális ellenfél, évek óta pofonfát rázogató Genoa pont ideálisnak tűnt arra, hogy Lukakuék elkezdjenek a(z általuk ásott) minigödörből kifelé evickélni.
Néhány dolog, amit ezen a nem túl körömrágós kora estén megtanulhattunk:
- Bár kicsit ráncoltuk a homlokunkat a kezdő láttán, például Ranocchia kapcsán újfent megnyugodhattunk: de Vrij posztján korrekt módon tud beszállni ilyen szintű gárdával szemben. Továbbgondolva a dolgot, az utóbbi másfél-két évet figyelembe véve akkor sem kell túlzottan aggódnunk, ha a jó Béka olykor komolyabb kihívások elé van állítva – ez a poszt az ő karakterének totálisan megfelelő.
- Eriksennel és Brozoviccsal továbbra sem működik olajozottan a támadásépítés, ez a két ember együtt annyira belassítja a játékot, hogy szinte esély sincs igazán tempós akciókat vezetni. Szomorú felismerés, és ez a jelenség szinte biztos, hogy egyikőjük rövid úton való eladásával fog végződni. Jó hír, hogy mindketten jó korban vannak, korrekt pénzt lehet még értük szakítani.
- Ahogy (újra) összeáll a kép a keretet illetően, úgy rajzolódik ki, milyen erős is az Inter kispadja. Biztosak lehetünk benne, hogy lesz még a szezon folyamán olyan meccs, ahol a cserék fogják kihúzni a kátyúból az elakadt szekeret.
- Jó dolog, ha van egy ideális kezdő, de a jelenlegi, speciális helyzetben az is nagyon fontos, hogy sokan tűzben legyenek tartva. Rövid távon talán ez nem fizetődik ki – ahogy látjuk is -, de ha minden jól megy, ennek az idő előrehaladtával a pozitív hatásai is látszódni fognak.
- Bár nyilván kellett koncentrálni, azért ez egy jóval kisebb intenzitású meccs volt, mint a legutóbbiak, és még így is biztosan lett besöpörve a három pont. És végre sikerült letudni egy 90 percet kapott gól nélkül, ami átszakíthat egy lélektani gátat, egyben építhet is egy képzeletbelit Handanovic kapuja elé.
Kedden jöhet egy máris kulcsfontosságúvá váló túra Ukrajnába, alapjaiban határozhatja meg a BL-csata az elkövetkező hónapokat.
Összefoglaló:
Pontozás:
Handanovic – Talán ez volt interes pályafutásának legnyugodtabb Serie A-fellépése, még lábbal is alig-alig kell játékba avatkoznia. (-)
Bastoni – Talán lassacskán formába lendül. Vannak azért bőven, akik az ő tehetségében kételkednek, de annyiban mindenképp egyetérthetünk, hogy megnyugtatóbb megoldás ő ezen a poszton, mint Kolarov. Helyezkedésben ég és föld a két játékos, hiába az olasz a sokkal fiatalabb – volt pár igen érett megoldása hátul, még a dörzsölt Pandevvel szemben is. (6,5)
Ranocchia – Valahogy így kell helyettesíteni a 2019/2020-as szezon legjobb védőjét -talán nem túlzás odaítélni neki a mérkőzés legjobbja címet. Többször utolsó emberként kellett szerelnie az éppen kapura törő Genoa-játékost (általában Pjacát), és kivétel nélkül hibátlanul látta el feladatát, bónuszként pedig még egy gólpasszt is beletett a közösbe. (7,5)
D’Ambrosio – A hátsó hármasból ő tűnt a legbizonytalanabbnak, olykor a támadásépítések is elakadtak rajta, de mint már oly sokszor, most is felhúzta az osztályzatát egy fontos (és megnyugtató) góllal. Olyan óriási baj azért nem volt vele egyébként sem. (6,5)
Perisic – Nem tűnik úgy, hogy ő valaha is meg fogja tanulni ezt a posztot annyira, amennyire Conte szeretné. Bár láthatóan koncentrál a védekező részre – akadt is néhány fontos besegítése -, valahogy végig azt lehet érezni, hogy lassítja a játékot, rossz helyekre fut és továbbítja a labdákat. Abszolút jogos volt a cseréje. (5)
Vidal – A szerdai embertelen melója után most mérsékeltebb volt a meccshez való hozzájárulása, de nem is baj, hogy most egy „pihenősebb” 79 percen van túl. Már amennyiben az ő mentalitásával lehet pihenni ugye. Egy óriási mentés akadályozta meg az első interes góljának megszerzésében. (6)
Brozovic – Egész idényben a gyenge Brozot láthatjuk, sőt, az újrakezdés óta nem az igazi a horvát. Gyenge megoldások, pontatlan passzok, rossz lövések, egyszerűen dekoncentrált az egész futballja. Őt is egyetlen dolog menti fel valamelyest: végül is mindkét gól támadásépítésében részt vett. Jó lenne, ha valahonnan újra előkaparná a jó formáját, mert bár stabil kezdő nem lesz jó eséllyel, de szükség van rá a középpálya valós mélyítése miatt. (6)
Darmian – Határozott és energiadús játéka engem mindkét alkalommal meggyőzött, a kezdőben (vagy annak környékén) a helye. A védekező munkája értelemszerűen rendben van, de támadásban is érezhető a jelenléte, abszolút látszik rajta, hogy tudja és érti a pozíciót. (6,5)
Eriksen – Kár volt reménykedni, a Gladbach elleni teljesítménye csak egy minimális fellángolás volt – és egyébként sem mentünk vele semmire. Most egy-két, álló helyzetből védők mögé löbbölt labdáig jutott, ezen kívül szinte teljesen haszontalan volt, szintén joggal lett lekapva idejekorán. (5)
Lukaku – Hihetetlen, amit ez az ember fordulóról fordulóra művel, az Interben tényleg (ismét) a világ legjobb centerei közé emelkedett. Nem elég, hogy pontot, pontokat érő gólokat szerez, még a passzpontossága is parádés egy középcsatárhoz képest, pedig neki általában a tizenhatos környékén kell a jó átadásokat kiviteleznie. Óriási érték, minden egyes kifizetett centet megszolgál. (7)
Martínez – Erős kezdés után most van nála egy kis visszaesés, de aggodalomra nincs ok, láthatóan őt is idegesíti, ha nem megy neki a foci. Bár roppant keveset volt játékban, és Goldaniga „megette” legtöbbször, de így is megvoltak a maga lehetőségei, amikkel nem sikerült élnie – lehet, hogy ez a dolog már a Sahtar ellen visszafordul. (5)
Barella – Azonnal érezhető volt a változás, amint ő a pályára lépett. Sokkal dinamikusabb, folyékonyabb lett az Inter játéka, hozott egy kis sebességet az addig öreguras tempóba – a kanadai táblázatra pedig sikerült feliratkoznia egy gyönyörű gólpasszal. (7)
Hakimi – Fura, de a nagy becsvággyal küzdő Pellegrini szinte eltüntette, még a rendkívüli sebességét sem sikerült az olasz mellett kamatoztatnia. Talán a „kamuteszt” okozta edzéskihagyások, talán más okozták ezt, de most nem sikerült emlékezeteset alkotnia. Viszont már a jelenlétével is sikerült sokkal nagyobb figyelmet generálnia a jobb oldalra. (5,5)
Pinamonti – Kellemes meglepetés volt őt a pályán látni végre. Egy minimális megilletődöttség látszott a beállása után, majd felvette a ritmust, akadtak igen szép megmozdulásai is. Sajnos a gólszerzés nem jött neki össze, pedig megvolt rá a nagy lehetősége. (-)
Kolarov – Sebesség (hiánya) ide vagy oda, kétség sem fér hozzá, hogy szárnyvédőként sokkal jobban mutat, mint a bűvös hármas egyik tagjaként. (-)
Nainggolan – Még neki is sikerült értékes játékperceket a pályán töltenie – nem is baj, mert simán beverekedheti magát a kezdőbe trequartista pozícióban. (-)
Conte – Ha kivételes alkalom volt, ha nem, ezúttal végre időben jöttek a cserék, jól sikerült hozzányúlni az összetételhez. Jó, annyira azért nem volt nehéz dolga, mi is megláttuk a tévé elől, miféle változások kellenének. Összességében azért stabil volt a csapat végre, és különösebb megerőltetés nélkül sikerült hozni a kötelezőt. (6,5)
Képek forrása: sportsnet.ca, inter.it,