A csoportkör nagy csatáit az Inter már megvívta az utóbbi hetekben, így már csak egy feladata maradt: teljes fókuszt tanusítani, és magabiztosan hozni a könnyűnek tűnő, abszolút kötelező hazai meccset a Plzen ellen.
Valóban egyszerű történetnek tűnhet ez, hiszen a Plzen azért nyelte a gólokat rendesen a BL-ben, egyedül mi nem rúgtunk nekik legalább 4-et. Viszont ezeken a találkozókon lehet a legnagyobbat bukni, és hát láttunk is már ilyesmire példát az elmúlt években. Vagy legalábbis olyan helyzetekre, ahol az Intert egy győzelem választotta el a továbbjutástól.
2020-21: Sima második helyes továbbjutást ért volna, ha a Sahtar Donyeck elleni két összecsapás egyikén három pontot szerez Conte Intere. Mint tudjuk, mindkét borzasztó egyoldalú meccsen 0-0 lett a végeredmény, ami a többi eredménnyel kombinálva a csoport 4. helyére volt végül elég.
2019-20: Az F csoport nagyon hasonlít az idei C-re, hiszen az Inter mellett van benne Barcelona, egy német és egy cseh csapat (Dortmund és Slavia Praha). Amolyan Contésan megint sikerül X-re hozni a legkönnyebbnek tűnő csoportmeccset, Barella a 92. percben egyenlít a Slavia ellen otthon, ám a Dortmunddal jól meccselünk, így az egymás elleni eredmény még kedvező is. Meg is lenne az azonos pontszám, ám a csoportkör utolsó fordulójában nem sikerül legyőzni a tartalékos Barcelonát, sőt, 1-2 oda, 3. hely.
2018-19: Ez még a Spalletti éra, a Tottenhammel sikerül holtversenyben érkezni az utolsó fordulóra, számunkra negatív egymás elleni mérleggel. Harry Kane-ék itt leikszelnek a már biztos továbbjutó Barcelonával, így az Internek csak az amúgy Dumfriessel, Angelinoval, Lozanoval és Bergwijnnel felálló PSV-t kéne otthon legyűrnie, de csak egy egyenlítő gól jön össze Icardi által.
És ezeket a negatív példákat nem kesergésből írom le, hanem azért, mert mindenkinek ezekből kellene tanulnia, sőt, motiválódnia a ma este előtt. Ez az Inter már nem Conte Intere és nem is Spallettié, tavaly megtörtük az átkot a 16 közé jutással. Idén a sorsolás, és főleg a szezonrajt után mindenki temette a csapat esélyeit, ám Inzaghiék mindenkire rácáfoltak – már csak be kell fejezni a küldetést.
Ma semmi meglepőre nem számítunk a kezdőt illetően, a hétvégéhez képest Dzeko váltja Correát, a jobb oldalra visszatér Dumfries, Acerbi helyére pedig Bastoni. Inzaghi tehát semmit nem bíz a véletlenre, főleg mivel ő maga nem lehet ott a pálya mellett egy elég felesleges eltiltás miatt. Massimiliano Farris viszont nem először segíti ki főnökét, meg aztán az évek alatt bizonyára kialakult köztük a megfelelő összhang ahhoz, hogy ő is magabiztosan ülhessen be a volán mögé.
A keretben végre, pontosan két hónap után újra láthatjuk Lukakut, akire reméljük ma nem is lesz még szükség, egy pár percet viszont mindenképp kaphatna akár. Gagliardini felépülésével pedig az egyetlen hiányzó Brozovic marad (na meg Dalberto Carlos), a fegyverzet tehát közel teljes, ha változtatásra van szükség, érkezhetnek a mostanában megszokottnak mondható Gosens, Asllani, Bellanova-féle cserék.
Teltházas Meazza előtt, egyre javuló formában, ez most országos egyesnek tűnik így. Tűrni kell az eredménykényszerrel járó nyomást viszont, aminek érdekében célszerű lenne minél előbb vezetést szerezni, aztán tét nélkül sörözgetve ülni neki a Barca-Bayern meccsnek.
Várható kezdő:
Onana; Skriniar, De Vrij, Bastoni; Dumfries, Barella, Calhanoglu, Mkhitaryan, Dimarco; Dzeko, Lautaro
Hol, mikor:
18.45, Sport2
Forza Inter!
(kép: https://www.outlookindia.com/)