Szerintem mindannyian egyetértünk abban, hogy csodálatos volt újra átélni a történelmi triplázást annak tizedik évfordulója alkalmából. Nyilván ennél is jobb lenne, ha a közeljövőben is lenne mit ünnepelni, de mivel ez még egyelőre homályos, így ezúttal is kénytelenek leszünk elkalandozni a múltban.
Egy elég száraz anyagot hoztam Nektek, melyben nem lesznek interjúk, vagy egyéb, kiegészítő kontentek; egész egyszerűen csak időrendi sorrendben végigkalauzollak Titeket az Inter nemzetközi eredményein. Két főbb kérdés merült fel bennem, melyek hatására kutakodtam kicsit és létrehoztam a posztot. Ezek a következők:
– Mely években indult az Inter a nemzetközi porondon?
– Mit ért el szeretett csapatunk az aktuális kiírásokban?
Száraz anyag következik tehát, de kedvcsinálónak annyit eláulhatok, hogy a Budapest Honvéd ellen negatívabb a mérlegünk, mint a Barcelonával szemben.
A kezdetektől a Grande Interig
Kék-fekete férfiúink első nemzetközi megmérettetései a Vásárvárosok kupájában voltak. Érdekesség, hogy az első kiírás három évig tartott, konkrétan 1955-től 1958-ig. Az első szakaszban a gárdák csoportkörben mérték össze tudásukat, az Inter pedig 5-0-ás összesítéssel intézte el Zágráb legjobb tizenegyét, igaz, a Birmingham City ellen nem sikerült győzni. Ez összesítésben a második helyhez volt elég a csoportban, ami nem ért továbbjutást.
A következő kiírásokban jobban muzsikáltunk, két negyed-és egy elődöntő volt a mérlegünk, majd az 1963-64-es idényben már a legjobbak között, a BEK-ben léphettünk pályára. A Helenio Herrera vezette csapat végül veretlenül nyerte meg a sorozatot, majd a következő évben újfent diadalmaskodni tudott. Mindkét győzelem után az Inter az Interkontinentális kupában is felállhatott a dobogó tetejére, az Independientét felülmúlva.
Az ezt követő években csapatunknak már nem sikerült a végső diadal, igaz, kétszer is fájdalmasan közel voltak hozzá. Az első korszak lezárását a 72-ben elbukott, Ajax elleni BEK döntő jelentette.
Vásárvárosok kupája
1955-58: csoportkör (Bimingham City jutott tovább)
1958-60: negyeddöntő (Barcelona)
1960-61: elődöntő (Birmingham City)
1961-62: negyeddöntő (Valencia)
1969-70: elődöntő (Anderlecht)
1970-71: első kör (Newcastle United)
BEK
1963-64: győztes (Real Madrid ellen a döntőben)
1964-65: győztes (Benfica)
1965-66: elődöntő (Real Madrid jutott tovább)
1966-67: döntő (Celtic nyert)
1971-72: döntő (Ajax)
Bohóckodás az UEFA Kupában
Ahogy elnéztem kedvenc csapatom eredményeit a 70-es években, arra jutottam, hogy a második-harmadik számú nemzetközi kupasorozatok elengedése valahogy ebben az időszakban kezdődött. Mindez persze nem azt jelenti, hogy meg tudom bocsátani a Hapoel Be’er Sheva elleni égéseket, de legalább értem, hogy miből is eredeztethető az egész.
A folyamatos pofonok közé azért beékelődött egy negyeddöntő a KEK-ben, igaz, ott is a világhírű Beverem Beveren bizonyult jobbnak.
UEFA Kupa
1972-73: harmadik kör (Vitória de Setúbal ment tovább)
1973-74: első kör (Admira Wacker)
1974-75: második kör (FC Amsterdam)
1976-77: első kör (Budapest Honvéd!!!)
1977-78: első kör (Dinamo Tbilisi)
1979-80: második kör (Borussia Mönchengladbach)
KEK
1978-79: negyeddöntő (Beveren)
Mindig a Real Madrid
A következő évtized már jóval eredményesebb európai kupaszereplést hozott, a végső siker azonban egyszer sem jött össze; ennek a legfőbb oka pedig többször is a királyi gárda volt.
A Malmö elleni kizúgás az 1989-90-es idényben mondjuk nem mutat túl jól.
BEK
1980-81: elődöntő (Real Madrid)
1989-90: első kör (Malmö FF)
KEK
1982-83: negyeddöntő (Real Madrid)
UEFA Kupa
1981-82: második kör (Dinamo Bukarest)
1983-84: harmadik kör (Austria Wien)
1984-85: elődöntő (Real Madrid)
1985-86: elődöntő (Real Madrid)
1986-87: negyeddöntő (Göteborg)
1987-88: harmadik kör (Espanyol)
1988-89: harmadik kör (Bayern München)
1989-ben sikerült megnyerni a Scudettót, a nemzetközi trófeák viszont csak a kilencvenes években jöttek.
Dominancia az UEFA Kupában, szerencsétlenség a BL-ben
Elérkeztünk ahhoz az évtizedhez, mikor szeretett csapatunk háromszor is meg tudta nyerni az UEFA Kupát; az utolsót 1998-ban, Gigi Simoni vezérletével – nyugodjék békében. A krónikához hozzátartozik, hogy az első kettő győzelmet mindkétszer szánalmas címvédési kísérlet követte.
Az Inter az 1998-99-es szezonban a BL-ben is bemutatkozhatott és végül tisztességesen helyt állt a későbbi győztes Manchester United ellen – ha kicsivel szerencsésebbek a fiúk, a továbbjutás is meg lehetett volna.
UEFA Kupa
1990-91: győztes (Roma)
1991-92: első kör! (Boavista)
1993-94: győztes (Casino Salzbug)
1994-95: első kör! (Aston Villa)
1995-96: első kör (Lugano)
1996-97: döntő (Schalke 04)
1997-98: győztes (Lazio)
BL
1998-99: negyeddöntő (Manchester United)
Újra az elitben, majd a csúcson is
Utólag visszanézve csodálatos évek voltak ezek és nem csak a triplázásra gondolok. Csapatunk egymás után kétszer jutott el elődöntőbe a nemzetközi kupában – előbb UEFA, majd BL – és ugyan a kiesés mindig fájdalmasra sikerült, manapság könnyen lehet, hogy sokan újra elfogadnánk ezeket az élményeket.
Ennél is fontosabb, hogy az Inter szinte mindig ott volt a BL-ben, ahol pedig csak egy alkalom volt, mikor nem jutott tovább a csoportjából.
Az utolsó nagy dobás 2010-ben jött el, mikor a korosodó gárda 45 év után ismét Európa trónjára ülhetett.
UEFA Kupa
2000-01: negyedik kör (Alavés)
2001-02: elődöntő (Feyenord)
2003-04: negyeddöntő (Marseille)
BL
2000-01: harmadik selejtező kör (Helsinborgs)
2002-03: elődöntő (Milan)
2003-04: csoportkör (Lokomotiv Moszkva, Arsenal)
2004-05: negyeddöntő (Milan)
2005-06: negyeddöntő (Villarreal)
2006-07: nyolcaddöntő (Valencia)
2007-08: nyolcaddöntő (Liverpool)
2008-09: nyolcaddöntő (Manchester United)
2009-10: győztes (Bayern München)
Kijózanító pofonok; mélypont; pozitív jelek
Bizony, mindhárom tökéletesen jellemzi az elmúlt tíz évet. Előbb megtapasztaltuk, hogy kiöregedő játékosaink Mourinho nélkül már nem tudnak ott lenni a leges-legjobbak között.
A későn kezdődő fiatalítás, rossz igazolások és nem megfelelő edzőválasztások végül azt eredményezték, hogy az Inter kiszorult az elitből és hét évig nem is tudott visszajutni. Mindezt számos, Európa Ligában elszenvedett pofon is kísérte.
Végül 2018-ban sikerült újra kvalifikálni magunkat a Bajnokok Ligájába és ugyan a csoportkörből eddig még nem sikerült továbbjutni, szerencsére egyre több a pozitívum a csapattal kapcsolatosan.
BL
2010-11: negyeddöntő (Schalke 04)
2011-12: nyolcaddöntő (Marseille)
2018-19: csoportkör (Barcelona, Tottenham)
2019-20: csoportkör (Barcelona, Borussia Dortmund)
EL
2012-13: nyolcaddöntő (Tottenham)
2014-15: nyolcaddöntő (VfL Wolfsburg)
2016-17: csoportkör (Hapoel Be’er Sheva, Sparta Prága)
2018-19: nyolcaddöntő (Eintracht Frankfurt)
2019-20: ?
Ha eljutottál idáig, akkor valószínűleg már Neked is nagyon hiányzik a csapat és szinte nyitott vagy bármilyen kontentre. Jó hír, hogy júniusban már újraindul a Coppa és a Serie A is, augusztusban pedig talán az Európa Liga is befejeződik. Mi már nagyon várjuk, hogy újra beharangozókat és értékelőket írhassunk!
Forza Inter!