Nerteaux pajtásunk lelkesedése határtalan, ezúttal újabb Sneijder-féle kérdezz-felelekkel lepte meg a postaládánkat. A magyar-holland világbajnoki selejtező miatt ráadásul aktualitása is van a vele készült beszélgetésnek, szóval, köszönjük a fordítást!
Hollandiában készítettek Wesleyvel egy hosszabb interjút, melyben kitérnek arra, miként érzi magát a holland nemzeti csapat kapitányaként, illetve lenne-e az Inter kapitánya, ugyanakkor szó esik a Juvéról, de még az otthoni vacsorák hiányáról is. Természetesen elmaradhatatlan Strama szerepe, valamint kiderül, miként látja kedvenc tulipánosunk a Pazzini-Cassano cserét, De Jong Milanba igazolását, továbbá a Real Madrid két támadójának, Ronaldónak és Kakának a helyzetéről is kifejti a véleményét.
– Úgy tűnik, hogy ez az szezon egy valakiről fog szólni: majdnem mindenki a Juvéról beszél.
– Nem gondolom, hogy a Juve erősebb lenne nálunk vagy a többi csapatnál. Úgy tűnik, a Milan kissé darabokban van, de ettől még remek játékosok alkotják. És akkor még ott van a Napoli és a Roma is. Mindenki számára nehéz lesz győzni a bajnokságban. A Juve a bajnok és a favorit, de képesek vagyunk rá.
– A Roma azonban legyőzött titeket.
– 2-1-nél számukra a játéknak vége volt. Azonban nekünk tovább kell küzdenünk 2-1-es hátránynál is. Azért játszunk hogy, nyerjünk, mindig.
– A védelem egy kissé ingatagnak tűnt.
– Őszintén szólva, a védelemnek fejlődnie kell. De a Roma ellen nem volt Chivu, aki fontos láncszeme a játékunknak a bal oldali belső védő posztján. Röviden, valami még mindig hiányzik a játékunkból, de magabiztos vagyok, mert remek csapatunk és edzőnk van. Küzdeni fogunk a végsőkig mind a bajnokságban, mind az Európa-ligában.
– Az Európa-liga valódi feladatot jelent olyan klub számára, mint az Inter?
– Miért ne? Ha jó a csapat, miért ne küzdenénk a végsőkig? Nagyon szeretnék a fináléban játszani Amszterdamban.
– Talán éppen az Ajax ellen. Gondoltál már arra, hogy visszatérsz oda a karriered végén?
– Nem. Soha ne mondd, hogy soha, de jelenleg túl korai ilyesmire gondolni. 2015-ig van szerződésem az Interrel és maradni akarok itt legalább addig.
– Szeretnél az Inter csapatkapitánya lenni, miután a nemzeti csapatban is az lettél?
– Eh, talán… (sóhaj és nevetés). De Zanetti egészen 60 éves koráig játszani fog, szóval minden efféle aspiráció teljesen haszontalan.
– Miért szeretsz ennyire Stramaccionival dolgozni?
– Mert ő megérti a játékosokat, akárcsak Moratti. Különböző irányban haladunk új ötletekkel, de együtt kellene a megkezdett úton.
– Stramaccioni a projektjének központi figurájává tett téged.
– Rengeteget beszélt velem mindenről. Fontosnak érzem magam és ez jó bármelyik játékos számára.
– Talán értékeled, hogy valójában nem voltál az átigazolási időszakban téma a nyáron.
– Áh, már megszoktam. Nem egy kellemes helyzet és valójában ezúttal a dolgok egy kissé jobban alakultak. Boldog vagyok, mert maradni akartam, és soha nem gondoltam arra, hogy elhagyom az Intert. Szeretem a csapatot, a várost, a klubot. Na meg persze az edzőt.
– Azt mondtad, sose agyaltál a távozáson, de gondoltál már Amerikára?
– Az a jövő tervének része. Ha a feleségem folytatja színésznői karrierjét, akkor talán a jövőben, hogy együtt lehessünk, döntenem kell. És az MLS egy ilyen ötlet. Természetesen nem most. Jelenleg nagyon jól érezzük itt magunkat, Yolanthe is nagy Inter-szurkoló és mindig bízott benne, hogy Milánóban maradunk.
– Milánónál maradva, mostanában az emberek egyre többet kritizálnak téged. Azt mondják, túl sokat jársz el enni és iszol is.
– A pályán nyújtott teljesítményem miatt lehet kritizálni, azonban felesleges a többi miatt aggódni. De nem vagyok ostoba. Nem járok el minden este és nem teszem többet, mint azelőtt. Azoknak igazuk van, akik amiatt kritizálnak, hogy minden este étteremben látnak és ez nem feltétlen jó. Ma viszont otthon eszem.
– Elégedett vagy a Pazzini-Cassano cserével?
– Igen, az vagyok. Giampaolo egy remek csatár és jó barátom, de az ő története az Interrel véget ért, ugyanez vonatkozik Antonióra a Milannál. Úgyhogy mindenki boldog.
– Az Inter megszerezhette volna De Jongot, akit te is szerettél volna a csapatnál látni, de végül a Milanban kötött ki.
– Ismétlem, örülök neki. A City-ben a játéka nem volt garantálva és most biztosan találnak neki posztot a Milannál és jól fog játszani. Most először játszhatok majd ellene. Együtt nőttünk fel szóval az érzés kölcsönös.
– Tehát lesz szikra a következő derbin?
– Mindig is volt szikra a derbiken.
– Azt mondtad, a legfontosabb dolog, hogy szeressenek bennünket. Mit gondolsz a „fáradtságról” Cristiano Ronaldónél a Madridban?
– Nem tudom, mit mondhatnék, mert hónapok óta nem hallottam felőle. Szerintem ezt megint csak az újságírók nagyítják fel. Ha szükség van megoldásra, ő és a klub meg fogják azt találni hamarosan.
– És mit a helyzet Kakával, aki a te posztodat vette át a Real Madridnál és most még csak nem is játszik. Mit gondolsz erről?
– Nem ő volt az, aki elvette az öltözőbeli helyemet vagy a mezemet, szóval nem én átkoztam meg. Komolyra fordítva a szót, Kaká egy remek képességű játékos. Mindig is az volt.
– A Kakával felálló brazilok elleni mérkőzés volt talán a legjobb momentumod a nemzeti csapatban. Viszont ott volt a mostani Eb.
– Nem gondolok most már erre, majd talán tíz év múlva. A világbajnokság után talán kissé elbizakodottan vágtunk neki az Eb-nek. Most újra kell kezdenünk. Jelenleg nem vagyunk topcsapat, de ha helyesen dolgozunk, azok lehetünk.
– Mit jelent számodra a csapatkapitányi karszalag viselése a nemzeti csapat újjáépítési időszakában?
– Nagy felelősséggel jár és nem csinálhatok többé buta dolgokat. 28 éves vagyok, felnőttem. Megpróbálok helyesen cselekedni.
Forrás: Gazzetta dello Sport.