Mint a pápa, amikor még hivatalban volt. A katolikus egyházfő gyaníthatóan nem az Inter futballistáinak egészségéért fohászkodott egyetlen főnökéhez naponta többször, ez a feladat ránk vár. Kezdésnek mormolhatunk néhány imát például Palacióért, hogy egy darabban végezze 90 perc elteltével, Cassanóért, hogy fogyjon ossza be kevés erejét és tartalékoljon a Barca-verőkre (nemzetközi meccseken tessék nyugodtan szurkolni a Milannak és a Juventusnak; egyrészt az Inter érdeke is, hogy gyűjtsék a koefficiens pontokat, másrészt legyenek csak minél tovább versenyben, hadd fáradjanak) a kolozsvári El-visszavágón.
Persze egy ideális világban nem azon kellene parázni, hogy játsszon-e és ha igen, mennyit a két bevethető, komolyabban vehető csatár, vagy inkább kapjanak szerepet a gyíkok és adjuk fel a második számú európai kupát. Egy ideális világban a Bajnokok Ligájában hasít az Inter és 16-0-ra veri a campionatóban a Juventust, és Rocchi helyett Falcao ül negyedik-ötödik bevethető támadóként a padon.
A való világba visszarántva egy súlyosnak mondható tízmeccses idegenbeli nyeretlenségi sorozat fogadja a híveket. Szerencsére azért akad pozitív előjelű idegenbeli sorozat is: a csapat legutóbbi három romániai látogatását megnyerte, méghozzá kapott gól nélkül. Kb. az egyetlen dolog, amiben bízhatunk, mert mást nem nagyon találtam.
Miért?
– Felkészülhetünk mindannyiunk kedvenc almájának látványára.
– Állítólag a Ranieri-féle ótvarcsöves 4-4-2-vel forradalmasítja Strama a labdarúgást, ami idén a 94. alkalmazott formációja.
– Pereira egykori haverjai ellen balszélső középpályásként játszhat, hűha várjuk.
– Visszatér Chivu, hátha a hazai levegő jó hatással lesz rá.
– December 22-e óta először kezdhet Alvarez, akkor a Genoa elleni hazai pályás döntetlent sikerült összekínlódni. Azt a játékot nem, az eredményt elfogadnánk.
Ma remélhetőleg győzelemmel köszönti a társaság a klub egykori legendáját, a Pagliuca és Mazzantini mögött harmadik számú kapusként feledhetetlen pillanatokat produkáló Raffaelle Nuzzót.