Gasperini taktikájába nem illenek a tipikus egyszerű, romboló középpályások. Mivel nincs igazi irányító (bár Sneijder helyét bízzunk benne, megtalálja, a Szuperkupa meccsből kiindulva 3-4-2-1 v. 1-2, működhet) és védekező ember sem a felállásában, ezért középre inkább defenzív és offenzív képességekkel egyszerre megáldott embereket preferálja. Szerintünk a továbbiakban taglalt pofa ideális választás lenne a középpálya felfrissítésére, ha már Guarinra, Casemiróra egyre kisebb az esély. Mindent tud.
Diego Souza nem az új csodaakárki, nem egy frissen berobbant későn érő üstökös. Szimplán (szerintünk) egy parlagon heverő lehetőség. Egy játékos megítélésénél szubjektívabb dolog, már csak a nők és a kaják témaköre. Ezzel szemben Diego Souza statisztikái nem rosszak és van nem egy, bámulatba ejtő dribble-je is. Ugye, egyből vitaalap, hogyha akkora pléjer a srác, akkor mit keres még Brazíliában és mi ez az elmúlt pár évben mutatott kilincsre járás a klubok között?
Egészen fiatalon, 20 évesen került Európába a Benficához, ahol nem kapott lehetőséget egyáltalán. Dobálták folyamatosan kölcsönbe, az egyik ilyen kölcsönadás alkalmával a Gremioban nőtt vezéralakká és meneteltek egészen a döntőig a Libertadores kupában. A Palmeirasban töltötte eddigi pályafutása során a legtöbb időt, kulcsfigurája volt a 2009/2010-es szezonban végig a bajnoki címért versenyben lévő, de az utolsó fordulókra széteső csapatnak. 2009-ben az év játékosának választották Brazíliában, majd aláírt az Atlético Minerohoz. Itt nem sikerült túl jól a szezonja, (28 meccs, 5 gól 3 gólpassz, annyira nem szörnyű), idén tavasszal végül aláírt a Vasco da Gama csapatához. Az idei Serie A-t ott kezdte meg, 11 meccsen 3 gól, 1 gólpassz a mérlege eddig.
Souza kétes megítélése ellenére, kétségtelenül egy technikás, kreatív, kombinatív, kiváló rúgótechnikájú játékos, e mellett a középpályán a szorgos dolgokra is befogható. Két oldalról is lehet közelíteni felé: Lehet Thiago Neves példájából, aki viszont 2008-as Libartadores kupa döntőt játszó Fluminense-ben, tényleg az új csoda-brazil középpályás volt.
A Hamburg elvitte Van Der Vaart helyére, csúnyán megbukott, egészen az arabokig sodródott, ahonnan brazilnak nem nagyon van lejjebb (dehogynem, OTP bank liga). Viszont lehet Hernanes példája felől is nézni (akivel egyébként hasonló poszton és stílusban játszanak), akit sokáig ódzkodott sok mindenki áthozni, majd a Lazio hatalmasat szakított a megszerzésével, pedig a Prófétának a mutatói sem voltak elképesztően jók.
Summa summarum.: Diego Souza megszerzésében nincs különösebb rizikó. Bagóért (4-7) el lehetne hozni, nincs sztárgázsi pánik, Mariga és Muntari helyett a keretben hatalmas variálási lehetőség, sokoldalú középpályás. Ha bebukik, visszamegy Brazíliába vagy akárhova, az anyagi veszteség rajta minimális. Alvarez sem egy vibráló, hihetetlen csodaspíler elképesztő mutatókkal, hanem egy tehetséges, sokoldalú, potenciált rejtő játékos, elhoztuk. Szintúgy Jonathan, aki szemmel láthatóan ígéretes, még sem paráztunk rá, hogy kiszorult tavaly a kezdőből.
És egyébként is ez a vonal lenne a jövőben a járható út a klub számára, ha a gazdasági mutatókat rendbe akarják hozni. Nem sztárgázsis, és új csoda-fiatal címlap igazolások, hanem kifigyelt, megalapozott, okos, potenciált és alacsony rizikó faktort rejlő igazolások. Mint amilyen Diego de Souza Andrade is lehetne.