Reménysugár

Tegnap valószínűleg ilyen pesszimista még nem voltam mérkőzés előtt ebben az évben, szóval igencsak jól esett, hogy nem bénáztuk el a végét és sikerült kihúzni a meccset 1:0-val, ami talán végre tényleg adhat egy kis lökést a keretnek és az edzői stábnak egyaránt.

Már a kezdőt látva se voltam túl boldog, hiszen nem igazán bíztam abban, hogy a Mhitarjan-Calhanoglu páros elegek lesznek, de végül is utólag nézve, amit kért tőlük Inzaghi azt maradéktalanul megoldották. Merthogy a tegnapi meccsen nem az volt a lényeg, hogy látványos labdabirtoklással próbáljunk meg a Barcelona kapujára törni, hanem, hogy valahogy éljük túl kapott gól nélkül. Persze ez sem sikerülhetett volna az elmúlt hetek lélektelen játéka nélkül és végül is a tegnapi este legnagyobb pozitívuma volt, hogy végre olyan emberek szaladgáltak a pályán, akik nem csak magukért, hanem egymásért- és az edzőért is küzdöttek. Mert azért a játék továbbra is döcög minden téren. Igaz, hogy tegnap tényleg nem a látványos megoldásoké volt a főszerep, de továbbra is sok a pontatlanság és az eladott labda, amik nem könnyítették meg, hogy a Barcelona játékosok kevesebbet tanyázzanak az Inter tizenhatosa előtt. Szerencsére a kezdeti bizonytalanságot követően Calhanoglu szépen beleszokott a pozíciójába és egy remek teljesítmény rakott le a regista poszton. Nem mellesleg ő volt a legveszélyesebb Inter játékos a Barcelona kapujára, hiszen előbb a 7. percben tudott veszélyeztetni egy egész szép bombával, majd Dimarco remek passza után az első félidő hosszabbításában tudta megszerezni a vezetést az Internek egy remek lövéssel, amit nem tudott kiszedni Ter Stegen a bal alsó sarokból.

A Barca az első félidőben tudott keményebb nyomást helyezni az Inter kapujára, de ezek se voltak túlontúl veszélyes próbálkozások. Hiszen a visszavont védővonalnak köszönhetően a hátsó védőhármasunk is végre régi fényében csillogott. De Vrij szinte levegőt se hagyott Lewandowskinak, míg Skriniar talán a kapitányi szalagtól felvértezve is hozta azt a harcos vikinget, aki esélyt sem hagy arra, hogy valaki átlépjen rajta, míg a többiekbe sugározta az elemi erőt. A mérkőzés egyik legjobb jelenete volt, amikor Onanát bíztatta teli torokból egy lehúzott labda után. És ha már Onana, szerintem nincs olyan aspektus most már, ami alapján Handanovicot vissza kéne rakni a kezdőbe. Igen, Onanának is vannak megingásai, amelyek talán a rendszeres szerepléssel kikopnának a játékából, de még ha nem is történne meg, tegnap is be mutatott egy pár védést, bár igazi bravúrja talán csak az volt, mikor a 61. percben Dembele kapura lövését érzésem szerint az ő közbeavatkozásával is sikerült a kapufára tolnia. Ugyanakkor ő tud mozogni, nem dermed le kényes szituációkban, többször is sikerült úgy kijönnie tegnap, ami nagyobb veszélyt hárított el. És valószínűleg nem véletlen, hogy a védelem is ilyen stabil lábakon állt, mert jobban is bíznak benne, mint a Handanovicban. De ha Inzaghi tényleg ki akarja rúgatni magát, akkor nyugodtan vegye ki a kezdőből újfent, így könnyebb lesz neki.

Nem szabad elmenni amellett, hogy míg a Barca semennyire se volt veszélyes a kapunkra, addig a játékvezető is kisegített minket. Míg a 68. percben szerintem inkább volt igaza, mint nem, mert ott tényleg kézzel érte bele a játékba Fati, még ha Onana segített is ezen egy kicsit. Azonban a 90. percben Dumfries kezezése 100%-os tizenegyes volt, és eléggé örülök neki, hogy valamiért úgy gondolták a VAR szobában, hogy nem kell ezt megadni. De megannyi szerencsétlenkedés után, ami ebben az idényben ért minket, ennyi talán kijárt. Volt azért egy pár negatívum is, mert tegnap a támadóink ismét csődöt mondtak, Correa szemernyit nem tud javulni és konkrétan semmi hozzáadott értéke nincs, míg Lautaro próbálkozik, de az elmúlt hetekben a görcsösség van úrrá rajta és nem igazán tud túllépni ezen. Talán majd Lukaku lehet a megoldás erre. Inzaghi tehát végre egy olyan taktikával küldte a csapatot a pályára, ami teljesen ült, míg a lelkesedés és az élet is kezd visszatérni a játékosokba. Ha szerencsénk van nem kell új edző után nézni még egy ideig.

 

Értékelés:

Onana – Újfent megmutatta, hogy ő az Inter elsőszámú kapusa, egy kis megingást eltekintve, mindig remekül avatkozott be a játékba és remek támasza volt az újjáéledő védelemnek. (6,5)

Skriniar – Én rajta hagynám a kapitányi szalagot, rajta áll a legjobban az egész keretben. Újra régi fényében tündökölt, talán csak Fati tudott neki egy kis kellemetlenséget okozni. (7)

De Vrij – Sajnos nem bírta végig a meccset, de amíg a pályán volt, leszedte a pályáról Lewandowskit, aminél talán védő nagyobb dicsrétet aligha tud felmutatni. (7)

Bastoni – Mindig jó helyen állt ő is, szintén átjátszhatatlan volt, Dembelé miatt Dimarcot is gond nélkül segítette ki védekezésben, ezt az arcát szeretjük igazán neki is. (7)

Darmian – Miután Dumfries az elmúlt hetekben kicsit se talált magára, üdítő volt, hogy ő gond nélkül lehozta az oldalt védekezésben, és még ha támadásban ő nem is tud extra dolgokat művelni, az ő stabilitására most nagyobb szüksége van a csapatnak. (6,5)

Barella – Űzte és hajtotta a csapatot, és nem hagyta nyugodtan a Barca egyetlen játékosát sem. Ugyanakkor nem volt jó döntés besárgáznia magát a 24. percben, és a támadások alkalmával is lehetett volna higgadtabb pár szituációban. (6,5)

Calhanoglu – A meccs legjobbja volt még úgy is, hogy nem a saját posztján játszott. Már a hétvégén is majdnem betalált, de most össze is jött neki, ráadásul Brozo posztját is remek küzdeni akarással oldotta meg végig. (7)

Mhitarjan – Nagyon megbízható teljesítményt rakott le az asztalra, jól zárta a területeket, míg a támadások során most is egy biztos pont volt. (6,5)

Dimarco – Végre megérkezett az igazi Perisic helyettes. Dembelével óriási harcot vívott és még ha vesztésre is állt, ott loholt a nyomában. Míg támadásban ma is folyamatos veszély volt, a gólban is nagy szerepet játszott. Végleg bejátszotta magát. (7)

Correa – A lesgólján kívül semmit nem csinált a pályán. Elfogadhatatlan teljesítmény ma is. (5)

Lautaro – Bár folyamatosan küzd és hajt, a mezőnymunkája nem hagy kívánni valót maga után, sajnos a játékában sok a hiba és nem igazán tudott gólveszélyes lenni. (6)

Dzeko – Túlságosan sokat nem tudott hozzáadni. (6)

Acerbi – Szerencsére ma se volt vele gond, probléma nélkül szállt be De Vrij helyére. (6,5)

Dumfries, Gosens – Mindketten hozták a bizonytalan formájukat, Dumfriesnak csak a szerencsén múlott, hogy nem hozott össze egy tizit. (5,5)

Inzaghi – Tökéletes taktikával küldte a pályára a csapatot, ami bár kicsit Contés volt, néha muszáj pragmatikusabbnak lenni és visszább lépni eggyel, hogy újra elkezdjenek működni a gépezet fogaskerekei. (7)

(Képek forrása: https://www.facebook.com/Inter)