Két lábon járó nyugtató a kapuban

A tegnap esti belgrádi kiruccanással idén tízből tízre nőtt az idegenbeli meccseken a győzelmi mutató. Handanovic parádéi után Palacio döfte le a Partizant, úgyhogy már biztos, hogy tavasszal is vadászhatjuk a streameket csütörtökönként.

Nem gondoltuk, hogy a beharangozóban felütött Sok Ics vs Handanovics párharc valóban ekkora jelentőséggel bír majd, de szerencsénkre a pókerarcú szlovén olyan természetességgel szedte ki a kapunkba tartó labdákat, mint El Shaarawy a szemöldökét mint a reklámokban a mosószerek a titkos foltokat.

Az első félidőben gyakorlatilag minden róla szólt: a hátvédsort ritkító dögrovás miatt 4-5-1-szerű felállásban felküldött Strama-legénység a támadó térfélen nem sok vizet zavart. Az egy szem támadónak felsorakoztatott Livaja harminc másodperc alatt bosszút állt a dél-szláv háború minden vélt sérelméért, majd miután ezt lap nélkül megúszta, a napi penzumot teljesítettnek tartva mást nagyon nem is csinált. Ez olyannyira igaz, hogy a félidő alatt vezetett két épkézláb támadásunk végén Pereira illetve Zanetti beadásába csak bele kellett volna fejelnie, de a bólintás mindkét alkalommal elmaradt.

Nem úgy a másik oldalon. Handanovic előbb a bokája mellől tolt ki egy fejest, majd a rákövetkező szögletnél is lehúzta a rolót a szerbek előtt, akiknél szerencsére nem volt vállról indítható líbiai népi hangszer nem volt meg a kellő rutin ahhoz, hogy az életveszélyes kontráik többségét gólhelyzetig vigyék.

A meccs képét elnézegetve tulajdonképpen inkább mi szolgálhattunk rá a Partizan névre, és nem csak a mezszín miatt. Ellenálltunk, ellenálltunk, aztán Palacio becserélésével villámgyorsan lecsaptunk és rúgtunk két gólt.

Ezzel a lényegi kérdések el is dőltek, a végén Guarín is szerzett egy megérdemelt találatot, az időközben háromfősre átállt védelem meg csak elszúrta Handanovic clean sheetjét. A 3-1-es sikerrel a csapat biztosította helyét a legjobb 32 között, így a hátralévő forduló már „csak” a csoportelsőségről dönt.

Osztályzatok:

Handanovic: Man of the Match. Julio Cesar emberileg hiányzik, de szakmailag aligha: hatalmas vétel volt a szlovén hálóőr. 9
Jonathan: Támadásban igyekezett egyszerűbb megoldásokra szorítkozni, így kevesebb hibával is játszott. A gólnál ő maradt le az emberről, szerencsére már nem osztott, nem szorzott. 6
Silvestre: Ezen a meccsen sem győzte meg a nagyérdeműt, hogy helye lenne a kezdőben, bár a sérülések miatt ettől függetlenül egy darabig biztosan lesz. A második félidőre valamelyest feljavult. 6
Juan Jesus: Neki sem ment tegnap annyira, a villámgyors szerb csikókkal meggyűlt a baja. Eleve a védelem egésze nem muzsikált jól a négy védős felállásban, a háromvédős rendszerre való átállás után valamelyest stabilabban játszott ő is. 6
Nagatomo: Nem játszott rosszul, noha csak egy félidő jutott neki. Sebességben legalább felvette a versenyt az ellenféllel. 6
Zanetti: A középpályán hozta a szokásosat: szinte hiba nélküli mezőnymunka. 6.5
Cambiasso: Ismét ő volt a rendező a pályán, előbb a középpályán, majd a három védős felállásra való átállással a hátsó sort is stabilizálta. 6.5
Mudingayi: Negyed óra után húzódás miatt le kellett cserélni, reméljük nem komoly. 
Pereira: Hátul neki is meggyűlt a baja, Strama kicsit előrébb is tolta, ahol már jobban ment neki. 6
Guarín: Még mindig nem merem elkiabálni, de már a harmadik meccse zsinórban, hogy kiemelkedőt nyújt. Két gólpassz, egy gól. A joga bonítós felszabadítási kísérletet elnézzük neki, reméljük Handa is így tett. 8
Livaja: A fizikuma és a fizimiskája megvan, már csak némi ész kellene hozzá. 5

Cserék:

Gargano: A sérült Mudingayi helyén aprított 75 percen át, különösebb feltűnés nélkül. 6
Palacio: A nyerő csere, beállásával hirtelen életre kelt a támadójátékunk és el is döntötte a meccset. Kár, hogy nem jött össze a mesterhármas. 8
Cassano: A hátul egyre inkább kinyíló szerbek ellen Palacioval jól kombináltak, néha túl sokat is. 6.5

Stramaccioni: A kezdő felállás nem hozta meg a várt eredményt, de a Nagatomo-Palacio cserével megnyerte a meccset. 7