Az utóbbi hónapokban történtekhez képest annyi mindennek kellene gyökeresen megváltoznia ahhoz, hogy a ma esti meccsben örömünket lelhessük, hogy kissé nehezemre esik optimistán tekinteni a 273-ik Derby della Madonnina elé. De mégis, mikor máskor következzen be az üdvözítő fordulat, ha nem a bajnoki szezon csúcspontjának számító városi derbin? Az előző bajnokság második fordulójában aratott elsöprő győzelem óriási löketet jelentett a csapatnak a mindent vivő szezonhoz, reménykedjünk, hogy minden előjel ellenére valami hasonló fog történni most is. A pályán mutatott töketlenkedésnek egyszer véget kell érnie, miért ne pont ma történne ez meg?
Ha a két klub közti történelmi rivalizálást figyelmen kívül hagyjuk, akkor is többről van szó, mint egy egyszerű bajnoki meccs – igazi olasz hatpontos rangadó várható. Az Inter szemszögéből azonban ennél is nagyobb a tét: a mai eredmény és a mutatott játék alapvetően befolyásolhatja Benítez jövőjét és meghatározhatja a klub januári átigazolási aktivitását is. Ha arra gondolunk, hogy a nézőbarát labdarúgást nyíltan gyűlölő Hector Cúper több mint két évig volt az Inter edzője anélkül, hogy Massimo Moratti bármikor nyilvánosan kritizálta volna munkásságát, önmagáért beszél az a körülmény, hogy Beníteznek 3 hónap elég volt, hogy kihúzza a gyufát, annak ellenére, hogy a tabellára pillantva egyébként semmi tragikusat nem fedezhetünk fel. Moratti még csak visszafogottan kritizál, de a szurkolók körében már szórványosan hallhatóak a spanyol menesztését szorgalmazó szólamok. Nem mondom, hogy egy milanverés egycsapásra mindent megoldana Benítez szempontjából, de valószínűleg egy pár hónapra elhallgattatná ezeket a hangokat és Moratti őszintébben hazudhatná a sajtónak, hogy nincs edzőkérdés a csapatnál. Ezzel szemben a megszokott kilátástalan játékkal és egy esetleges vereséggel nagyon nehéz helyzetbe kerülne Benítez, hiszen onnantól kezdve már minden egyes meccs az ő pozíciójáról fog szólni. Ami a januári igazolásokat illeti, az már most biztos, hogy a védelemben valakivel helyettesíteni kell szegény Samuelt, de ha Milito és Pandev nem kezdenek el végre értékelhetően játszani, akkor egy csatárigazolás is elkerülhetetlen lesz.
A legutóbbi tíz Milan elleni bajnokiból egyébként hetet megnyertünk, tavaly pedig oda-vissza lesöpörtük csórikámékat. Számomra mindkét tavalyi meccs belefér az Inter drukkerként megélt tíz legnagyobb faszaságba.
A könnyed simázás Maicon, Milito, valamint az aznap délután Milánóba érkező Sneijder vezetésével.
És a könnyed simázás Sneijder komikus kiállátása ellenére, a Julio Cesar féle Ronaldinho alázással megfűszerezve.
Ők
A Gazzetta és Csirkopasek szerint a Milan így fog felállni: Abbiati – Abate, Nesta, Silva, Zambrotta – Ambrosini, Gattuso, Boateng – Seedorf, Robinho – Ibrahimovic
Pato és Inzaghi sérültek, de ez még nem oldja meg Lucióék estéjét, mert az Ibra, Robinho páros sajnos van annyira jó, amennyire ellenszenves. Bár ez az élmény tavaly a Barca ellen már megvolt, azért azt hiszem minden Inter-drukker rosszmáját simogatná, ha láthatnánk Ibrát Milan mezben is simán lepattanni a Nerazzurro védelemről. A Curva Nord mindenesetre gondoskodni fog róla, hogy a kedves svéd fiú anyukája egész este csukoljon. A Milan középpálya elsőre könnyen verhetőnek tűnik, de Ambrosiniből, Gattusóból és Seedorfból is könnyen kihozhatja a valaha volt klasszist a derbihangulat. Az Ambro, Rino, Boateng hármas egyébként elég vérbőnek tűnik a mi anémiás hollandunkkal szemben, talán jobban járnánk, ha a kisebb sérüléssel bajlódó Pirlo összeszedné magát és mégis játszana. Számunkra az egyik legkézenfekvőbb nyerési pontnak a Milan védelem jobbszéle tűnik, ahol Eto’o remélhetőleg a szart is kitáncoltatja majd Abatéből.
Mi
Vannak jó hírek, de mindent összevetve még mindig nagyon nyomasztó a keretünk állapota. A kapuban mindenesetre újra elfoglalhatja a helyét Cesar, és Cambiasso is bevethető, bár valószínűleg a kispadon kezd. Sneijder is játszani fog, de gondolom, ez csak a derbinek szól, valószínűleg minden más csapat ellen pihentetné őt Benítez a múltheti ájulása után. Az igazi horrort viszont a védelemben láthatjuk, ahol – ha hinni lehet az előrejelzéseknek – Materazzi fog kezdeni Samuel helyén és Cordoba Maiconén. Egyszerűen felfoghatatlan a számomra, hogy Benítez inkább kiviszi a szélre a harmadik számú középhátvédet, és beteszi a kezdőbe a nyugdíjas udvari bolondot, mintsem hogy Santont játszassa. Nem tudom mit tehetett a dagadt spanyollal az a szegény srác, amiért ennyire utálja őt. Materazzi esetleges játékára egyébként a hivatalos magyarázat az, hogy Materazzi állítólag a testalkatánál fogva alkalmasabb lehet Ibra ártalmatlanítására, mint Cordoba. A félhivatalos az, hogy Benítez legalább életkorban szeretne a városi rivális fölé kerekedni, ami valóban nem kis kihívás. Viszont tartok tőle, hogy a Mátrix és Ibra közötti tíz év korkülönbségnek ezúttal nagyobb jelentősége lesz, mint a testalkatbeli hasonlóságuknak. Mindenesetre aggasztó, hogy a négy védőnkből hármat sokkal szívesebben látnék valahol máshol, mint a kedvenc csapatom kezdőjében. Ilyenekre viszont lehet majd számítani.
A másik híresztelés, hogy 4-3-1-2-vel kezdünk, amivel eddig csak az Atletico Madrid ellen próbálkozott Benítez, mérsékelt sikerrel. A szélen bevethető játékosaink formájára tekintettel most mégis ésszerűnek tűnik ez a döntés, nem beszélve arról, hogy a tavalyi 4-0-ás tiprást is ebben a felállásban osztottuk ki a Milannak. Sztankovics újra kezdhet, ami jó ómen, hiszen ő előszeretettel lövi el a puskaporát épp a Rossoneri ellen. (Ugyanilyen megfontolásból mitnemadnánk egy jó Julio Cruzért, ugye.) Végül, de nem utolsó sorban említésre méltó, hogy várhatóan Obi is a kezdőbe kerül, amire nyilván semmi esély nem lenne az elképesztő sérüléshullám nélkül, de azért azt nem mondhatjuk, hogy érdemtelen lenne, hiszen minden pályáralépése alkalmával rengeteget mozgással, nagyon elszántan és határozottan játszott. Az egyetlen problémám vele, hogy rengeteget szabálytalankodik, és erősen kétlem, hogy most is olyan könnyedén kihordanánk egy emberhátrányt, ahogyan januárban tettük.
Elvárás
A foghíjas keret miatt most magyarázható lenne egy döntetlen is, de az sajnos nem segítené kihúzni a csapatot a szakadékból. De még ha ki is kapunk, legalább rúgjunk gólokat (értsd: egynél több gólt), mert az bajnokin majd’ két hónapja sikerült legutóbb, ami több mint szánalmas.