Fáradt, és kissé érdektelen is. A kitűzött célokhoz sem közelebb, sem messzebb nem került az Inter tegnap, tulajdonképpen az egyetlen dolog aminek örülhetünk, az az, hogy eltelt egy újabb forduló, a status quo pedig a régi: az ellenfelek tisztes távolságban vannak, láthatóan nekik sem esik jól a gázra lépni. Ettől függetlenül örültünk volna, ha az 5-6 pont előny 7-8-ra növekszik, és nem is lett volna rossz visszavágni az Atalantának a múltkoriért, sajnos viszont ez nem az a nap volt.
A kezdőbe végül visszatért Vecino, de nem a szülinapos Gagliardini, hanem a hetente 180 percet úgysem bíró Nainggolan szorult ki, ezzel kvázi a Milan elleni felállást üdvözölhettük újra, minusz De Vrij és Lautaro. Szigorú letámadást láthattunk az első 20 percben, különösen Asamoah játszott ellentmondást nem tűrően, miközben Politano és Perisic is rengeteget melóztak, az Atalanta csak nyomozta a labdát. A „szenzációs rúgotechnikájú” (Recoba, ne röhögj már!) Vecinot először a partjelző, másodszor már csak Gollini gátolta meg abban, hogy gólt szerezzen, viszont ezzel együtt kissé el is fogyott a puskapor, hiszen Brozovic egy megindulás után meghúzódott, és bicegve hagyta el a pályát.
Nainggolan került trequartista szerepkörbe, Vecino vissza box-to-boxba, ahol jóval kevésbé megy neki, és így Gagliardini vette át Brozovic helyét a két belső védővel alkotott passzháromszög csúcsán. Roberto iránti végtelen szimpátiánk ellenére sajnos ki kell jelenteni, hogy ő a játék fizikai aspektusaiban jó inkább, de ez a „középpálya agya” szerepkör egyszerűen sok neki. Voltak veszélyesen eladott labdái is, ettől függetlenül 97%-al passzolt (speciel 24%-al jobban mint Brozovic abban a 20 percben) és a védekezésből 5 szereléssel vette ki a részét. A labdakihozatalok szokásos ritmusa azonban nem volt meg, az Atalanta pedig tette is a dolgát, és jó magasan letámadta, zavarta a mieinket, olykor szokatlan módon hosszú előreívelésekre kényszerítve Handanovicot. A lassú Inter és a labdával Zapata hiányában túl sok mindent kezdeni nem tudó bergamoiak között egyenlő erők küzdelme alakult ki.
A múlt csütörtökön a Bolognának negyed óra alatt 4-et vágó vendégek valahogy azonban belefáradtak a saját ritmusukba, és a mérkőzés utolsó 20 percében teljesen feladták a labdabirtoklást. Ezek lehettek volna az Inter percei, de nem lettek. A probléma nagyvonalakban ugyanaz volt, mint a Lazio elleni csörtén, ugyanis ha egy kellően felkészült csapat betolja a buszt, ez az Inter egyszerűen képtelen mit kezdeni a helyzettel. Rúghatott volna gólt Nainggolan, és volt még pár veszélyesebb szöglet, de 100%-os helyzetkihasználást senkitől nem várhatunk, egynél több lehetősége pedig nem nagyon volt senkinek.
Osztályzatok:
Handanovic: – nem osztályzom, nem volt kapura tartó lövés.
D’Ambrosio: 6 – Gomez eléggé eltűnt mellette, elől viszont (talán pont emiatt) alig mutatott valamit DD.
Miranda: 6 – Ezúttal fehér cipőben hozta a kötelezőt
Skriniar: 6 – Elmaradt a nagy Zapata-Skriniar párharc, állta a sarat az Inter potenciális kapitánya.
Asamoah: 6 – Erős kezdés, próbálkozás beadásokkal, utóbbiban kevés sikerrel.
Gagliardini: 6 – A csúnya hiba és idegen szerepkör ellenére masszív teljesítmény, Ilicicet nem egyszer neki kellett megállítania.
Brozovic: – Reméljük a Roma ellen visszatérhet.
Vecino: 5.5 – Trequartistaként tényleg jól kezdett, de tulajdonképpen a hátralépése után is voltak momentumai támadásban, csak ez sajnos arcpirítóan kevés labdaérintéssel társult. Nem tesz hozzá eleget a csapatjátékhoz.
Perisic: 5 – A mezőnymunkája okés, de a labdával képtelen mit kezdeni.
Politano: 5.5 – Csinált jó dolgokat, a védekezésből pedig szokatlanul sokat vállalt.
Icardi: 5 – Egy nagy helyzete volt, de az mintha meglepte volna. Nincs formában.
Nainggolan: 5 – Elég harmatos, passzív teljesítmény tőle,
Borja: 5 – Próbálta mozgatni a csapatot, különösebb meggyőződés nélkül.
Keita: 5.5 – A mentalitást mindenképp díjazzuk, de nem tudott kifogni az Atalanta határozott védőin.
A következő forduló érdekességei, hogy:
- A Juventus valószínűleg bajnok lesz, szóval gratulálunk nekik és a minionjaiknak
- A Milan és a Lazio egyike pedig könnyen kiírhatja magát a végjátékból
- Mi viszont természetesen a Frosinone elleni találkozóra koncentrálunk, akik Ciofani és az Inter nevelés Pinamonti remek formájának köszönhetően már két meccses győzelmi sorozatban vannak, és minden esélyt meg kell ragadniuk, ha nem akarnak kiesni. A három pont megszerzéséhez mindenképpen a Genoa ellen látott eltökéltséggel kellene kifutni a pályára.