Lille-a ellenfél

– Sümeghy: Lillácska, mit tud maga a francia labdarúgásról?
– Lillácska: Semmit, Oszkár. De ha már a franciákat említi, leginkább a drazsé vagy a krémes ugrik be. Nem akar meghívni egyre ide a presszóba?
– Sümeghy: Ugyan a vén házőrző elnyerte a legutóbbi nyugdíjam egyharmadát snóblin, de a maga kedvéért, drága Lilla, az összes megmaradt aprómat kész vagyok süteményekbe feccölni!
– Lillácska: Igazán nagylelkű öntől, Oszkár!
(snitt)

– Sümeghy: Mondja csak drága Alma, a Vágási gyerek nem szokott betérni ide?
– Alma: Néha megfordul erre, amikor végez a bútorszállítással vagy ha a közelben verik agyon. Miért?
– Sümeghy: Mióta beszállt az internetbe, ahogy hallom, fogadni is szokott. Szeretném visszanyerni az elvesztett nyugdíjamat attól a vén négylábútól és ő talán segíthetne.
– Alma: Tudja mit, Lacinak megvan a száma, mert a múltkor kisegített minket az egyik presszótámadásnál, megkérem, hívja fel és hátha ráér.
– Sümeghy: Nagyon kedves, köszönöm!
(snitt)

– Sümeghy: Szevasz, Ferikém! Lillácska miatt csakis a Lille-re akarok fogadni ma, maga szerint érdemes?
– Vágási Feri: Sümeghy úr, ha engem kérdez, mindenképp az Interre tennék, hiszen annak idején a nevelőotthonban Mazzoláék játékán nőttem fel. Ej, micsoda csapat volt!
– Sümeghy: Van neked ez a kompjútered, nem tud segíteni a tippelésben?
– Vágási Feri: Mivel még a mikroszoft vindóz 95 fut rajta, ezért aligha. Bízzon inkább bennem, Sümeghy úr. Ranieri személyében olyan edző ül a padjukon, aki képes összerakni egy stabil alapjátékot mutató csapatot. Gondolom, nem látta az Inter moszkvai meccsét, ott elég jól mozogtak a fiúk, még Zarate is betalált. A bajnoki szereplésüket nem kell figyelembe venni, össze-vissza csalnak ellenük a bírók. Ugyan Samuel hátul hiányozhat a falból, de a mostani formáját tekintve talán nem baj, Forlán hiánya sem okozhat gondot, hiszen eddig pont annyi gólt lőtt, mint ahány gyereket szült nekem a Jutka. Ha engem kérdez, tegye csak fel azt a 80 forintot az olaszokra!
– Sümeghy: Ha maga mondja Ferikém…
– Vágási Feri: Ha nem hisz nekem, kint vár Góliát a Zsukban, behívom. Hé! Gyere csak egy percre!
– Góliát: Kezeiket csókolom drága hölgyeim és uram, mi van papuskám, mi a hányás?
– Vágási Feri: Válogasd meg a szavaidat.
– Góliát: Jól van már, nyugi, öcsigyerek. Lökjed, mert indulnunk kell keccsölni.
– Vágási Feri: Mire tippelsz a Lille-Interen?
– Góliát: Hohó, kisfiam, a legjobb embert kérdezed. Hajlandó vagyok a következő költöztetésre kapott suskát feltolni a franciákra, jó oddsszal adja az egyik buki spanom.
– Vágási Feri: Mégis mire alapozod?
– Góliát: Van ez a Hazard gyerek, elég jól kavarja a zsugát, mint annak idején én a újpesti lakótelepen, szerintem hülyére szivatja majd a tetűlassú milánói bekkeket. Meg aztán ott figyel az a feka csávó, hogy is hívják, Sow! Na arra felteszem az éves operabérletemet, hogy gólt rúg, kispofám.
– Vágási Feri: Jól van, vegyél vissza, most aztán jól összezavartad a művész urat.
– Sümeghy: Ez így igaz, Ferikém, el is ment a kedvem a fogadástól, inkább színreszínezek egyet a Kutyával.