A koronavírus okozta kényszerszünet, az olasz és az európai futballnaptár átalakítása, illetve a top 4 újrakezdés után produkált eredményei végül úgy alakították az életünket, hogy bár csak a 37. forduló következik a Serie A-ban, számunkra mégis az utolsó igazi tétmeccs jön. No, nem azért mert itt aztán tutibiztos minden eldől (bár adott esetben a dobogó már ma est is elérhető, illetve szinte biztosan be is bukható), hanem azért, mert sajnos (vagy nem sajnos?) mi már az utolsó fordulóval nem érünk rá foglalkozni.Az elején nyitok gyorsan egy bocsánatkéréssel: rajtunk is kiütközött a mentális és fizikai fáradtság, így elmaradt a szombat esti meccsre a kommentfogó poszt, ne haragudjatok. Dolgozunk rajta (főleg mentálisan), hogy ilyen azért ne forduljon elő többet, de felelőtlen ígérgetésbe azért nem bocsátkozok. Egyébként szívmelengető volt, hogy valakiknek hiányzott, köszönjük.
***UPDATE***
Átkerült szombatra az Atalanta elleni meccsünk. Erről függetlenül tartom, amit írtam lejjebb.
***
Na, de ráfordulva a Napoli elleni csörte felvezetésére, megmagyarázom, amit a bevezetőben írtam. Ma este kezdődik a 37. forduló, vasárnap rendezik az utolsó kört, szóval miért is ez kvázi az utolsó tétmeccsünk? Nos, a szombati bergamói kaland után 4, azaz négy nappal később már a Schalke stadionjában kell pályára lépnünk a Getafe elleni egymeccses EL-playoffban. Conténak teljesen igaza van abban, hogy a második hely csak első a vesztesek között, ettől függetlenül nyilván rárepülne, ha tehetné, a CV-jében ez se mutatna rosszul. Viszont ezért már csak ma este tehet, az EL-t nem lehet feladni a lúzer egyesért.
Teljesen őszinte leszek, nagyon remélem, hogy legkésőbb ma este összeáll a Getafe elleni kezdő a Maestro fejében. Amennyiben igen, és a hét további részében nem történik valami váratlan, akkor én az ő helyében a jövő szerdai kezdőt be se nevezném a keretbe az Atalanta ellen. Conte is tudja, hogy egy Getafe ellen nem illik kiesni, másrészt pedig neki is kell valami vállalhatót produkálni Európában is (vagyis pakoljon a tisztesség háromnál több alsót, remélem, nem az első csütörtöki géppel jövünk haza).
Na, kinek a visszatérésre van esély?
Hogy ne csak a Getafe elleni meccsről legyen szó, kezdjünk azzal a jó hírrel, hogy belebegették, mindenki kedvenc holland védője akár már ma visszatérhet. Ez egyrészt parádés lenne, másrészt csak akkor legyen így, ha teljesen egészséges, a világon semmi értelme nincs kockáztatni. A rossz hír viszont az, hogy Gagliardini kisárgázta magát, és mivel őt csak saját maga tudná pótolni, nem lehetetlen, hogy inkább végig emberhátrányba fogunk játszani. Conte egyébként gyakoroltathatja Brozo és Eriksen együttes játékát is, az már tényleg sok lenne a jóból, ha se Gag, meg kettejük közül még az egyik pihenne pluszban.
A Napoli a kupagyőzelem okozta mámor után hiperűrsebességre kapcsolt, de az elmúlt két hétben visszaváltottak középszarba, bár vasárnap egy hatgólos meccsen 2-0-ra legyakták a Sassuolót. Minden bizonnyal Gattuso ezt a mai még komolyan fogja venni, aztán az uccsó körben visszaválthatnak telibeszarós Barca-készülésbe (milyen jó, hogy a Lazioval játszanak). A csapattól szállingózó pletykák alapján Allan már egy rongyos húszasért is mozdítható, annyirért már megéri, nem?
Mindent összevetve, elképesztően fontos a győzelem ma este. Egyrészt azért, hogy elérjük a 79 pontot, ami nagyon közel van az én nyolcvanas határomhoz, másrészt mi van, ha az Atalanta valami csoda folytán botlana Parmában (jó, én se gondolom teljesen komolyan), harmadrészt pedig ha figyelembe vesszük, hogy nekünk kötelező pihentetni vasárnap, míg a Lazio szerdán a Bresciát fogadja, majd megy mostani ellenfelünkhöz, nem tűnik úgy, hogy bármi esélyünk is lesz a dobogóra, ha ma nem tartjuk itthon az összes pontot.
Internazionale-Napoli, 21:45, T: Digisport 1
Probabili formazioni:
