Megmondom őszintén, nekem nagyon ritkán vannak hatalmas elvárásaim, amikor egy új edző érkezik és/vagy valami újba fog a klub. Vagy legalábbis nem azonnal. Nem volt ez más tavaly nyáron sem, Conte pedigréje ide, számtalan neves szakember (hazai és kinti is) pozitív véleménye oda, csak egy nagyon minimális előrelépési célt fogalmaztam meg, amit mindenképp szeretnék látni. Ennek teljesítésére van is esély – nem lövöm le, biztos előkerül idényértékelésnél – de volt egy valami, amiben elég biztos voltam: hogy az idei szezon le fog tudni menni balhé és botrány nélkül. Nos, tévedtem.Miért is lenne egy olyan szezon, amikor kivételesen nem áll a bál? Költői kérdés, természetesen. Kezdődött gyakorlatilag a Bologna elleni botrányos vereséggel, aminek hatására a késett a sajtótájékoztató, mert állítólag Conte és Marotta felváltva működtette a hajszárítót az öltözőben. Nettó sikernek nem lehetett nevezni, három nappal később akkor se nagyon szólalhattunk volna meg, ha a Hellas néggyel megy a félidőben. Végül csak eggyel ment, megfordítottunk, hogy a szokásoknak megfelelően azonnal gólt kapjunk, amint az ellenfél átkukkant a térfelünkre.
Ezt követte előbb az alább látható úriember ittas vezetése, ami miatt elvették a jogsiját, plusz a klub is megbüntette elvileg százezer euróra.
Ma pedig ott tartunk, hogy valakinek nem sikerült begépelni Zhang Jr. email címét a címzettekhez, cserébe az Inter_All-t igen, úgyhogy mindenki megkapta a központban a szombati válságmeeting összefoglalóját, benne az idén elkövetett hibákkal, Conte felelősségével, a kivágandó és megvásárolandó játékos listájával. Amennyiben ez igaz, iszonyú amatőrségre vall a dolog és valaki nagyon meg fogja ütni a bokáját, kérdés, hogy a játékosok ebből mennyit tudtak, mennyi gondoltak, illetve hogyan reagálnak az abszolút belsős dolgok „kiszivárgására”.
Na, nem mintha a labda jó oldalán valami kiválóan állnánk. Hiába fossuk a gólokat, próbálunk szigorúan figyelni arra, hogy az ellenfél is minimum ugyanennyit képes legyen bevágni. Ezt úgy oldjuk meg, hogy a védőink egyesével és egységként is a középszar és a vállalhatatlanul fos között mozognak, a középpályás védekezésünk pedig nem gyenge, hanem konkrétan nem létezik. Ugyanazt látjuk most is, mint bármikor az elmúlt 9 évben: össze-vissza szaladgál mindenki, van, hogy négyen rontunk a labdásra. Megszerezni ugyan nem sikerül, de cserébe az ellenfél egy közepesen bonyolult passz után lendületből érkezhet a védelmünkre.
Sokat nem tudok hozzátenni PaulPierce kolléga legutóbbi írásához, én se fogok meglepődni, ha Handa és Lukaku kivételével senki nem lesz érinthetetlen. Azt viszont érdemes lenne megoldani tavalyhoz képest, hogy ne kürtöljük világgá, ha valaki nem kell, mert drasztikusan csökkenti az árát (ezt valószínűleg csak nálunk nem tudták).
Ilyen előjelekkel érkezünk meg a Torino elleni meccsre, merthogy az is lesz ma éjszaka este. Szerencsénkre a Bikák inkább tartoznak a Samp, Brescia-vonalhoz, mint a Sassuolo, Parma, Veronához, szóval jó esélyünk van rá, hogy behúzzuk a három pontot. Ezen a héten egyébként matematikailag is bebiztosíthatjuk a BL-t. Amennyiben a Toro mellett a SPAL-t is legyakjuk, akkor legkésőbb a Roma ellen idegenben elég lesz ehhez nem kikapni (de ha Roma botlik otthon a Hellas ellen, akkor két győzelemmel már tét nélkül mennénk hozzájuk).
Ennyi célunk maradt az idei Serie A-ra, illetve, hogy nyugodtan tudjunk készülni az EL-re, mert az lesz az utolsó lehetőség, hogy megmentsük az idényt. Nem lehetetlen küldetés, hogy őszinte legyek.
Akinek még nem vettem el a kedvét a meccsnézéstől, az kapcsoljon a Digi2-re 21:45-kor.
Internazionale-Torino, 21:45, TV: Digisport 2
Probabili formazioni:
Inter (3-4-1-2): Handanovic – Skriniar, De Vrij, Bastoni – Candreva, Brozovic, Gagliardini, Young – Eriksen – Sanchez, Lukaku
Torino (3-4-2-1): Sirigu – Izzo, Nkoulou, Bremer – De Silvestri, Rincon, Meité, Ansaldi – Verdi, Millico – Belotti