Szinte már el is felejtettük, hogy mily csodás érzés bezsebelni a mágikus három pontot, amikor újra győzött az Inter, még ha csúnyán és szenvedve is tette mindezt a Mazza legénység. De a siker mikéntje nem is fontos, ezúttal pozitívak leszünk, mert néha az is kell. Nem kritizálunk és hőbörgünk, ma boldognak kell lennünk.
Végtére is, miért kellene panaszkodnunk? Egy fillérünk sincs, koncepció szintúgy, valamire való cserejátékos fasorba se, az egyetlen gólvágónk még jó pár hétig a tévéből nézi a meccseket, arról nem beszélve, hogy az edzőnket a pokolba kívánjuk, és még így is csak 10 pont a hátrányunk. Most az egyszer lássuk meg a dolgok napos oldalát is és vonzzuk be a pozitív energiákat is.
Mert meg KELL becsülni az élet apró örömeit is. Miért ne örülhetnénk annak, hogy Kuzma az 560. meccset üli végig a padon az évi 1,5 milliós fizujával, vagy, hogy Nagatomo szerencsétlenkedését nem kellett nézni?
Meg amúgy is, Mazza végre tökös volt és padra tette a Szerbinátort, hisz 3 hónap után rájött, hogy a csóka egyelőre teljesen alkalmatlan a háromvédős szisztémához. Ha lassan is, de leesett neki a tantusz. Campa legalább tudja, hogy mi fán terem ez a förmedvény, az meg senkit sem érdekel, hogy lassan már egymásra sem hajlandóak nézni a Mesterrel, annyira utálják egymást.
De hagyjuk is az előzméneket, próbáljuk meg a lehetetlent és kutassuk fel, hogy milyen pozitív jeleket – ne feledd, ma ez a jelszó!- fedeztünk fel magán a mérkőzésen.
Adott egy csapat, amely sokkal többre hivatott és hetek óta csak szenved, így evidens lenne, ha edző buktató üzemmódba kapcsolnának a játékosok, ám egyrészt most nincs annyi argentin, másrészt meg láttam az akarást. Tény, egy Cesenát nem így kell megverni, főleg nem emberelőnyben, de mégis ki a faszt érdekel?
Aztán ott van még Hernanes. Bár sok esetben még mindig pontatlan, de már látni benne a vezért, akitől indulnak a kulcsfontosságú támadások, és akire lehet számítani elöl és hátul is. Kovacic is végre mutatott valamit abból a kivételes talentumból, amivel a teremtő megáldotta, több remek szólót mutatott be, különösen a második félidőben, megérdemelt volna egy gólt.
Amiatt sincs okunk rinyálni, hogy Kozsó (az eredetinek ezúton is jobbulást!) meg a szépfiú sorra hagyták ki a helyzeteket, hiszen előbbi a vb döntő hosszabbítása, míg utóbbi a Sassoulo elleni bohócmeccs óta jóformán lövésig sem jutottak.
Ez a meccs tökéletes prototípusa volt a ’legalább a győzelem megvan’ féle meccseknek, vagy éppen még inkább táptalajt adott a Mazzarrit kritizálóknak: ’nyertünk, de minek? Így marad még egy meccset ez a szerencsétlen.’.
De ma pozitívak vagyunk: zsebben a három pont és semmi más nem számít. Talán valami elindul ezzel a felejthető, kínkeserves győzelemmel, amely korántsem jelentéktelen. Becsüljük meg.
Pontosztás:
Handanovic: Egy évvel ezelőtt ekkortájt nagyon sokan kritizáltuk, azóta sokat változott a megítélése. Nyugalmat sugároz, erre pedig nagyon szüksége van a megtépázott védelemnek. 6,5
Campagnaro: Meglepett, hogy kezdett, és nem feltétlenül Vidic miatt, hiszen arra számítottam, hogy Andreolli fog lehetőséget kapni a szerb helyett. Stabil volt, nem elvetélt ötlet újra csatasorba állítani. 6
Ranocchia: Jó meccset hozott le, ezúttal elmaradtak a szokásosnak mondható bambulásai és érthetetlen passzai. 6,5
Juan Jesus: Vajon mikor figyel fel rá egy élcsapat? 6,5
Dodó: Sokszor szinte harmadik támadót játszott, a Cesena ki is használta ezt, a támadásaik többségét az ő oldalán vezették. Könnyen bajba kerülhetett volna a csapat miatta. 6
Medel: Szépen, csendben tette a dolgát, jó munkát végzett. 6,5
Hernanes: Aktívan játszott, mindenhol ott volt. A 11-es előtt remekül tálalt Palacio elé. Remélem, végleg rátér a helyes útra, ahogyan a csapat is. 7
Kovacic: A második félidőben több zseniális megmozdulása volt, ám a kulcspasszok nem mindig mentek oda, ahova kellettek volna. 6,5
Obi: Nagyon remélem, hogy a Sampdoria ellen is ő fog kezdeni. 6
Icardi: Összjátékban továbbra is kevés, de legalább a helyzeteit rúgná be. Persze a büntető értékesítéséért járt a pacsi. 5,5
Palacio: Továbbra is hiányzol. 5,5
Cserék:
MBaye: Bő 20 percet kapott, és nem vétett hibát. Nekünk már ez is elég. 6
Vezetőedző, Walter Mazzarri: Jó döntést hozott, amikor Campangarót reaktiválta. A játék továbbra is pocsék, de ezúttal legalább a helyzetek megvoltak. Vele kapcsolatban minden nap más a véleményem: egyszer a pokol tüzére kívánom a stábjával együtt, míg máskor eluralkodik rajtam az empátia és a pozitív gondolkodás. Ilyenkor reménykedem, hogy vele is sikerül megoldani a problémákat. 6