Idegtépő mercato után, de mire lesz elég? – 1. rész

Szerkesztőségünk ennyire még nem várta, hogy megírhassuk a szokásos mercato-záró, véleményező, szezonjósló posztunkat. Hosszú, többnyire bosszantó, elhuzódó tárgyalássorozat előzte meg a legtöbb bizniszt, megspékelve egy soha véget nem érő szappanoperával. De végre vége, eljött a mi időnk. Kétrészes nyárzáró mini-sorozatunkat a BIG3, azaz Marotta, Ausilio és Zhang munkájának értékelesével kezdjük.

ninogoffredo

Az érkezőkkel maximálisan elégedett vagyok.

Godin – az oroszországi vb-n szerintem még abszolút ő volt a világ legjobb védője. Az előző szezonban egy kicsit mintha leeresztett volna, de én azért még mindig nagyon bízom benne, két jó éve simán lehet. Ráadásul ingyen volt.

Sensi – eleinte nem vártam tőle semmit, utána pedig arra számítottam, hogy a remek nyári teljesítményét követően a szezonkezdetre kipukkan. Tévedtem, egyelőre abszolút lenyűgöző, ahogyan játszik.

Lazaro – Dárdai volt az edzője, úgyhogy biztosan remek képzést kapott.

Barella – hosszútávon ő lehet a legjobb igazolásunk. Emlékszem, pont részeg voltam, mikor hivatalosan bejelentették és tartom azt, amit akkor kommenteltem a csoportba; telitalálat lesz a csávó.

Lukaku – sosem tartottam igazán nagyra és nagyon húztam a szám, mikor először kezdtek róla komolyabban pletykálni. Az első két meccsen nyújtott produkciói alapján ügyetlenebb, mint ahogy emlékeztem, viszont nagyon szimpatikus, ahogyan a többiekhez viszonyul. Ami a legfontosabb vele kapcsolatban: Conte tudja, hogy mit csinál, ebből adódóan biztos vagyok benne, hogy a belga óriás is sikeres lesz.

Biraghi – tavaly a válogatottban figyeltem igazán, akkor tízből tizenegyszer rúgta seggbe a védőjét. Ettől függetlenül rengeteget fejlődött az elmúlt években, nem véletlenül hívta be őt Mancini.

Alexis Sanchez – a korábbi mercatós körképben, mikor egy embert kellett megnevezni mindenkinek, hogy kit szeretne a csapatban látni, én őt írtam. Kiemelkedő volt az Udinésében, megállta a helyét Barcelonában, klasszissá vált az Arsenalban. A United viszont csak olyan játékkal tudott eredményes lenni (még José irányítása alatt), ami nem feküdt a chileinek, tavaly pedig szinte folyamatosan sérüléssel bajlódott. Nagyon bízom Sanchezben, hiszen tényleg, szinte egy álmom vált valóra az ő érkezésével.

A távozókról röviden: Miranda helyett eltakarodhatott volna végre Ranocchia és Nainggolant is sajnálom, mert nagyon bírtam. A többiek eltávolításáért viszont jár a kobaksimi Marottának. Talán, ha nem jelenti be nyíltan rögtön július elején, hogy mely játékosokra nincs szüksége, több pénz álhatott volna a házhoz.

10/8,5

csabinter:

Jó néhány dologban az 1999-es nyárra emlékeztetett ez a piacEgyrészt ugye kaptunk egy Juventushoz köthető arcot a kispadra (akkor Lippi, most Conte), másrészt az új igazolásokat tekintve mintha egy húsz évvel későbbi párhuzamos világot éltünk volna meg. Az ezredforduló előtt jött hátra egy minden hájjal megkent, kicsit már kifelé menő, jól fejelő, rutinos villanypózna (ez volt Laurent Blanc, most pedig Godín), egy olasz válogatott regista-szerűség (99-ben Di Biagio, idén Sensi), előre meg egy klubrekordért szerződtetett, ballábas tuflák bivaly (régen Vieri, legutóbb Lukaku). No de ennyit a nosztalgiáról.

Az uborkaszezonról már kifejtettem az ellenérzéseimet (mármint magáról a jelenségről, a pletykákról, a fake newsról és a megutált Fedenerazzurráról), nem arról, ahogyan dolgoztak Marottáék.

Merthogy nagyrészt nem lehet rájuk panasz. Nyilvánvalóan nem reális Football Manager módban egy gombnyomással eurómilliókért rásózni másokra a nem kellő szemetet, ezt nagyon jól megmutatta az idei mercato is, mert annak is örülni kellett, ha a ballasztok legalább kölcsönben elhúztak.

Az új arcok közül Godínnak, Sensinek, Barellának és Biraghinak örültem, Lazarónak, Sancheznek és Lukakunak nem. Kezdem utóbbiakkal, az az érdekesebb. A Herthából elhozott osztrákban nem láttam meg a nagy jót a bundesligás évek alatt, egyedül a pontrúgásai tetszettek.

Volt szerencsém (?) jó pár MU-meccset végigszenvedni, úgyhogy megfigyelhettem a chilei fokozatos leépülését. Lelassult, kiégett, motiválatlan játékosnak tűnt és tűnik, egyedül abban lehet bízni, hogy Conte életet lehel belé (különben sem szeretem a 30 év körüli, egykoron sebességükből élő szélsők leigazolását).

Lukaku egy aranyos, szimpatikus, könnyedén megkedvelhető figura, emberileg biztosan bírni fogom, de őt sem hoztam volna ide, mert a modern futball nem abba az irányba halad, amiben ő használható. Naív vagyok, tudom, de szeretnék egyszer Pool, City, Dortmund, Barca-féle presszingelős, gyors, kombinatív focit látni – legalább kicsiben amolyan szegény ember módjára. Persze Olaszországban vagyunk, nem a gyilkos tempójú PL-ben, vagy az ügyes LaLiban, Mackó működhet Conte állófocijában is.

A hátsó sor rendben van, egyedül attól tartok, Godín hogyan adaptálódik a háromvédős rettenethez. Enyhe sajátnevelés-fetisizmusomnak jól jött a visszatért Biraghi és remélem, a felhozott Espositót nem csak a Cesenák elleni kupameccsek utolsó 15 percében látjuk. Középen Barella remélhetőleg igazolja a hírét és ő lesz az Inter Verrattija, Sensiről meg kis túlzással most elmondható, hogy ő 2019 Skriniarja. Milinkovics-Szavicsot nagyon vártam, vele 9-est kapott volna a két kopasz, így egy erős 7.5-est vések be nekik.

bimre_

In medias res: Ebben a mercatóban nem volt több, kihoztuk belőle a maximumotAz persze egy másik kérdés, hogy tavaly Icardi és Perisic együtt kb 150 misit értek, míg most ketten együtt 90-95-ért mehetnek jövő nyáron, de egy évvel ezelőtt két fontos körülmény hiányzott: a balhéjuk és Marotta (ide a rozsdás bökőt, hogy Marotta elpasszolta volna a VB-ezüstérmes Perisicet 40-et ért valahova).

Mit is kaptunk idén nyáron? Egyrészt a védelem közepe jelen állás szerint a legjobb a bajnokságban (ezen Chiellini sérülése semmit sem változtat, anélkül is ezt mondanám), a nápolyi duót felmagasztaló kommenteket sem értem, Manolas valóban jó, de nem extra védő. Másképp: a Skriniar, De Vrij, Godín hármas mindegyike jobb, mint a görög, vagyis önmagában lehetetlen, hogy a Napolié jobb legyen.

Conte akart két új szárnyvédőt, megkapta. Az egyik Serie A-ban bizonyított válogatott, a másiknál pedig egyelőre bízok a scoutok hozzáértésében, majd revideálom az álláspontom, ha tévedek. A középpálya kezdőjét Brozovic körül szintén lecseréltük, ráadásul a nekem is oly’ kedves olaszosítás itt is megtörtént: Sensi parádésan mutatkozott be, Barellát pedig már tavaly akartam, idén megkaptam (további jó hír: idén Chiesát is akartam, szóval jövőre jön).

Előre érkezett Concte kedvenc centere, és varázspálcáját használva megpróbálhatja feléleszteni Sanchez karrierjét is egy év erejéig (meglepődnék, ha megvennénk jövőre, hacsak nem hoz egy 10+10-es idényt). Politano megtartásával és Sanchez érkezésével 3-5-2 helyett 3-4-3-ban és pályára lehet küldeni a csapatot, ergo variációs lehetőség is van. Hogy Vecino, Gagliardini és Valero is maradt? Hát Istenem, legalább létszámra megvagyunk egyrészt, másrészt utóbbi játszani nem fog, előbbi kettőből meg simán csinálhat Conte egy hasznos kiegészítő embert – az élet továbbra sem FM. A hab a tortán Icardi Párizsba paterolása: zseniális, hogy úgy lett lezárva ez az infinity sztori, hogy sem a Juvét, sem a Nápolyt sem a Romát nem érősítettük.

Mondanám, hogy 10/10, de nem, olyan mercato nincs. 9.5 lenne Messivel és CR-rel, 9-es Messivel. Adnám magát a 8.5, de nem akarok túl lelkes lenni, illetve Marottának és Ausilionak is kell a további motiváció, tehát 8.

Blazious

Marotta kihozta a mercatóból, amit lehetett. Az elmúlt években elvétve sikerült csak belenyúlni egy-egy remek igazolásba (Skriniar, De Vrij, de róla a hülye is látta, hogy milyen jó védő), ráadásul sokszor ad-hoc módon érkezett épp valaki, akit a klubja hajlandó volt kölcsön+opcióval elengedni, abban a reményben, hogy leszünk olyan hülyék, hogy kifizetjük az opciót (Jovetic, Keita, Cedric, Vrsaljko).

Évek óta először éreztem, hogy végre van tudatosság az átigazolási politikánkban, hiányposztra érkeztek olyan játékosok, akik illenek az edző elképzeléseihez, és hasznára lehetnek a csapatnak. Az elmúlt évek Achilles-sarka nyilván a középpálya közepe volt, ahol utoljára a Brozovic – Gagliardini – Rafinha sor tudott huzamosabb ideig normális teljesítményt produkálni, miközben Joao Mario, Kondogbia, Borja Valero, Vecino típusú arcokat kellett néznünk. Az ide érkező Barellát már tavaly kértük a vezetőségtől, akkor 20-ért elhozhattuk volna, most kicsit többe került. Sensi mindenkinek meglepetést okozott az eddigi teljesítményével, ha ezt tudja tartani, akkor a kezdő hármasunk itt is tip-top lesz.

Az egyetlen negatívum, hogy itt bizony a pad szűk lehet, Vecino idén is a semmilyen teljesítményét hozza, Gagliardini jó csere, de a kezdő szinttől elmarad, ha esetleg kiesik valaki, azt nehéz lesz pótolni. Ha ide még a Tudjukkiből kapott pénzből érkezett volna egy SMS, akkor maradéktalanul elégedett lennék az idei mercatóval, így itt egy icipici hiányérzet azért van.

A másik gyenge pont a jobb oldal lehet, Candreva egy meccsen remekelt, egyen a régi önmagát hozta, Lazaro hatalmas kérdőjel, bár én baromira bízom abban, hogy sikeres lesz, 17 évesen kiszúrtam valamelyik U-akárhány vébén vagy valamin, azóta szerettem volna, ha érkezik, és bizonyítja, hogy mekkora scout vagyok. Ennek ellenére nem tartom kizártnak, hogy novemberben megint D’Ambrosiónak  fogják hívni a jobbszélsőt.

Godin ingyen mehetett volna gyakorlatilag bárhova a világon, óriási fegyvertény, hogy minket választott. Elől Conte megkapta az emberét, mellé érkezett egy kiégett, de talán még feltámasztható Alexis, balra Birgahi, óriási örömömre Salcedót is véglegesítettük, szóval a bejövő oldal elég pozitív. Tavaly azt kértük, hogy maradjon a Handa – Skriniar – De Vrij – Asamoah – Brozovic tengely, rajtuk kívül bárkit ki lehet dobni, és ami azt illeti, az idei alap kezdőben valóban ők maradtak csak tavalyról, mindenki más ideális esetben új arc lesz, szóval végül is megkaptuk, amit akartunk.

A kiadási oldalon végre sikerült eltávolítani a feleslegesen itt lebzselőket, Perisicért és Azértakitnemnevezünknevénért jövőre szinte biztosan befolyik egy nagyobb összeg, még ha most csak kölcsönben is távoztak. Egyedül Nainggolan kérdéses, de meglátjuk, jövőre hátha ad még érte valaki egy játékost cserébe.

Korábban a Joao Mario, Kondogbia, Gabriel Barbosa féle mercatóra adtam 8 pontot, akkor kicsit talán (talán) túláraztam. Most szintén 8, mert lehetne még erősebb a csapat, viszont Marotta tevékenységére egy 9,5-est megajánlok, a szemét kidobásáért, meg a jó üzletekért (Lukaku 83 ról 65+bónuszok részletre, Sensi, Godin), és hogy egy egységes csapattal, bizakodva kezdhetjük az évet.

touristique

Először is, a nyár legfontosabb igazolása Conte, aki teljesen biztos, hogy már a tavalyi állóvizet is fel tudta volna kavarni annyira, hogy ne kelljen a 38. forduló utolsó másodperceiben is körmöt rágcsálni. Nehéz elképzelni, hogy egy Conte-féle csapat olyan tanácstalanul lézengjen a pályán, mint azt az előző szezonban az Inter tette több ízben. De a mercato természetesen elsősorban a játékosokról szól, másrészt egy jó edző esetén se gond, ha nem kell Joao Mariot nézni. Érkezőkben pedig nem volt hiány, minden hiányposzt be lett foltozva, egyedül az a kérdés, hogy mennyire minőségi emberekkel.

Kérdőjelből ugyanis szintén kicsit sok van: Godín rutinos terminátor lesz, vagy második Vidic? Lazarot eddig nem sokan ismertük, a szélsőkkel pedig ritkán van szerencsénk. Szerintem többen örültünk volna egy kipróbáltabb névnek. Biraghi Fiorentina-szinten oké volt, de képes lesz-e előrelépni, megugrani a lécet, amit egy BL helyre pályázó csapat kerete jelent? Lukaku és Sanchez vajon vissza tudják-e fordítani lefelé ívelő karrierjüket?

Akikben legkevésbé kételkedem, azok Barella és Sensi. Egyikük sem lesz szupersztár valószínűleg, de hozni fognak egy megfelelő szintet azon a poszton, ahova a leginkább kellett upgrade – és talán némi kellemes csalódásra is van esély.

Megalkudni alig-alig kellett a keretet illetően, így idén már nem sűrűn vannak a keretben olyan kényszermegoldások mint Dalbert, vagy ha vannak is (Borja Valero), olyan erősen a pad mélyén, hogy nem fognak minket túl sok meccsen boldogítani. A felesleg nagy része pedig kikerült, igaz, kvázi senkiért nem kapunk pénzt, de optimális esetben a következő nyarat kezdhetjük 120 milliós bevétellel (ez Icardi, Perisic és Joao Mario értékesítését jelentené, valljuk be, jelen állás szerint egyikre sem olyan rosszak az esélyek.)

A mercatóra végülis 8 pontot adnék, kicsit talán könnyű szívvel, remélve, hogy a hét érkezőből egyik sem lesz igazán nagy melléfogás.

Rolkó_

Teljesen rendben volt a Mercato nálam: akadtak ugyan kisebb nehézségek, néha bosszankodtunk, de ha csak a neveket nézzük a bejövő és a kimenő oldalon, szerintem egyértelműen kijelenthető az erősödés.

Utóbbi szóhoz persze erősen hozzájárul a világ top 10 (5?) edzőjébe tartozó Conte megszerzése is, remélhetőleg a vezetőség hosszú évekig úgy beáll mögé, ahogy eddig tette – jó lenne már végre egy kis állandóság.

Hogy a játékosnevekről is szót ejtsek: Barellát már régóta óhajtottam, de Sensit is nézegettem korábban, Lukaku pedig nálam álomkategória volt, az ő karakterisztikájával én igen erős Serie A-idényeket jósolok számára.

Kimenő oldalon is tök világos volt a helyzet: Marottáék keményen kiálltak egy elv (a rend) mellett, és véghez is vitték hellyel-közzel a tervüket. Nem csak az Inter küzd a „sima” eladás problémájával, globális jelenség ez, mindazonáltal bízzunk benne, hogy az opciók nagy része érvényesítve lesz jövő nyáron…

(8/10)