Összeszűkült gyomorral vártuk, vajon mi is fog kijönni ebből a szedett-vedett kezdőcsapatból, a borúlátás igencsak felütötte a fejét sokunknál, főleg az utóbbi hetek történései miatt. Végül nem várt habkönnyű este lett, egy óriási pozitív meglepetéssel. És még a Mustela nivalis is felütötte a fejét…
Nagyjából mindenki egyetértett abban meccs előtt, hogy a fogadóirodák majd’ kétszeres oddsa a delfingólra szinte ajándék, tekintve hogy Silvestre, Chivu és Jonathan egyszerre lesznek a kezdő tagjai a három legjobb védő hiányában.
A legüdítőbb választás Stramaccionitól a 18. évét pár hónapja betöltő Marco Benassi nevezése volt, róla a Neftcsi elleni hazai lúzerkedés alkalmával körmöltem egy szösszenetet, érdemes felidézni: „Az az ember, akit az eddigi két meccse alapján legkönnyebb szívvel dobnék be egy éles bajnokin. Határozottan, pontosan, gyorsan játszik, szerel, fut, akar, minden megvan benne, hogy hosszú távon a csapatban ragadjon. A nyári edzőmeccseken is ilyesmit láttam tőle.”
Barátunk ugyanezt mentette át tegnapra is, MOM lett volna, ha Kozsó nem nyújt még nála is egy fokkal jobbat. 8 labdaszerzése volt középpályásként, azért az igen erős első ránézésre, emellett a támadásépítésekből is bőven kivette a részét, jobbal-ballal passzolt, indított, szorongatott helyzetekben is jó megoldást választott legtöbbször. A vak is láthatja, mekkora tehetség, mi pedig csak reménykedhetünk, hogy az Internél fog kiteljesedni…
Magáról a 90 percről: az előjelek ellenére ennél nyugodtabbak még biztos nem voltunk a játék képét látva. Gyenge napot fogott ki a Pescara, finoman szólva is megoldható feladat elé állították a csapatot, szerencsére sikerült megugrani ezt a lécet, néhol egész pofásan játszva, végre normális mentalitással. A jövő heti római kirándulás néhány fokkal nehezebb lesz, előtte még egy Coppa-továbbjutást is a zsákba kéne tenni… Szóval itt az idő újabb győzelmi szériát építeni!
Egy hagyományos pontozás:
Handanovics – Szinte semmi dolga nem akadt, egy pillanatig féltem tőle, nehogy elaludjon (a kirúgásai élményszámba mennek). Néhányszor lenyelte a labdát, ezzel le is tudta a feladatát. (-)
Chivu – Ha nem lett volna a két bénázása, még azt is írhattam volna, hogy tök pozitív, így viszont le kell húzzam kicsit. Ennél rosszabb ne legyen persze. (5,5)
Cambiasso – Valami ilyesmit nyújtott az Udinese ellen is a rövidzárlat bekövetkeztéig. Szerencsére a Pescarának nem volt Di Nataléja, aki 90 perces koncentrációra késztette volna, így végül egy nyugodt, magabiztos meccs kerekedett ki számára. (6,5)
Silvestre – Ő viszont nem silvestrézett most, így Chivuval ellentétben neki maximálisan jár a vállveregetés – persze túl nagy kihívás elé nem állították, azért volt pár fontos szerelése és pontos hosszú passza. (6,5)
Pereira – Végre megvillantott ezt-azt támadásban is, a védekezését eddig sem érhette komoly kritika. Remélhetőleg innentől csak felfelé vezet az útja. (6,5)
Benassi – Írtam már róla eleget, szóval röviden: helye van a csapatban. (7)
Zanetti – Mintha ő is jobban csipkedte volna magát, hogy ne legyen olyan nagy kontraszt az új üstökös és közte. Több mint vállalható volt. (6,5)
Jonathan – Részfeladatok megoldására alkalmas, viszont mindannyian tudjuk, hogy egy bizonyos szintnél többre nem képes. Tegnap szerencsére nem volt égbekiáltó hibája egy elcseszett beadáson/bepasszon kívül, sőt, a második gólunkban aktív szerepet vállalt. (6,5)
Guarín – Csak nem akaródzik azt a hibaszázalékot leszorítani, de bánja a fene, ha közben lövöldöz pár gólt, netán kiharcol egy tizenegyest (amit persze ismét nem fújnak be). Persze ettől láttunk már sokkal jobb Fredyt. (6,5)
Palacio – A mezőnyben a szokásosat nyújtotta, rengeteg keresztirányú mozgás, elöl gyakorlatilag az összes poszton feltűnt hosszabb-rövidebb ideig, most szerencsére megérkezett egy gól gólpassz kombináció is, amivel természetesen a mezőny legjobbja lett. (7)
Cassano – Hihetetlen, hogy minden meccsen kiosztja a halálpasszait, akárhogy is játsszon. És az is hihetetlen, hogy egy 60 perces játékos, és ezen a szinten nem lehet megoldani, hogy pár kilóval könnyebb és fittebb legyen. Pedig… (6,5)
Mudingayi – Visszatért végre, bővül a keret. Még technikai bemutatót is tartott. (6)
Rocchi – Felesleges csere #1. Nem békültem még ki a leigazolásával. (-)
Milito – Felesleges csere #2. Minek állt már be akkor? (-)
Stramaccioni – Végül minden jól sült el szerencsére, végre végig jól pörgött a csapat nagyjából, Benassi kezdetése pedig telitalálat volt. A cseréket viszont nagyon nem értettem, a gyenge napot kifogó Pescara ellen simán be lehetett volna dobni több fiatalt – tudom, ez vesszőparipám. (6)