Nem volt kérdés

A Spezia, bár összerakott és küzdős csapat benyomását keltette, igazán nem mutatott fel olyan skillt, amivel különösebb kihívások elé tudta állítani az Intert. Bár voltak nehezebb periódusok, csak egy kimenetel volt reálisnak tekinthető.

Végülis a rotáció nem valósult meg, Inzaghi maradt Perisicnél és Dumfriesnél a széleken, illetve az az előző fordulóhoz hasonlóan Correa lett Dzeko társa a csatársorban. Hirtelen, a tények ellenőrzése nélkül arra tippelnénk, hogy Tucu egészen tegnapig még nem volt kétszer egymás után kezdő nálunk, mindenesetre a mozgásának, mentális állapotának mindenképpen jót tett ez a kis bizalom Inzaghitól. Ő és társai (elsősorban Calhanoglu) türelmesen keresgélték a fogást a Spezián, akik a 25. perc körül viszont alaposan beszorították a mieinket. Bár ordító helyzetet nem alakítottak ki, főleg szögleteknél többször nagyot kellett, hogy mentsen a védelem. Foganatja azonban nem volt ennek a periódusnak, itt pedig volt egy olyan érzésünk, hogy talán törvényszerű lenne, hogy belefáradjanak saját tempójukba. Valami ilyesmi történt, amikor az első igazi védelmi megingásukat kihasználva egy Brozo-DD-Brozo összjátékot követően Epic óriási gólt tekert a rövid felsőbe. Ez a mozzanat érdemileg le is zárta az első félidőt, bár láttunk még egy-egy kisebb lehetőséget mindkét csatártól.

Eseménydús második játékrész következett viszont, kicsit hasonló forgatókönyvvel. Ezúttal az első perctől kezdve megpróbált komoly erőket mozgósítani a Spezia, a kisebb lehetőségekkel azonban nem tudtak élni. Biztos az sem segített, hogy a frissen beállt Nzolát levehetetlen fülékszere miatt azonnal leküldte Maresca, és így le is kellett cserélni őt mintegy 7 perc pálya szélén álldogálás után. A sikertelen próbálkozásokkal párhuzamosan pedig egyre súlyosabb hibákat vétett a védelmük, amiket kész csoda, hogy az Inter nem használt ki. Főleg Perisic, Barella, illetve a frissen beállt Sanchez és Lautaro a ludas itt, ám ne legyünk igazságtalanok, mind a négyen nagyot mentek, Lauti pedig egy szép mozdulattal bebiztosította a győzelmet. Persze nem mondjuk, hogy nem izgultunk, mikor Maggiore varázslövése visszaállította az egygólos különbséget 4-5 percre, ám ahogy megnyílt az esély, a hazaiak Paks szinten kezdtek védekezni, végül pedig azt is megtanulták, milyen az, ha a játékvezető jól alkalmazza az előnyszabályt ellenük.

Nagypéntek két fronton is milánói győzelmet hozott, így hát a tabella elején nagy változás nem történt. Az Inter immár három meccses győzelmi sorozatot épít, és egyre magabiztosabbnak tűnik, ami jól jön a következő fordulótól megint megsűrűsödő menetrend miatt: jövő héten visszavágó a kupaelődöntőben, majd Roma hazai pályán, aztán pedig a Bologna-Inter is pótlásra kerül.

Osztályzatok:

Handanovic: 6 – Egyszer ziccert kellett fognia.

D’Ambrosio: 7 – Tudjuk, hogy szeret felfutni a kapu elé, ezúttal egy gólpasszt hozott ki ebből.

Skriniar: 7 – A szokásos magabiztosság

Bastoni: 7 – Nagyjából hibátlan játék.

Dumfries: 5 – Borzasztó idegesítő volt. Minden hiányossága kijött tegnap, és még néhány.

Barella: 6.5 – Kicsit visszafogott első félidő után szétfutotta az ellenfelet.

Brozovic: 8 – Te jó ég, hogy eltalálta.

Calhanoglu: 7 – Gólt érdemelt volna.

Perisic: 7.5 – Ő is, de inkább elrúgott egy ziccert Dzeko elől. Védekezésben is volt egy hibája, a többi viszont parádé.

Dzeko: 6 – Volt pár jó kombinációja, és egy helyzete is.

Correa: 6 – Neki is. Reméljük használható marad a szezon végéig.

Sanchez: 6 – Barella joggal cseszte le, mikor inkább a haverjának passzolt, azt is rosszul. Egy góllal végülis javított.

Lautaro: 6.5 – Remekül szállt be.

 

(kiemelt kép: https://sportsbrief.com/)