Szeretünk, Genova!

A forduló előtt mindenki aláírta volna a döntetlent, hiszen egy piszkosul nehéz időszak kellős közepén, amikor rangadók sora van a csapat mögött/előtt nem a legkényelmesebb túra Genovába menni, még akkor is ha a Sampdoria förtelmesen kezdte a szezont. Tegnap este mindenki számára kiderült, hogy miért.

A Mister számára időszerű és teljesen logikus döntés volt, hogy erre a meccsre egy felforgatott kezdőt küldjön fel. Mögöttünk a városi derbi és a Lazio elleni nehézkes győzelem, előttünk hétközi túra Barcelonában, hogy aztán a hétvégén beszélőre menjünk a tököli csillagba. Hét helyen is változott a csapat a szerdaihoz képest, így többek között Bastoni és Alexis is először kezdhetett tétmeccsen kék-feketében.

Nagyjából 10 perc kellett ahhoz, hogy átvegye az irányítást az Inter, amihez kellő segítséget nyújtott a Sampdoria védelme és középpályája is. A hazaiak csetlettek-botlottak, sorozatosan adták el a labdákat ártalmatlan szituációkban. Bár őrjítő Inter presszingről szó sem volt, de érezni lehetett, hogy nem ússza meg az első félidőt kapott gól nélkül Di Francsesco csapata.

Húsz percig bírták, Sensi 18-20 méterről eleresztett lövése Alexis hátán, oldalán, bordáin megpattant és védhetetlenül vágodott a kapuba. 1-0 nemoda.

Két percbe sem telt, a Sensi-Alexis duó ismét megvillant, hasonló leosztással mint az első gólnál. Ezúttal Sensi pocsék lövésénél volt résen a chilei, 2-0 ide, két perc alatt lerendeztük a meccset, a VAR sem vehette el a gólt.

Legalábbis a zongorista gólját biztosan nem, mert az est legszebb támadásából született találatát már érvénytelenítette a videóbíró. Alexis remek pörgetését Candreva vágta be kíméletlenül, kár hogy lesről.

A Manchesterben csak vergődő és Zsozé szerint szomorkás támadó kifejezetten jó benyomást keltett: aktív volt, vissza lépegetett a labdákért, gólt lőtt, adott egy kvázi gólpasszt, hogy aztán a második félidő elején, menjen a levesbe az egész.

Miután Lautaro ismét kihagyta a kihagyhatatlant, Alexis úgy döntött, hogy inkább eldobja magát, hogy összehozzon egy tizenegyest. Színészkedés, második sárga, mehetsz zuhanyozni. Nyilván teljesen feleslegesen dobta el magát, de szerintem túlzottan szigorú volt a spori, bőven elég lett volna egy “na állj fel te szerencsétlen, rajtad röhög mindenki” beszólás, de nem, neki ki kelllett állítani. Köcsög.

De a Samp volt olyan töketlen ezen az estén, hogy emberelőnyben sem volt esélyük pedig  Jankto góljánál picit összeszartuk magunkat. Úgy nagyjából hat percig, mert jött a harmadik gólunk, ismét malac módon, Gagliardini használta ki Audero bénázását.

Ennél jobban nem is lehetett lereagálni egy ilyen szituációt, hiszen könnyedén necces lehetett volna a vége. Persze ehhez kellett egy nagyon gyenge Sampdoria is, akiknek az emberlőny mellett az sem volt elég, hogy négy ex-Interest is becserélhettek: Caprarit, Bonazzolit, Vierát és Ronaldót is. Csóri Di Francesco, szerintem ilyen gyenge csapatot még edzett, mint most. És csóri Q, hogy egy ilyen gyenge csapatból kell majd visszavonulnia.

Érdemes pár szót Bastoni játékáról is írni. A fiatal védő magabiztosságot sugárzott, sőt kifejezetten bátran játszott. Próbálkozott megjátszani a támadókat is, bár legtöbbször még pontatlanul, de a Lautaro elé tett zsugája egészen parádés lett. Hátul mindig volt aki segítsen neki, ő pedig szinte hiba nélkül hozta le a 90 percet.

Az Internek volt tartása, nem parázott be az éles szituációban, sőt, inkább a maga javára fordította azt. A becserélt Lukaku akár növelhette is volna az előnyt, de a kapussal szemben inkább zsogabonítózni akart, mintsem, hogy beverjeazanyjába.

Sima győzelem, 5 percnyi izgalom és ismét bevettük Genoát. Három és fél éve nem tud legyűrni minket a Sampdoria a Luigi Ferrarsiban, ami nagy szó, a nagyok sem nyerni járnak az egyik leghangulatosabb olasz stadionba.  Gagliardini meg pláne szerelmes lehet a városba valamelyik genovai csapatnak rendre betalál, még a végén elviszik tőlünk.

Hat meccs, hat győzelem, ennél jobb szezonkezdetet nem kívánhattunk volna és már a Slavia elleni égésért sem haragszunk a srácokra. Az őszi szezon legnehezebb hete vár most Conte csapatára, most kiderül, hogy hol tartunk igazán. Nem sorsdöntő, mintsem inkább szintmérő napok jönnek. Nem most fog elúszni a szezon, de most kiderül majd, hogy mennyire vagyunk messze az elittől.

Talán már nem mérföldekre, mint egy évtizedig.

Összefoglalóért katt ide.

Osztályzatok:

Handa 6, Skriniar 5,5, De Vrij 7, Bastoni 6,5, Candreva 6, Gag 6, Sensi 6,5, Brozo 6, Asamoah 6, Lautaro 5, Alexis 6

cserék: D’ambro 6, Barella 6, Lukaku 6