Egy őszinte meccs! Inter 3-1 Fiorentina

A szombat esti, előre borítékolható szalonremit követően, már matematikai esélyünk sem maradt a scudetto megvédésére. Az most is maradt Milánóban, amihez ezúton is gratulálunk a piros-feketéknek. Vasárnap délután Szinisa Mihajlovics alakulatát, a Fiorentinát fogadtuk. Lefociztuk őket!

Leonardo hazai bajnoki mérlege nem tűnt gyengének a meccs előtt. 10 meccs, 10 győzelem, 29 rúgott gól. Tartottam tőle, hogy megszakad majd ez a fantasztikus sorozat a Fio ellen. Alaptalanul. A kezdő mindenesetre tartogatott meglepetéseket. Luciót 33. születésnapja alkalmával leültette a kispadra, így Materazzi kezdett középen Ranocchiával. Nem tűnt egy áthatolhatatlan belső védőpárosnak. Chivu ismét bal bekk pozícióban bukkant fel. (Nagatomo lebetegedett) Konkrétan ezzel a (4-3-1-2) kezdővel (plusz 55000 interistával a nézőtéren) veselkedtünk neki a firenzeieknek: JC- Maicon, Materazzi, Ranocchia, Chivu – Zanetti, Hardzsa, Cambiasso – Coutinho – Pazzini, Eto’o

A másik oldalon Mutu nem került kezdőbe, így várnunk kellet a Mutu-Chivu párharca a pályán. Azért ott volt még nekünk Gilardino, aki mindig, minden körülmények között gépes gólt lőni.

A kispadunk is veszélyesnek tűnt:

Nem sokáig kerestük a fogást, azonnal nekirontottunk Zwack Péter kedvenc focicsapatának. 7. percben Pazzo kilépett, majd a bal összekötő helyéről alig lőtt fölé. Jött két gyors fölső kapufa váltás. Egyik oldalon Gila, míg nálunk Pazzini borotválta le a keresztlécet. (érdekes, hogy mind a két esetben hozzáértek a kapusok is) Támadtunk folyamatosan, Pazzo lövését védi Boruc, majd Matrix fejel centikkel mellé. Firenzeiek is megmutatták, hogy nem csak védekezni jöttek Milánóba. Gilardino lő alig mellé, utána nem sokkal Cerci lövését hatástalanítja Julio. A 25.percben aztán helyre tettük a dolgokat. Passzolgatunk a firenzei kapu előtt, Eto’o-hoz került a laszti, aki egy csellel, két firenzei bekket küldött három felé. Centerezését Pazzini a kapunak háttal állva átvette, majd a fénykorában lévő Van Nistelrooyt idézve, lefordult a védőjéről és nem kegyelmezett. 1-0 ide! (hasonló gólt lőtt januárban a Palermónak is) Még Milito is örült a góljának. Nem állt le a csapatunk. 28. perc Eto’o beívelését Cambiasso stukkolta a violák hálójába. 2-0! Milyen egyszerű is ez. A firenzeiek azért nem adják fel, de Cerci, szerencsénkre, 5 méterről szorongatott helyzetben mellé lő. A félidőt le is zárhattuk volna egy gyönyörű góllal. Cambiasso önzetlenül középre gurít, Maicon sajnos kihagyja a kihagyhatatlant. Borucot választja a kapu helyett. Marad a 2-0. Szünet. Egy igen magas színvonalú, dinamikus, eseményekkel teli 45 percet láthattunk. Remélem azok is nézték, akik fröcsögő nyállal szídják az olasz bajnokság meccseit.

Mi még kicsit az öltözőben maradhattunk fejben, mert a második félidő elején Gilardino eteti meg Ranocchiát egy csellel, majd 8 méterről elpöcköli a labdát Julio és a kapunk mellett is. Közünk nem sok volt hozzá. Mutut csatasorba küldte Mihajlovics, így pacsizhatott Chivuval a pályán is. Leo is végrehajtott egy (fura) cserét. Pandev jött Samuel Eto’o helyére. Talán már a Róma elleni kupameccsre gondolhatott a mesterünk. Mutu beállításával lényegesen aktívabb lett a Fio támadó alakzata. Részünkről csak egy Chivu oldalhálót tudtunk feljegyezni. A 74. percben aztán góllá érett a vendégek mezőnyfölénye. Santana emelte védőink mögé a labdát, amit Gilardino megszelídített, majd Julio Cesar mellett a hálónkba bombázott. 2-1 Mi kaptuk, de valljuk be szép gól volt. Lucio váltotta Mátrixot, majd gyorsan örülhettünk is. Bal összekötő helyéről, jó pozicióból, végezhettünk el szabadrúgást. A többiek rábízták az ítélet végrehajtását a legkisebb brazilunkra, aki nem kegyelmezett. Sneijderesen be is varrta! Ez volt Coutinho első gólja kék-feketében. 3-1 nekünk! A végén még Lucio tesz arról, hogy egy picit idegeskedjünk. Saját tizenhatosa előtt elkezd feleslegesen cselezni (talán még másnapos volt a szülinapi bulitól), el is veszik tőle a labdát, de a centerezést követően Gilardino közeli lövését hárítja Julio Cesar. Óriási izgalmakat már nem tartogatott az 5 perces hosszabítás. Luca Banti sípol hármat, mi meg örölünk, hogy nyertünk és  a Nápoly kikapott Leccében. Leonardo 11-ik hazai bajnokiján, megvan a 11-ik győzelme! Ilyenkor nagyon tud fájni a Schalke elleni 2-5…

Javier Zanetti 999-ik profi mérkőzését játszotta. Sokan mondják, hogy néha már csak alibizik, hátrányára van a csapatnak, mindig a legközelebbi embernek passzol. Én erre azt mondom, hogy még egyszer ennyi meccset Capitano!  Róma elleni kupameccsen biztos lesz valami „kis” ünnepség, mert nem sok játékos jut el pályafutása során ezer mérkőzésig. A továbbjutás lehet a hab a tortán.

Osztályzatok:

J. Cesar 8 (Bravúrok, magabiztosság, a gólról nem tehetett)

Maicon 6 (Lendületes játék, de azért azt be kellet volna lőni)

Ranocchia 6 (Ma csak egy gólt kaptunk)

Materazzi 6 (Féltem tőle, de óriási hibát nem vétett) Cseréje Lucio 5 (Szívbajt hozta ránk, azzal a kapu előtti butasággal)

Chivu 6 (Majdnem lőtt egy gólt) Cseréje Obi 6 (Volt egy jó lövése)

Zanetti 9 (999-ik mérkőzésén jár neki a 9-es)

Hardzsa 6 (Hozta az átlagost)

Cambiasso 8 (Ez a kopasz fej! Jókor volt, jó helyen)

Coutinho 8 (Drukkoltam, hogy lőjön egy gólt. Sikerült. Gyönyörű volt)

Pazzini 8 (Kegyetlen jó csatár. Mindig lehet rá számítani)

Eto’o 7 (Sokszor szidtuk, köztük én is, hogy önző, meg saját magának játszik. Erre ad ma ma két gólpasszt. Köszönjük Samu) Cseréje Pandev 5 (Sok sikert a Bayern Münchennél)

Leonardo 9 (Meglepett a kezdője, de nyertünk. Beállított egy eléggé komoly mérleget. Nem tudom, hogy mikor volt utoljára olyan edzőnk, aki az első 11 hazai bajnokiját győztesként abszolválta)