Tudtuk nagyon jól, hogy az ismert és unalomig ismételgetett körülmények miatt ez egy extra nehéz meccs lesz/lehet, ennek ellenére is nagyon fájó most ez az újabb pofon. A várakozásokhoz képest sokkal nehezebb helyzetbe került a csapat…
A meccset ugyebár mindenki látta, de zanzásítsuk gyors az eseményeket: határozottan, lendületesen kezdett a friss Sassuolo, jó játékukat pedig gyors gólokkal is foganatosították. Az Inter pedig amellett, hogy elkeseredetten próbálkozott, kockáztatásának köszönhetően még ennél súlyosabb zakóba is beleszaladhatott volna, ha Dionisi együttese nem rontja el az összes kontralehetőségét valamilyen módon. Persze nyilvánvalóan a 29 lövés azt is mutatja, hogy Perisicék is mentek becsülettel, de ez most egyszerűen nem az a nap volt – valahogy minden egyes lövés célt tévesztett, vagy Consigli óriási védésekkel, a Sass-védők pedig hősies blokkokkal mentettek. Van ilyen. Ja, és egymás után két fordulóban nyújtott az ellenfél egyik középső védője világklasszis teljesítményt, most éppen Chiriches váltott god mode-ba, akihez csatlakozott a második félidőben Ruan is. Ettől függetlenül le lehet és le is kell vonni bizonyos konklúziókat, „speciális helyzet” ide vagy oda.
A Brozovic-jelenség
Ha valakinek eddig nem lett volna egyértelmű a horvát fontossága, most tökéletesen meggyőződhetett arról, mit jelent ő a társainak. Senki, semmilyen szinten nem képes pótolni az ő fociját, sem a nyugodt passzjáték, sem a középpályás védekezés nem működött a hiányában.
Mentálisan és fizikálisan nullára került játékosok
Amikor arról van szó, hogy egy csapatnak a Liverpool ellenihez hasonló meccsekre van szüksége a fejlődéshez, valami ilyesmiről beszélünk. Az a koncentrációs szint annyit kivett a futballistákból, hogy még egy vasárnap esti meccsen is éreztette a hatását, pláne súlyosbítva az utóbbi hetek programjával – sajnos bejött, amitől tartottunk. Mondjuk az egy másik kérdés, hogy miért voltak nagyrészt gyengék azok is, akik hét közben alig kaptak lehetőséget…
Komoly rotációra pedig továbbra sincs lehetőség, hisz a padon finoman szólva sem a kezdőhöz hasonló szint vár bevetésre. Éppen ezért lesz kulcsfontosságú, hogy az új igazolások mihamarabb beépüljenek, és értelmezhető játékidőt kapjanak (utóbbi mondjuk Gosensnél nem lesz kérdés), illetve a sérülésből visszatérő Correára is várna most már pár feladat.
Mégis miért nincs ok az igazi pánikra?
Azért elég extrém szituáció, amikor egy csapat 29 kapura lövésből, 3,35-ös xG-vel egy gólt sem szerez, és igazából jelzi, hogy magával a focival óriási probléma most sem volt. Minden esély meglehetett volna akár egy fordításra is, de egyszerűen semmi, de semmi nem akart összejönni ezen a vasárnapon. Ne vegyünk el persze semmit a Sassuolotól, minden dicséretet megérdemelnek: jól és okosan futballoztak/kontráztak, emellett pedig jó páran ihletett napot fogtak is ki náluk.
A távoli jövő
Aki esetleg még nem látta őket futballozni, most vethetett egy pillantást a jövőbeli kiszemeltekre: Frattesi, Raspadori és Scamacca finoman szólva sem keltettek rossz benyomást. Én a magam részéről mindhármat egy az egyben elhoznám tőlük, óriási potenciállal bíró, fiatal olasz játékosokból ugyebár sosem elég. Szerény véleményem szerint egyébként a csupa tetkó center leigazolását már félig-meddig elkönyvelhetjük, de legalábbis Carnevali pár héttel ezelőtti szavai sokat sejtetnek.
A közeli jövő
Rettentő szoros egyelőre a Scudettoért zajló küzdelem, most úgy tűnik, nüanszok dönthetnek a végén – azért jegyezzük meg, ez a hétvégi balfaszverseny az élcsapatok között kissé megmosolyogtató volt, és az Internek „jól is jött”. De most már, a lazuló programmal itt az ideje összeszedni magát mindenkinek, és első körben újra el kell kezdeni gyártani a gólokat. Én hiszem, hogy a sors visszaadja majd abból, amit az elmúlt hetekben elvett, és a számla ezáltal ki lesz egyenlítve.
Összefoglaló:
Pontozás:
Handanovic – Pontosan ezek azok a szituációk, amikor egy jó kapus a bravúrjaival és biztos védéseivel meccsben tudja tartani a csapatát – ő azonban már sajnos messze nem az, mint régen, és rögtön az első kapura menő lövést sikerült bepotyáznia. Nem igazán lett nyugodt ettől, ez pedig az egész meccsére kihatott. (4,5)
Dimarco – Hullámzó. Bár pontrúgásokból okozott veszélyeket, és – jórészt ezekből – 5 kulcspasszig is eljutott, de valahogy ez most sokkal rosszabbul nézett ki, mint Nápolyban, főleg a védekezésben látott kihagyásai miatt. Mindkét gólban benne volt sajnos valamilyen szinten, és további hibái is akadtak. (5)
De Vrij – Javuló tendenciát mutat, nagyrészt jól is oldotta meg a Scamacca-kérdéskört, szóval most rajta semmi nem múlt. Rengeteg egy az egyezésre kényszerült, de korrektül kezelte ezeket a szitukat. (6)
Skriniar – Neki pedig még többször kellett felvennie egymagában a harcot a Sassuolo játékosaival, de hihetetlen koncentrációval óriásit küzdött, és a nagyon kevés dicsérhető Inter-futballista közé tartozott. (6)
Perisic – Olyan magas szinten futballozik a szezonban, hogy az ilyesmitől elszoktunk: sok-sok rossz megoldás és pontatlanság csúszott a játékába, a lövéseit pedig egytől egyig elrontotta. Néhány helyzetet sikerült ugyan kialakítania, de ez most kevés volt. (5)
Calhanoglu – Érthetetlen első húsz percet produkált, és igazából szignifikánsan utána sem javult fel. Lassan, nehézkesen mozgott, a Pool elleni világklasszis produktum után most nagyrészt átlag alattit hozott. (5)
Barella – Mindent, de mindent megtett, hogy helytálljon ebben a pozícióban is, sajnos nem sok sikerrel: így vagy úgy, de mindkét gólnál elment a lábai között a labda, a középpálya átjáróház volt, a támadások fluiditását pedig nem tudta elősegíteni. A második félidőben immáron nem registaként már sokkal jobban nézett ki, de érdemit ő sem tudott alkotni azon kívül, hogy „halálra futotta” magát. (4,5)
Gagliardini – Volt egy veszélyes lövése, azt leszámítva viszont nagyjából csak a támadások lassításában „segédkezett”, és neki is sikerült szerepet játszania a találatokban. (4,5)
Darmian – Néhány elfutása akadt ugyan, de emlékezeteset ő sem produkált, nagyjából borítékolható volt a félidei cseréje. (5)
Sánchez – Érthetetlen eladott labdák, elpuskázott helyzetek, rossz döntések. Elvileg ezen a meccsen húznia kellett volna az övéit, hát… Nem jött össze. (4,5)
Martínez – Van az úgy, amikor az a pár mezőnybeli ügyes megoldás és a küzdőszellem nem elég – na, ez pont az a helyzet volt. Amikor kihagyta a kihagyhatatlant is, akkor látszott, hogy ebből semmi nem lesz – most sem. Alig-alig találja meg helyzetben a labda, ha meg igen, azt a legnagyobb természetességgel baltázza el. Kevés, nagyon kevés. (4)
Dumfries – Volt néhány jó beadása és passza, valamivel többet tudott hozzátenni a dolgokhoz, mint posztriválisa. (5,5)
Dzeko – A passzoktól kezdve a lövésekig mindent megtett, de a gól egyszerűen „elkerülte” őt is. (5,5)
D’Ambrosio – Nem segített az odaadása. (-)
Vidal – Nem nyújtott rossz benyomást pár perce alatt. Talán ha ő kezd… (-)
Inzaghi – Nem sikerült felkészíteni a csapatot mentálisan és taktikailag, lélektani szempontból nagyon fontos meccs „ment a levesbe”. Próbált ugyan frissíteni, de ahogy már feljebb írtam: ez egyszerűen nem az a nap volt, amikor bármi is be akart volna jönni. (4,5)