Aki szereti a hullámvasutat, annak nem muszáj a Praterig, urambocsá’ Disneylandig utaznia, éppen elég ha leül, és megnéz mostanság egy Inter-meccset – történetesen a Fiorentina elleni, finoman szólva is kicentizett diadal pontosan illik ebbe a kategóriába.
A történteket mindenki látta, de egy gyors, szóbeli összefoglaló: végtelenül simának induló meccset abszolút nem sikerült nyugalomban lehozni figyelmetlenségek miatt, majd a már másodjára is „megnyert” derbit is kiengedte a kezéből a csapat, és a szerencsének (plusz egy kis bírói jóindulatnak) köszönhette a győzelmet. A három pont három pont, de itt bőven kerültek dolgok a mérleg két serpenyőjébe.
Kezdjük a negatívumokkal:
– Minőség hiánya a széleken. Időszakonként látunk egy-egy jó teljesítményt a szárnyvédőktől, de ebben a fontos pozícióban meccsről meccsre sokkal dominánsabb teljesítmény(ek)re lenne szükség az előrelépéshez. Egyszerűen nincs meg a kellő kvalitás. Ezt lehetne talán előremutatóbbá tenni azzal, ha az ezen a poszton játszó egyetlen – látszólag – nagy potenciállal rendelkező futballista, Bellanova tehetségét elkezdené Inzaghi valóban kiaknázni.
– Annyira nem volt kaotikus a védekezés alapvetően, de annyira mégiscsak, amennyi három kapott gólt eredményezett egy kimunkált támadófutballt képviselő csapat ellen – és ez bizony már nem az első, és nem is a második eset a szezonban. Ami dühítőbb, hogy ennek leginkább buta figyelmetlenségek voltak az okai. Az új idényben sokadjára látunk bődületes fegyelmezetlenségeket, hihetetlen rossz helyezkedéseket védekezésben, és ennek jó része akarati tényezőkön is múlik. Ha ott a 100%-os fókusz, sokkal könnyebb dolgod van. Csak egy adalék a koncentráció témához, bár ez már a támadásokat érinti: csapatszinten brutál gyenge, 73%-os passzarányt sikerült produkálni, és bár jól presszingelt az ellenfél, azért nem lett volna megoldhatatlan feladat ennél szignifikánsan jobbat összehozni.
– Az eredmény menedzselése is ehhez a kérdéskörhöz köthető. Bármekkora előnyben is van a csapat, egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy leeresszen és a következő – egyébként valóban nagyon fontos – feladatra koncentráljon, pláne egy ilyen patinás, és amúgy jó focival rendelkező csapat otthonában. Hovatovább azért a Fiorentina elleni, idegenbeli győzelemért nyilván nem kell bocsánatot kérni, de na… Azért érezzük, hogy ez adott esetben lehetett volna sokkal simább.
És akkor ami rendben volt:
– A csapat mentális energiája. Ahogy elővesszük őket a megrogyásokért, úgy a dicséret is megilleti őket, ahogy negatív szituációkban reagálnak. Nem sok csapat nyerte volna meg a meccset a 90. perces egyenlítés után, és ez bizony a nagycsapatok sajátja.
– Elhiggyük Martíneznek? Az újabb komoly gólcsendje után most már megjött az önbizalma, és húzogatja a mézesmadzagot. Egy stabil társra lenne szüksége, aki kiegészíti (vagy akit kiegészít), és akkor talán hosszú távon is fenntartható lenne a formája. Ez mindenesetre a szezon egyik legjobb egyéni performansza volt, és ez mindenképp biztató.
– Barella visszatért a két évvel ezelőtti énjéhez, netán szintet lépett? Egyelőre ezt sem szabad elkiabálni, de ha ebben a tempóban termel tovább, simán összejöhet a 10+10 neki, amit egyébként érzünk is, hogy benne van. És mintha a mentalitása is kicsit változott volna jó irányba. Folytassa, Nicoló!
Egy kisbírózás az objektivitás jegyében: a hatodik és a hetedik gól is egyértelműen szabálytalannak tűnt utólag, viszont a fiorosok joggal kérhetik számon a játékvezetőn a Dimarco-féle hentesmunka után elmaradt kiállítást.
Summa summarum: Skriniarék szorgosan elkezdtek tehát pontokat gyűjtögetni, felesleges is hangsúlyozni, milyen szinten fontos ez, és mondjuk az, hogy a vb-szünetig legalább a legjobb négybe odaérjenek. Több elbaltázott meccs most már jó darabig nem fér bele, ez van. Most pedig jöjjön az a BL-továbbjutás!
Összefoglaló:
Pontozás:
Onana – A gólokról nem tehetett, arról ellenben igen, hogy a Fiorentina rengetegszer szerzett könnyen labdát a pontatlanul és sokszor feleslegesen előrerúgott labdái után. Számottevő védése nem akadt. (5)
Acerbi – Mindent megtett, de most, a gyors emberekkel szemben nem állt neki annyira jól ez a pozíció. A tisztázásai és a rutinos focija megvoltak, de megvannak a limitációi azért. (5)
De Vrij – 2 szerelés, 3 megelőzés, 3 tisztázás – rettentő melós, kemény meccse volt. Szinte végig jól is állta a sarat, de aztán Jovics róla vált le a góljánál, viszont annál is megvédeném: a visszajátszások alapján egyértelmű szabálytalanságot engedtek el vele szemben. (6,5)
Skriniar – Az eggyel feljebb említett statisztikák nála: 5, 1, 4. A védelem egyetlen tagja, akit egyértelműen dicsérni lehet, bár volt, hogy megverték, de jó pár egy-az-egyre kényszerült. Nem érheti panasz. (6,5)
Dimarco – Hasonló idióta hibát vétett a büntetőnél, mint kb. két hónapja a Lazio ellen – és előtte már egyszer „megpróbált” hasonlót Ikonéval szemben, és ezúttal sajnos előre is igen pontatlan volt. Rég láttuk ilyen gyengének. Ja, és örülhet, hogy azért a bizonyos szabálytalanságért nem kapott semmit, pedig azt első és sokadik blikkre is színtiszta pirosnak éreztem. (4,5)
Mhitarjan – Jó kezdés, óriási visszaesés (döbbenetesen szar döntések, passzok és egy fejcsapkodós luft), majd a győztes gól visszahúzta az összproduktumát. (6)
Calhanoglu – Lubickolva kezdett, óriási önbizalommal passzolt és ívelt minden labdát, majd ő is kissé elhalványult (elfáradt?). A végén nem tudta már kontrollálni a középpályát – többek között emiatt is hiányzik (a jó) Brozovic. A védekező munkája egyébként továbbra is kiváló. (6,5)
Barella – Nem volt túl pontos (21/31 passz), de hát ismét klasszis gólt szerzett, és Mhitarjan találatánál is ő tette keresztbe a labdát. Ha kicsit higgadtabb, duplázhatott volna. (7)
Darmian – Hátul magas szintű meló, előrébb viszont szinte totálisan vakon volt – pedig volt pár ígéretes szituáció, amikor alkothatott volna. (5)
Correa – Néhány ügyes labdatartáson és kényszerítőn kívül újfent a teljesen haszontalan énjét láthattuk. Mintha a hit is teljesen kiveszett volna belőle. (5)
Martínez – 2+1, végtelenül magabiztos, klasszis futball. A jól megtartott labdái, cselei mellett keresztlabdái is élményszámba mentek. Komplett produkciót tett az asztalra. (8)
Dzeko – A harmadik és negyedik gólból is szerepet vállalt – ismét jól szállt be, domináns csatárjátékot mutatott. (7)
Dumfries – Nem sikerült felülmúlnia váltótársát, pedig alacsonyan volt a léc. (5)
Gosens – Továbbra is a biztatóbb énjét láthatjuk, ez jó jel a közeljövőre nézve. (6)
Bellanova – Változatlanul azt érzem minden megmozdulásán, hogy ő több játékidőt érdemelne. (-)
Inzaghi – Az a gyanúm, nem ő mondta a játékosainak, hogy 2:0-s vezetés után váljanak figyelmetlenné, és hozzák fel a Fiorentinát. Ő a maga részéről megtette, amit megkövetelt a haza: a kezdő jó volt, ahogy az alapkoncepció is, és a visszaesés után is jól nyúlt a csapathoz. Az egyéni hibák elkerüléséhez talán nem ártana egy ostor most már. (6)
Képek forrása sorrendben: eurosport.it (kiemelt kép), republicca.it, calcionapoli24.it, eurosport.it