Aranylábú gyerekek, mi van veletek?

A milánói derbiről hazafelé tartva arra gondoltam, küldök nektek egy fényképes összefoglalót a február végi kb. 3200 kilométerünkről. Majd miután végre ágyban aludtam egy jót és felmentem az inter.it-re, elolvastam a meccs utáni Moratti interjút, aminek a vége: “Where can we grow? I believe both teams – especially Inter since it’s in our interest – can grow in being able to make more room for the players that represent the future.” Aha…persze…gondoltam magamban. Aztán pár óra múlva egy öreg norvég tank szállt le a Malpensán. Elment a kedvem az élménybeszámolótól, gondoltam inkább megnézem, mi van azokkal a srácokkal akik jelenthették (volna) a jövőt.

Az írás megszületett, de úgy döntöttünk, a válogatott szünet miatti uborkaszezonban aktuálisabb lesz. Hogy mennyire? Szinte napra pontosan egy éve, 2012. március 25-én az Inter megnyerte az első NextGen Series-t.

Gyuszi vendégposztja.

Segítségemre volt a transfermarkt.de, az inter.it, a google, a wikipedia és a közösségi oldalak, ezekből akiknél találtam, linkeltem is a névhez. Hasznos lehet, ha öt év múlva visszatérünk a cikkhez és kíváncsi leszünk mi van a srácokkal.

Raffaele Di Gennaro (93): A nála három évvel öregebb, négy éve profi szerződéssel rendelkező Vid Belecben nem bízik annyira a klub, hogy Castellazzi sérülése miatt a fiatal szlovén második, a fiatal olasz harmadik számú kapus legyen az Internél. Így ő még a primaveránál szerzi a játéktapasztalatot.

Simone Pecorini (93): Stabil kezdője volt a primaverának a bajnokságban, olasz utánpótlás válogatott. A NextGen döntőjének utolsó percében kiállították, majd nem volt kedves a bíróval és eltiltották 9 hónapra. Kölcsönadtuk az Empolinak, majd a Citadellának, hat perce van a Serie B-ben. 2012. december közepe óta nem játszott meccset, viszont nagyon csinos barátnője van.

Ibrahima Mbaye (94): Őt is kiállították tavaly márciusban, azonnali pirossal. Tizennégy (12 bajnoki, 2 kupa) meccsen jegelte a padon eddig Strama a felnőtteknél. Kétszer lépett csereként pályára, két olyan kieséses El-párharc visszavágóján, aminek az első meccsét agyonnyertük.

Lukas Spendlhofer (93): 
A forrásom adatai alapján az ifi BL-győzelem után kapott egy egy éves szerződést a klubtól. 200 percet játszott a srác a 2012-13-as szezonban, de nem ám kék-feketében, hanem az osztrák U21-es csapatban. Klubcsapatban nem játszott, az inter.it-n a Juniores Berretti keretében találtam meg, biztos csak véletlenül hagyták itt, mert a keretben mindenkinél két évvel idősebb. Végső kétségbeesésemben „google a barátom” jelszóval ráleltem a Facebook-profiljára. Sokkal okosabb nem lettem csekély német tudásom miatt, de legalább megörültem, mert láttam, hogy ízig-vérig nerazzurro a srác. Január 4-én posztolta: „back in town – back to work !” csak tudnám mit és hol dolgozik? Valamilyen eltiltása lehetett neki is, mert március óta újra játszik a primaverában.

Marek Kysela (92): Ő is kapott profi szerződést a nyáron, csak az FK Jablonec-től: 300 ezer eurót kapott érte az Inter. Csapatával – amibe 2012 októberében beverekedte magát – harmadik a cseh bajnokságban.

Alfred Duncan (93): Számomra is meglepően sokszor, 18-szor ült a padon a bajnokságban. Háromszor cserélte be a fiatal olasz, összesen 28 perc volt a jutalma. Viszont végigjátszott egy kupa nyolcaddöntőt, így ha egyszer-egyszer legyőzzük még a romai bordó-sárgákat és világoskékeket, akkor Olasz Kupa-győztesnek vallhatja magát. Egy hónapja a Livorno játékosa, ahol március közepéig kilenc meccsen játszott is, azóta két meccsen már keretben sem volt.

Andrea Romanò (93): A kapitány, aki magasba emelte a kupát, biztos nem gondolta volna, hogy szűk egy év múlva az olasz harmadosztályban találja magát. Tavasszal ötször padozott bajnokin. Kétszer volt kezdő az El-ben, előbb Kazanyban, utóbb pedig a Nyeftcsi ellen otthon, mindkétszer lecserélte Stramaccioni. Most a Pratóban nyomja, már amikor a keret tagja (9-ből 3-szor).

Lorenzo Crisetig (93): Benitez, Gasperini és Ranieri is nevezte BL-meccsre, Pongrácz doki be is cserélte időhúzás végett a Moszkva ellen. Nyáron előbb a Speziának adtuk kölcsön, ahol hol játszott, hol nem, 90 percet egyszer sem. A téli átigazolási időszakban a Crotone játékosa lett kölcsönben, első meccsén gólt lőtt, azóta többnyire kezdő.

Samuele Longo (92): A fiatal olasz válogatott csatár csak félig-meddig a mi neveltünk, 17 évesen került a primaverához. A NextGen Series döntőjében ő lőtte a gólunkat Bessa passzából. Játszott pár percet a tavalyi bajnokság utolsó meccsén a Lazio ellen. Mesterhármast vágott a Milannak, és gólt lőtt a Laziónak is az utánpótlás bajnokság döntőjében. Jutalma egy három éves profi szerződés lett. Augusztusban játszott a Split ellen, padon ült Pescaraban bajnokin. Miután végigcsinálta a nyári felkészülést a Strama-csapattal, némileg váratlanul kölcsönadtuk az Espanyolnak. Luis Garciánál alapember volt és három gólt lőtt. December elején edzőt váltott a spanyol gárda, Javeier Aguierre-nél sokkal kevesebbet tölt a pályán, talán lett volna az a pénz, amiért hazaengedték volna ha nagyon akarjuk. Érdemes összehasonlítani a pályafutását azzal az Icardival, akit most készülünk több mint 10 millió euróért leigazolni.

Daniel Bessa (93): Az egyik legtehetségesebb játékosa volt Stramának, játszott irányítót és szélső támadót is. A tavalyi szezon utolsó primavera-meccsén, a döntőben sérült meg. Hat hónapot tartott a felépülése és rögtön az első csapatnál találta magát. Hét meccsen melegítette a padot, majd eladtuk a posztjáról Sneijdert illetve Coutinhót. Január utolsó napjaiban jöttek sorban a játékosok, ő meg ment kölcsönbe a Vicenzába, ahol négyszer volt eddig nevezve, egy meccsen játszott 22 percet. Ez aztán megérte, ennyi erővel nálunk is edzhetett volna, Milito sérülése után pedig…

Marko Livaja (93): Spliti születésű horvát csatárunk játszott a Dinamo és a Hajduk utánpótlásában is mielőtt hozzánk került. Pár hónappal múlt 18, mikor bemutatkozott a Serie A-ban, de nem nálunk, hanem a Cesenában. 2012 januárjában visszatért kölcsönből és Strama kezei alá került, így részese lehetett a londoni sikernek. Longóhoz hasonlóan végigcsinálta a nyári alapozást, az olasz ment, ő maradt. Egész ősszel a padon ült a bajnokságban, összesen hat meccsen, alig több mint 100 percet játszott, egyszer volt kezdő. Olasz Kupa-meccseken szintén csak szertáros volt. Az El az ő terepe, ott szinte mindig kezdő volt és négy gólt rúgott. Január végén vele csökkentettük egy olyan indián árát, akire nem sok szüksége volt a csapatnak. A transzfer után két héttel első számú centerünk megsérült, Livaja pedig negyedik meccsén duplázott a Roma ellen. Isten nem ver bottal.

Andrea Sala (93): Kölcsönben volt nálunk a NextGen Series idején. Di Gennaro sérülése után ő védett a Milan és a Lazio elleni utánpótlás bajnoki döntőben tavaly nyáron, majd visszakerült a Pro Patria-hoz az olasz harmadosztályba.

Eugenio Giannetti (93): Roma nevelés, ő is csak egy szezont volt nálunk. A Teramo Calcio igazolt játékosa.

Rodrigo Alborno (93): Paraguayi bal oldali játékosunk már a NextGen előtt hosszú távú szerződéssel rendelkezett a klubnál (2016-ig). 2011 nyarán került az Interhez, a sikerekből bőven kivette a részét, majd nyáron ment a Novarához kölcsönbe, ahol alig játszik.

Marco Benassi (94): 1994.05.05-én Modenában megszületik Marco Benassi, egy nappal később Linzben Mateo Kovacic. Előbbi 17 évesen Modenából Milanóba kerül és tagja a történelmet író primavera-csapatnak. Utóbbi 16 évesen bemutatkozik a horvát bajnokságban, 17 évesen stabil tagja a horvát bajnok Dinamo Zagrebnek, 18 éves korára 20 Bajnokok Ligája-mérkőzésen lép pályára. Az olasz srác padozik a bajnokságban, egy meccsen játszik. Az El-ben, illetve a kupában élvezi a bizalmat. Már-már azt hisszük, hogy egyedüli középpályásként a NextGen csapatból megragad a felnőtteknél, amikor érkezik a horvát szupertehetség 11 millió (?) euróért, és vele együtt Kuzmanovics meg Schelotto a középpályára. Gratula Marco a kolozsvári gólodhoz.

Giovanni Terrani (94):
 Továbbra is az Inter primavera keretének a tagja. Padon ült a Baku elleni El-meccsen, illetve láthatta, milyen szép város Kolozsvár. Nyomjatok egy like-ot a Facebook oldalára, mert február 8. óta még csak nagyon kevesen kedvelték, nehogy aztán elkedvetlenedjen.

Gianmarco Falasca (93): A transfermarkt szerint a Romától jött hozzánk NGS-t nyerni 2011-ben, majd a nyár elején a Lazio primavera csapatához került. Szép pályafutás kezdet. Vicces dolgokat posztol a Facebookra,a  borítóképén pedig Cambiasso kisöccsével pózol.

Francesco Forte (93): Ő sem az Inter akadémián látott először bőrlasztit. Szintén 2011 nyarán jött, a Pisától. Szinte minden meccsen játszik a primavera csapatban, hat gólt lőtt a szezonban. Nagy twitter-huszár a srác, ez alapján szerintem Longo mellett ülhetett az öltözőben tavaly.

All: Andrea Stramacioni (76): A mesternek még ahhoz is nagyon korán kellett volna kezdenie, hogy ezeknek a srácoknak az apja legyen. Így is egy nappal az NGS-győzelem után, nulla felnőtteknél szerzett tapasztalattal az Inter nagycsapatának az edzője lett. Felüdülés volt Ranieri után, bár ha jobban belegondolok, Ranieri is az volt Gasperini után, Leonardo is Benitez után, egy szó mint száz: szinte minden év közbeni edzőcsere felüdülés. Elődjével ellentétben sokat változtatja csapata felállását, de erről már rengeteg poszt született.

Ami számomra meglepőbb, illetve ennek az írásnak a lényege lenne: a fiait vajon megismeri még, tudja, hogy mi van velük? Azokat a játékosokat, akikkel 2011. nyári érkezésekor találkozott először. Akikkel 2011 nyarán az első meccsen Londonban kikapott 7-1-re a Tottenhamtől. További négy csoportmeccs (a hatodikat nem is játszották le) és két kieséses meccs után, újra London és az Ajax elleni győzelem. Közben a srácokkal oda-vissza verték a Milan primaverát a bajnokságban, és ez elég volt ahhoz, hogy Moratti a teljesen szétesett Tinkerman helyére ültesse, mint utóbb kiderült, bábnak. Stramaccioni megkapta a lehetőséget, a fiai közül gyakorlatilag egyik sem.

Nézegetve az inter.it utánpótlás oldalát a 13 évesektől egészen a 19 évesekig mind a hét csapatunk dobogón van a bajnokságban. Hat-hét éve volt egy olyan 15 éves csapatunk, ami veretlenül, egy döntetlennel lett bajnok, a gólkirály Mattia Destro volt. A mostani 15 évesek Benoit Cauet vezetőedzővel valami hasonlót produkálnak, velük vajon mi lesz?

A derbi után olvastam, hogy érdeklődünk Bobál Gergely (95), a Honvéd csatárzsenije után. Gergely a 2013-as Viareggio kupa gólkirálya lett, állítólag ott fedezték fel. A Manchester City-nél úgy látszik, válogatott meccseket, vagy Puskás-Suzuki Kupát is néznek a megfigyelők. Bár nagyon jó lenne egy ilyen balossal rendelkező fiatal magyar fiút kék-feketében látni, elnézve a klubunk fiatalokhoz való hozzáállását, Gergő, ha teheted jobb ha a szívedre hallgatsz és a Romát választod.