Kezdhetném azzal, hogy rég láttam ennyire minősíthetetlenül futballozó Intert, ha mondjuk 2010-et írnánk, ám egyrészt 2014 van, másrészt egyikünk fejéből sem törlődtek ki még a Strama- vagy a Ranieri-féle horror emlékei. Apropó, Strama. Kevesebb pont figyel most a zsákban, mint tavaly ilyenkor a fiatal edzőpasi irányításával. Mi lesz ebből?
Bajnokok Ligája-hely biztosan nem, ezzel kezdhetünk nyugodtan megbarátkozni. A nyolc pont távolság ugyan nem tűnik annyira vészesnek, pláne, hogy szegény Fiorentina könnyen lehet, hogy hosszú időre elveszíti legjobb góllövőjét, csakhogy a további erősítéseket (Nainggolan…) végrehajtó, nemzetközi kupás terhektől megkímélt Roma és a BL-telenített Napoli alkotta kettős közül az egyiket mindenképp meg kellene előzni az említett firenzei kompánia mellett, a tegnapiakat végigszörnyülködve ezt elképzelni meglehetősen bizarr.
Ugyanis amit vízkeresztkor idehánytak elénk, arra nehéz megfelelő szavakat találni. Mazzarri a pravoszláv karácsonyra való tekintettel Kuzmának ajándékozott egy kezdőcsapatbeli helyet, mert a) vagy lenyűgözte a Milan ellen mutatott közepesnél valamivel jobb 10 perces produkciója, b) Kuzika sunyiban fűrészeli a lányát. Utóbbi tézis máris megdőlt, mert Zlatan Ibrahimovic orrikertestvére ezt a fehérnépet karistolja. Egy meccs előtti statisztika szerint a drága jó Zdravko az elmúlt három pályára lépésekor 0 darab labdaszerzést és ütközést tudott felmutatni – védekező középpályásról beszélünk. Lehet, hogy edzéseken sikerült leszerelnie egyszer a lábadozó Mudingayit vagy valamelyik nagyok közé felhívott primaverást, más magyarázat nincs a játszatására, egyszerűen felháborító, hogy ez a semmirekellő hónapok óta itt alibizik és hogy ezt senki sem látja.
Ranocchia a következő, akibe virtuálisan belerúgok. Sokáig védtem, de a tegnapi performansza a 10/3-as sikerességű hosszú labdáival, a két, megmagyarázhatatlan 25 méteres kapura „lövésével”, illetve a szokásos róla kapott góllal minimum elgondolkodtató. Pedig most a hármas védelem jobb oldalán játszott, nem középen, ahol sokkal jobban kijönnek helyezkedésbeli hiányosságai, nem beszélve a Muresan Gyurikát idéző sebességéről. A padoztatás aligha jó megoldás az ő esetében, ergo vagy tényleg el kell adni, vagy visszaállni négy védőre, de tudjuk, hogy ez soha nem fog bekövetkezni. Ugye, Walter?
Ha már elérkeztünk a vaskalapos emberhez, róla is le lehet szedni a keresztvizet vízkeresztkor, haha. Ismét kapott minimum 45 perc előnyt az ellenfél, köszönik szépen. Azért „csak” ennyit, mert akkor kezdett el pislákolni valami, amikor fordulás után megcserélte Ricsárdot és Frédit, úgy 10-12 percig mintha az Inter irányította volna a fantasztikus iramú találkozót, ami annyiban nyilvánult meg, hogy sikerült kialakítani az egyetlen kaput eltaláló helyzetet a tűsarkúban 139 centi magas Nagatomo fejesének köszönhetően. Az 59.-ben pillantott először az órájára, hogy lehozza Taidert, de biztos meghökkent, hogy nincs, így kénytelen volt a szerb mamlaszt lekapni, valószínűleg vérzett a szíve. Szintén izgalmas kérdés, miért tervezett a hónapok óta hiányzó, szétszakadt térdű Herceggel ebben a helyzetben, miközben az egészségesebb fiatalok ott csücsültek a pad végén.
Nem fogok okoskodni, meg pro licenceskedni. Az elején elfogadtuk, hogy a legfontosabb a stabilitás megteremtése és egy viszonylag masszív csapat kialakítása, amely nem fog sziporkázva hetest gurítani (pedig megtörtént!), de ott lehet a dobogós hely közelében. A kezdeti pozitív jelek óta néhány felvillanástól eltekintve csak a szar ömlik ránk megint és nem tűnik úgy, hogy lenne bármiféle ötlete a dugulás elhárítására. Fordulóról-fordulóra ugyanazt látjuk, amit sikerül néha olyan megdöbbentő alakításokkal feldobnia, mint a tegnapi Ranocchia-Zanetti csere egygólos hátrányban. A helyében igencsak elgondolkodnék a váltáson, mert Gotham City-ben ilyenkor nyomják az égre a Batman jelet, hogy gáz van.
Egyéni értékelés nem lesz, mert Jézuskán kívül mindenki szégyellheti magát.