Igaz, súlyos csapás érte a keretet az egyetlen épkézláb befejező csatár, Milito elvesztésével, de ez perpillanat mégsem írja át annyira az esélyeket, mint tette volna ezt a szezon korábbi szakaszaiban. Ugyanis a Fiorentina most már bő egy hónapja igencsak botladozik. Bár, ha láttuk a meccseiket, ismerjük az ellenfeleiket, láthatjuk, hogy azért távolról sincs szó komoly válságról. Ami viszont bizonyos, hogy nem ad a gép, és nem jönnek az eredmények. Szóval ma este is megtörténhet, hogy nem játszanak rosszul, nem mutatnak rosszul a pályán, mégsem terem babér számukra. Ebben bízhatunk.
Kicsit vizsgáljuk meg alaposabban, az elmúlt egy hónapját a firenzeieknek, nézzünk a látszat mögé. Miért is mondhatjuk egy 7 (beleértve az Olasz Kupát is) meccses sorozatból 5 elveszített meccsre, hogy nincs igazi krízis? Kezdődött a Pescara ellen, ahol letolták a pályáról a delfineket, Perin kivédte a szemüket, majd két kontrából ettek kettőt. Nem játszottak rosszul, nem volt szerencséjük és nem voltak elég élesek. Jött az udinei 3-1, ahol komoly bírói szembe széllel játszottak, normális körülmények között minimum pontot szereznek. Jött egy Olasz Kupa-meccs, a Roma ellen, hosszabbításban estek ki 0-1-el. Szintén vállalható eredmény, majd egy döntetlen (1-1) a csúcsformába lendülő Nápoly ellen, és egy szűk vereség Cataniában, az elefántok ellen (2-1). Majd egy 2-0 a Juventus vendégeként. Nyilván gyufa a meccsek zöme, de mondjuk szó nincs olyan fogalmatlan, elképzelés nélküli játékról, mint ami az Interre jellemző mikor hullámvölgybe kerülnek.
A lényeg, a violáktól az eléggé eredménytelen periódusuk ellenére várhatjuk a tőlük megszokott játékot: labdatartás, játékos középpálya és kapura törő játék. Ezzel egy időben jelen lehet a legnagyobb gyengeségük: laza középpályás védekezés (illetve a kontrákat kimondottan nem szereti Montella csapata). Amiben mi partnerek lehetünk, ha komolyan vehetőek a kiszivárgó hírek, hogy Strama, Kuzmanovicsot és Kovacicet is a pályára tervezi rajzolni. Ugyanis, a kis horvát védekező munkája inkább elégséges, mintsem kielégítő, míg Kuzmanovics részéről ez már talán el sem mondható. A kis horvát esetében a fizikai jelenlét kritikus, viszont alapvetően jól helyezkedik, és azért eredményes közbeavatkozásokra is képes, addig Kuzmanovics hajtós, küzdős, de lényegében teljességgel eredménytelen, ami a védekezést és leginkább a labdaszerzést illeti. Elképzelhető, hogy kettejük egy idejű szerepeltetése komoly problémákat fog gerjeszteni a középpályán. A legfőbb gond az, hogy ők inkább egymás alternatívái, így kicsit felesleges őket egyszerre a pályára tenni. Egyikük jelenlétében, minimum javallott két, a labdaszerzésben aktív embert a pályára tenni, mert egységes védekezésünk nem igazán van a középpályán, ezért az összetétel mód felett fontos.
Nem tudunk elmenni amellett sem, hogy idén borzasztó rosszul lett a keret összerakva. Ebben persze benne vannak szerencsétlen sérülések, illetve következetesen elkövetett tévedések is. Viszont összességében a keret komoly része használhatatlan lett februárra, ami akárhonnan is nézzük, komoly szakmai hiba. Kezdve azzal, hogy a besült igazolásokat (Silvestre, Jonathan) egyáltalán nem, vagy felemás megoldásokkal próbálták javítani (Schelotto). Silvestre esete azért is kellemetlen, mert ezzel egy időben Samuel hosszabb időre kidőlt, Chivu pedig folyamatosan valami nyavalyával kínlódik, alig játszott idén. Viszont a legnagyobb bűn, hogy a támadószekciót semmilyen szinten nem erősítették meg. Hozták Rocchit, oké, de látták, hogy nem jött be, hozni kellett volna még valakit, ez súlyos hiba, már akkor is az volt, mikor Milito egészséges volt. Ezen fog elmenni a BL-hely, amit Moratti mindig külön kiemel, milyen fontos lenne odaérni. Ennek ellenére ez ügyben semmit nem sikerült tenni.
Visszatérve a mérkőzésre a várható kezdő csapatok:
FIORENTINA (3-5-2): Viviano, Tomovic, Rodriguez, Savic; Cuadrado, Aquilani, Pizarro, Borja Valero, Pasqual; Jovetic, Ljajic.
INTER (4-3-1-2): Handanovic, Zanetti, Ranocchia, Juan, Nagatomo; Cambiasso, Kuzmanovic, Kovacic; Guarin; Cassano, Palacio.
Várható végeredmény a realitás talaján: 1-0, 2-1, 3-2, 1-1 (Gonzalo, Guarín), 2-2, 0-1, 1-2 (Gonzalo, Guarín, Palacio), 1-3.