Ez messzebb volt mint gondoltuk. Nem mondom, beértem volna kevesebb kapott góllal. Serleget azért sem osztanak, de a játékosokat ma nagyon sajnálom: ők érték el, hogy tegnap este ott lehettünk, ahol, ám ők is emberek, akiknek vannak határaik.
És ezt a határt a PSG tudta a leginkább szemléltetni. Az világos volt, hogy fizikailag az Inter fölé nőhetnek, mint azt tették gyakorlatilag bárkivel, viszont az Inter épp azt a mentális erejét vesztette el rendkívül gyorsan, amiben annyira bízhatott. Tény, hogy a presszing óriási volt, de azt nem tudnám állítani, hogy ne láttunk volna hasonlót az előző meccseken. Ám ezúttal nem volt rá ellenszer, és főleg nem voltak ellentámadások, vagy egyáltalán jó döntések labdabirtoklás esetén. Az első gól egy ritka blackout a védelemben, a másodiknál már a párizsiak kontrázták le a mieinket, miután Barella sikertelenül próbált kibrusztolni egy oly áhított szögletett. A meccs többi részére pedig egyszerűen elpárolgott a hit, ami nélkül ez a csapat nem működik.
Ma se fogom hibáztatni, elővenni a csapatot. Nem akarom mentegetni sem, mert senki nem játszott jól (ennek értelmében remélem nem haragudtok, ha a mai pontozás kimarad. Sok értelmét nem látom, a végső sorrend pedig kialakult már). Cserben hagyták őket az erényeik, de egy kicsit a realitás is beköszönt. Kik is nyerték az előző öt (vagy tíz, vagy mehetünk messzebb) BL kiírást? Elképesztő pénzek felett rendelkező klubok. Egyikükről sem igazán tudnám azt mondani, hogy az előző években százmilliókért kellett játékosokat értékesíteniük, hogy fennmaradhassanak. Az Internél más a helyzet, ennek ellenére természetesen vannak bőven elitjátékosok a csapatban, köszönhetően nagyrészt Marotta zsenialitásának, illetve a Suning relatíve gondtalan korai időszakának. Csak hát nincs elég belőlük, nincs annyi, amennyivel ennyi meccset le lehet tolni magas szinten. Végigmenni az egész szezonon, mindenhol harcolni a végsőkig, hogy végül ezüst és bronzérmek hulljanak csak, az egyik legfájdalmasabb dolog. De semmiképp nem nevezhetnénk rossz teljesítménynek. Fájjon a feje azoknak, akik a döntő, vagy a Serie A dobogó közelébe sem kerültek, az Inter büszke lehet erre a fura szezonra, így vagy úgy.
És hát nektek, kedves olvasók, is hosszú szezonotok volt, sőt messze még a vége, hiszen 18 nap múlva indul a klubvébé. Mi addig kijövünk a játékosok végső értékelésével, ami az évközben kapott pontszámok alapján alakult ki. Közben én azt mondanám, pihenjetek egy kicsit, mert ennyi foci, ennyi izgalom és feszült várakozás bőven fárasztó lehetett idegileg, főleg, ha hozzánk hasonlóan bevonódó, fanatikusok vagytok. És hát, tudom, hogy azok vagytok. 🙂 Részemről biztos viszont, hogy jól fog jönni egy kis absztinencia, kicsit kevesebb stressz, kevesebb futballkontent, kevesebb komment károgó ellenszurkolóktól, kevesebb pundit, amiből itthon úgyis túl sok van. Csend, fehér zaj. Jó zenék, filmek, kultúra, nyár, egy kis szabi. Aztán persze úgyis jön a VB, a mercato, egy kis szükséges átalakulás, talán egy korszak vége, talán egy új korszak eleje új edzővel. Mi biztos jövünk!
