A Conte-időszak rég látott sikereket hozott a klub számára, a konzervatív stílusú edző regnálása alatt viszont igazi epikus fordulatokat ritkán láttunk, idegek szempontjából egészen kímélő időszakon vagyunk túl. Nos, Conte már nincs, a tegnap esti meccs pedig minden volt, csak nem kímélő, objektíven nézve azonban muszáj megjegyeznünk: fantasztikus találkozót láthattunk.
A meccs eseményeit összefoglalni egyáltalán nem szándékozom, aki pedig nem látta, nyugodtan nézzen meg egy ismétlést, az utolsó 10 perc már-már Nolan-szintű mindfuck-értékekkel rendelkezik. Pár dologra viszont érdemes kitérni:
-Valószínűleg most az lenne a feladatom, hogy lehordjam a csapat védekezését, de nem teszem. Rendben, Inzaghi felfogása különbözik Contéétól, az ellenfelek támadásai így gyakran veszélyesebbek, de pont az Atalanta ellen nincs az az érzésem, hogy Gasperiniék magasabb minőségű helyzeteket tudtak kialakítani, mint a két csapat előző 4 találkozóján. Távoli lövéseket nyaltunk be, először közvetlen, másodszor közvetett módon, ami persze főbenjáró bűn egy olyan csapattal szemben, ahol Malinovsky és Ilicic vehetik tűz alá a kaput, ám láttuk már Zapatáékat sokkal nagyobb káoszt okozni a tizenhatoson belül.
-Az Inter az első félidő jó részét szépen átaludta, a másodikban azonban (főleg a cserék után) szépen beszorította a vendégeket, és itt már nem egy komoly lehetőség akadt. A helyzetkihasználás megint nem bizonyult a csapat erősségének, Dzekoban ismét benn maradt pár gól, de valahogy Lautaro is igazán beküzdhette volna estében azt a hirtelen elé pattanó labdát. A kihagyott tizenegyesért igazán nagy kár, ami pedig némileg megdöbbentő, hogy Martínez után nem igazán világos, hogy ki jön a büntetőrúgók hierarchiájában. Egy ilyen meccsen, a 86. percben miért nem valamelyik rutinos róka áll a ponthoz? Dimarconak kiváló rúgótechnikája van, de a tizenegyes nem csak a technikáról szól, sőt… Kár az egészért, a második félidőt tekintve meglehetett volna a három pont.
A támadójátékkal tehát mindenképp elégedettek lehetünk, a koncentrációval azonban elöl és hátul is vannak gondok, ezen a téren mindenképp jó lenne némi fejlődést látni a következő hetekben, persze ennyi meccsel egyhuzamban nem lesz egyszerű.
Osztályzatok:
Handanovic: 5 – A meg nem adott Atalanta gól most nem számít, de szomorúan konstatáltuk, hogy még attól sem sikerült volna megvédenie a kaput.
Skriniar: 5 – Némileg megdöbbentő statként 0 szerelés és interception, persze megverni sem volt könnyű. Malinovsky első lövésénél egy blokk jól jött volna.
De Vrij: 5 – Statokkal jobban áll, viszont elaludt az első gólnál.
Bastoni: 5 – Meglepő módon ő sem szerelt egyszer sem.
Darmian: 4 – Nem volt túl hasznos
Barella: 8 – A csapat szíve. Valósággal hátára vette az Intert, minden támadás rajta ment keresztül, és persze ott a szokásos gólpassz is.
Brozovic: 6 – A második félidőben ő is sokat vállalt, diktálta az iramot.
Calhanoglu: 4 – Igazán rosszul sikerült ez a meccse.
Perisic: 5 – Nem volt rossz.
Dzeko: 5 – Ő is a második félidőben ébredt inkább fel. Némelyik passza elég kiakasztó, a kihagyott helyzetekről nem is beszélve.
Martínez: 6 – Gyönyörű gól, de sokszor pontatlan játék.
Dumfries: 6 – Lassan eljön az idő, amikor nem csere lesz, de addig is remek plusz löketet jelent a második félidőre.
Vecino: 6 – Hé, egész jól mutat mostanában.
Dimarco: 5.5 – Sajnáljuk, nem biztos, hogy most kellett volna az első tizenegyesét rúgnia a Meazzában.
Kedden BL, addig pedig kicsit nem ártana rendet tenni a fejekben egy ilyen kimerítő rangadó után.