Nem a legjobb előjelekkel várjuk a Napolit. Azonkívül, hogy a Sneijder-ügy tovább fertőzi a csapat légkörét, az elmúlt hat találkozónkból egyet nyertünk meg, amikor is Santiago García szíve megesett a csapaton és/vagy hozzánk akar igazolni a nyáron. Nem csak a rúgott gólokból van kevés, a kidolgozott helyzetek mennyisége és minősége sem közelít az ideális mértékhez. Ezen felül Samuel sikeresen kisárgázta magát az őszi szezon egyik legfontosabb meccséről, így antikrisztusunk, Matías Silvestre visszatérhet, hogy Jesus-szal a balján vegye fel a harcot a nápolyiak megváltója, Edinson Cavani ellen. Ez a kép egyelőre az én fejemben sem tiszta.
A valóság elviseléshez rengeteg képzelőerőre van szükség. A fantázia fontos, a sokszor szürke vagy még inkább mocskos módon elfajult világot szebbé kell tenni. Ezért lehet a világ egyik legnépszerűbb kitalált karaktere a hosszú, őszszakállú, piros kabátos bácsi, azaz a Mikulás. Ha Joulupukki létezne, akkor most biztosan hozzá fordulnék, a veszélyesnek ígérkező Napoli elleni meccs előtt. De két okból kifolyólag sem segítene nekem. Egy: mert nem létezik. Kettő: mert ilyenkor már réges-rég valamelyik sarokban pihegne, miután beszódázott a finnek fő exportitalából, a kemény éjszakai műszak után. De lényeg nem is az is, hogy milyen tényezők akadályozzák meg a Télapót abban, hogy megbundázzon egy futballmeccset (bezzeg, ha olasz volna), hanem, hogy a létrehozásának az elvén, mi is pozitív energiákat szabadíthatunk fel a Partonopei elleni meccs előtt.
Akinek még fontosabb a meccs
Képzeljük el…
… hogy Silvestre annyira zseniális védővé érett az elmúlt hetekben, hogy kis kockákra vágja, majd szép lassan megvacsorázza a Matador minden egyes apró darabkáját. Cavani kedve nemcsak elmegy a játéktól, hanem önmagába vetett hite is megremeg Mátyásunkat látva. Így a meccs végén – miután elkérte a mezét -, bejelenti, hogy inkább szeretne átjönni az Interbe, hogy ne kelljen Szilvi ellen játszania.
… hogy Diego Milito újra tanulja a góllövést. Szélsőségesen ingadozó kedvencünk, a Juventus meccs, azaz november harmadika óta nem lőtt gólt. Van, olyan, amikor egy átlagos csatár gólképtelen, és van amikor Milito az. Átéltük már ezt, ilyenkor nincs nagy helyzet, nincs kihagyhatatlan helyzet, csak újabb és újabb elképesztő momentumok. De képzeljük, hogy ez a Napoli ellen törik meg, és Milito egy triplával fogja megmutatni jobbik arcát a Napolinak.
… hogy Palacio sorozata újra indul. Padavanunk egymást követő 8 meccsen tudott a kapuba találni, ezeken a mérleg 6 győzelem, 1 döntetlen, 1 vereség. Palacio lett ősszel az első számú góllövőnk, és mióta (4 meccs) nem tud betalálni, akadozik is a gólszerzés.
… hogy Jézus és Rano eszközölni tudják Szilvia hibáit. Nem fogadnék rá, de fenntartjuk a lehetőségét, hogy Silvestre még sem kapja le a pályáról Cavanit (ha a fantáziátok nem elég erős). Ekkor András és Jézus váltott műszakban kell elvégezzék a Szilvire szabott feladatokat, és számítani rá, hogy minden egyes pillanatban robbanhat a bomba. Kellemes lehet vele játszani.
… hogy még sem Silvestre, hanem Cambiasso lép hátra. Van rá esély, hogy a cue-ball fejű argentin tájolja magát egy sorral hátrébb. Ez szinte minden szempontból megnyugtatóbbnak hangzik, ezért azt a kettőt emlegetem, amiért nem. Cambiasso nem túl nagy egy védőhöz képest, pontosan 1.77 magas, így a Cavani (1.88) ellen megnyert fejpárbajok száma előre láthatóan nem tűnik soknak. Ezért célszerűbb volna, ha övé a baloldal. A középpályáról mindenképpen hiányozna, hisz a hamvaiból feltámadó Pista magasan kilóg a sorból, ő szerzi a legtöbb labdát, és ő osztja innen a legjobb passzokat. Kulcsfigurája (újra) a játékunknak.
… hogy Gargano láttán volt csapattársai már a játékoskijáróban levizelik a bokájukat (nem medúza csípés miatt). . Az uru a svájcinak álcázott török-albán kettősel (Inler, Behrami) kell, hogy ütközzön, és ebből Inler megfogása különösen fontos. Volt csapata ellen nyilván még jobban pörög majd a vérnyúl, akkor is, ha vissza akar menni, akkor is, ha nem. Ha már itt tartunk, és Gargano játékáról fantáziálunk, képzeljük már oda, hogy nem állítják ki, mert ez az ő játékában is benne van, és nehezen elképzelhető, hogy a csapat jól viselne egy emberhátrányt.
… hogy 10 emberrel nyerünk (bár valószínűbb, mint a Silviről szóló bármilyen pozitívum.)
… hogy Nagatomo és Álvaro Pereira közös, fekete-ázsiai indián gyermeke szántja fel a bal oldalt. Itt megnyerhető a meccs, a hírek szerint az elmúlt években a világ legjobb teljesítményét nyújtó wingbackje, Maggio nem játszik. Bár ezt a Gazetta máshogy látja (akkor képzeljük egy gyorsan azt is, hogy nem játszik – köszi). Ha Maggio van, akkor a Jaguármancs alkalmasabb volna a megfogására, ha nincs, akkor kicsi japónk elbújhat a nápolyi lábak között, mint egy csúnya, sárga hobbit.
… hogy Cassano szebbik arcát mutatja, képletesen szólva (máshogy neki sincs). Két bajnoki kihagyása után remélhetőleg nagy kedvvel tér vissza Tonyó. Az, hogy ziccerpasszokat ad, annyira egyértelmű, mint, hogy Palaciónak nincs stílusérzéke vagy, hogy Obi néger. Kijön a lábából, ha nem akarja akkor is. De jól jönne, ha most nem csak ebből állna a játéka, és odatenné magát, ahogy az ősz első felében.
… hogy Sneijder és a vezetőség kellemesen kényeztetik egymást a meccs alatt, a páholyban. Ennek semmi jelentősége, csak a perverz fantáziám tehet róla, meg az, hogy szeretik egymást szopatni. Akkor hát hajrá, megérdemlitek. (Természetesen a holland most sincs, arról csak halvány tippjeink volnának, hogy sérült-e vagy szándékosan mellőzött).
… hogy Rizzoli sporttárs beveszi a gyógyszereket, amit tavaly Rocchi emúlasztott bevenni (egyúttal remélem, hogy más bíró agyába nem kell bemásznom, fenyegetően légüres térben éreztem magam). Nem szokásunk a bírózás, de a legpofátlanabbul elfújt meccsek egyike volt az, ismételten attól lágyult agyú bírótól. Akkor azt nem bírta ki a csapat, félek a mai sem bírná, de másfajta párhuzamot nem vonnék a kettő között.
… hogy ha Rizzoli ellenünk fúj egy tizenegyest, azt Handanovic megfogja. Ezt nem is nagyon kell elképzelni, statisztikailag bizonyított, hogy erre 50% az esély. Furcsa, hogy reálisabbnak tűnik, mint bármelyik másik esemény.
Higgyünk a képzelet erejében, ez a legtöbb, amit tehetünk. Kulcsfontosságú meccs lesz, jó eséllyel a Napoli a legfőbb riválisunk a szezonban (vagy a Fiorentina, vagy a Lazio, vagy mindhárom egyszerre, ez még nem eldöntött tény). Legalábbis a legegységesebbnek tűnő csapat a BL helyekre hajtók közül. Egy vereség hazai pályán rögtön megduplázná a gödör mélységét, így ennek az elkerülése szerintem még fontosabb, mint a győzelem. Többek között azért is, mert az elmúlt hetek alapján nem tűnik egyértelműnek, hogy mi vagyunk a meccs esélyesei, hazai pálya ide vagy oda. Van rá sansz, hogy ez az ősz legfontosabb meccse a tabella szempontjából, így álljunk hozzá.