Andujar – P. Alvarez, Spolli, Samuel, Zanetti – Izco, Almiron, Cambiasso – Palacio, Milito, Gomez. A két csapat vasárnap délután pályára lépett argentinjai ilyen nemzeti válogatottat tudnának kiállítani. Néhány éve még egy hasonló tizenegy összejött volna, ha a Catania nem passzol el azóta párat a pampák királyai közül.
A gauchókról szólt lényegében a matiné első fele, vaLODI veszélyt a többiek nem jelentettek. A kreativitást mérő barométer el se mozdult volna a Strama által összetákolt középpályától, ahová az Inter által nyáron óhajtott Alejandro Gomez miatt Obit idegen oldalra állította, hogy fusson vissza a pöttöm Papúval, nehogy Ranocchiára bajt hozzon. Helyzetbe a szintén a romantikus szappanoperák lelőhelyéről származó játékosok kerültek (Barrientos, Izco) leginkább honfitársuk (Samuel) jóvoltából. A gól minő megleptésre úgy 49 méternyi Milito-labadavezetés utáni Cambiasso ívelésből született, de előtte Palacio hagyogatott ki ezt-azt. A Cassano-Milito-Palacio trojka először játszhatott vaskosabb perceket együtt, és bizony látszott, hogy a Kozsó és Ragyás közti kémia még nagyon nincs meg.
Utóbbi szintén hiányzik a kommentelőink és a csereként beállt Ricky Alvarez között. Fiatal megosztó barátunk simán lőhetett volna két gólt, ha a jobblábát nem csak a cigicsikk eltaposásához használja, vagy ha közel másfél milánói éve alatt gyorsult volna mind fejben, mind fizikailag legalább egy hangyanemiszervnyit.
Egy icipicit aggasztónak találom, hogy – az amúgy igen masszív és kellemetlen – Catania-szerű csapatok ellen hazai pályán nemhogy uralni nem képes a mérkőzést a csapat, helyzetei is szinte kontrákból születnek. Persze, az idény elején vagyunk, sok volt a sérült, új felálláshoz kell alkamazkodni, blabla.
Na de Frédi…ezt inkább a Bianconeri blognak
Összességében kellemes hétvégi programmal kedveskedtek nekünk ezek a drága jó férfiak, amihez hozzájárult a Milan és a Napoli is. Ne legyünk naivak, a Juventus sajnos kiemelkedő minőséget képvisel, az ő eredményeiket nyugodtan elintézhetjük egy „áhh, megint győztek”-kel, koncentráljunk inkább a BL-helyekért folytatott csatában nápolyiakra és a világoskék rómaiakra.
Az egyéni értékelés előtt muszáj pár mondatot pazarolni a Serie A közvetítéseit megkaparintó televíziós csatornára. Most tekintsünk el attól, hogy meccsenként hány tárgyi tévedést produkálnak a műsorvezetők és a riporterek („Juventusban esik az eső”), tekintsünk el a 90 percen keresztül nehezen emészthető, szintén gyakran furcsaságokat mondó („Pirlót az évek során állandóan egymás között adogatta kölcsön az Inter és a Milan”) Puzsér Róberttől, tekintsünk el a „mérkőzés” és a „jöhet az xy” kifejezéseket egy közvetítés alatt 76-szor elkövető Perjési Tamástól, ugyanis miféle ötlettől vezérelve gondolták úgy, ha már a 110 embert érdeklő autóverseny miatt nem adják élőben a mérkőzést, akkor miért nem csúsztatva kezdték el fél órával később? Mi az, hogy 30 percet csak úgy levágnak? És ha addigra mondjuk 4-3-ra vezetett volna a Catania, mit csinálnak? Mondanám, hogy biztos a szünetben mutatják meg a gólokat, de hát nem így volt! Az első félidő összefoglalója helyett a szombati Juventus-Napoli főbb momentumait láthattuk, nem pedig azt, amiről miattuk lemaradtunk! És akkor Horti Gábor még nem került olasz bajnokin mikrofon elé.
Szóval, bizonyítványosztás.
Handanovictól (0) nagyon vártam egy félpályás kidobást, csalódtam. Ranocchiának (6) nyugis délutánja volt az egyetlen elcsúszását leszámítva. Samuel (5.5) biza’ két cataniai nagy helyzetben ludaskodott, ejnye. Juan Jesus (6.5) viszont kiemelkedően játszott hátul, egy az egyben nem tudták kicselezni. Arra mondjuk kíváncsi lennék, mit kolbászolt egy letámadás során az ellenfél kapuja előtt. Obi (6) pár szép labdakihozatalt leszámítva nagyon figyelt arra, amit mondhatott neki Strama (fuss vissza mindig), mert előre keveset kalandozott, összjátékban nem is láttuk (nem mintha tudna ilyet). Mudingayit (6) sokan követelték a csapatba, most megkapták a belga húsipari feldolgozót. Meglepően ügyes, még keresztlabdát is adott! Cambiasso (7.5) úgy három éve nem hozott le ilyen teljesítményt: pazar gólpassz, esernyő, harcos labdaszerzések, a mezőny legjobbja. Zanettiről (6) korábban írtam, hogy 39 évesen is lefutja majd a Catania (sic!) középpályásait, így lett. Cassano (6.5) olyan, mint amikor egy visszavonult korábbi csillag kicsit lelassulva, kicsit meghízva oktat valami jótékonysági gálameccsen. Palacio (6.5) akkora gólt lőtt, hogy ha Messi vagy CR teszi, lefagy a Youtube. Milito (6) mezőnyben mutatott tetszetős dolgokat (másfél gólpassz), a kapu előtt továbbra is rajta van az átok. A cserék közül Alvarezt (5.5) lásd fentebb, Gargano (6.5) sok futással, labdakihozatalokkal szállt be, Guarin (-) csak egy labdát adott el.