Január végére általában kirajzolódnak az erőviszonyok, aki ilyenkor nem áll dobogón, már hatalmas hajrával sem húzza be a bajnokságot. Idén úgy alakult, hogy az európai top 5 bajnokság egyikében sem kell Nostradamusnak lenni, hogy megtippeljük a végső befutót, mindenhol maximum kétszereplősre redukálódott az esélyesek listája.
Németországban tavaly a Leverkusen törte meg a Bayern 11(!) éve, a 2012-13-as szezontól tartó salátástál sorozatát, ott minden évben csak az a kérdés, hogy ki szorongatja meg a münchenieket, hogy aztán szomorú másodikként érjen célba. Idén ismét a Leverkusennek van erre esélye, a harmadik helyezett Frankfurtnak 12 pont a hátránya (egy meccsel kevesebbet játszva), de a távozó Marmoush nélkül ezt már nem hozzák be.
Hasonló a helyzet Franciaországban, ott nagyon gyökérnek kell lenni a PSG edzőjeként, hogy ne nyerjenek bajnokságot, az elmúlt 10 évben a Monaco és Lille tudott belerondítani az arabok sorozatába, idén a 9-12 ponttal lemaradó Marseillenek ez nem fog sikerülni.
Angliában általában érdekesebb a verseny, idén viszont a City összeomlása után csak azok kételkednek a Liverpool bajnoki címében, akik még mindig elhiszik, hogy az Arsenal egyszer tényleg megcsinálja.
A spanyoloknál sokat nem kell gondolkodni, A Real-Barca-Atleticó befutót minden évben fel lehet rajzolni, rajtuk kívül az elmúlt tizenpár évben csak a Girona tudott egyszer dobogóra kerülni. Idén a Madrid-Madrid-Barcelona lehet a sorrend.
Olaszországban az egyik legnagyobb a szórás ilyen tekintetben, a Juventus 10 éves uralkodása után jóval érdekesebb a verseny a scudettóért és a dobogóért is. Idén ez februárra kétszereplőssé vált (az Atalanta épp a Napoli ellen játszotta el a beleszólását). A Serie A befutója lehet a legizgalmasabb, bár a csapatok erősségét tekintve papíron inkább az Intert várhatják többen, a Napoli mellett szól, hogy a bajnokikon kívül más sorozattal nem kell törődniük, Conte pedig simán megismételheti Spalletti bravúrját.
Arra még van egy nagyjából 27% esély, hogy Conte összeveszik mindenkivel, de ha ezt kizárjuk, akkor a maradék 16 (nálunk 18) meccs mindegyikén úgy kell kiállni, hogy a bajnokság mehet el rajta. Ez számunkra lesz nehezebb feladat, hisz ahogy írtam, a Napolinál világos a fókusz, nálunk viszont a Bajnokok ligája még remélhetőleg jó sok fordulót hoz a csapatnak, valamint a nápolyiak által szabotált Coppa Italia is szerepel a naptárunkban. Arra nem nagyon számíthatunk, hogy Contéék nagyon elkezdenének pontokat hullatni, mutatja ezt a Juve elleni mérkőzésük is. Ugyanakkor amellett sem mehetünk el, hogy a legnagyobb sztárjuk épp most távozott, és hasonló kaliberű játékost, aki ilyen szinten képes meccseket eldönteni, nem nagyon tudnak hozni a helyére. Bár egyelőre ez nem látszik meg a csapat játékán, hiszen a grúz januárban nem lépett már pályára (hivatalosan sérülés miatt), mégis megnyerték mind a 4 lejátszott meccsüket nélküle is.
Hosszú távú rossz formára szinte biztosan nem számíthatunk a Napolinál, viszont az sem valószínű, hogy a maradék 16 meccs mindegyikét képesek lennének megnyerni, így amikor pontokat hullajtanak, akkor nekünk nem szabad. Egyszerű, ugye? Március 2-án játszunk velük idegenben, nem túlzás, hogy az a meccs lehet a bajnoki döntő. Utána már csak a Milan van hátra náluk, az utolsó hét fordulójuk pedig így néz ki: Empoli, Monza, Torino, Lecce, Genoa, Parma, Cagliari. Hacsak a kiesőjelölt csapatok kétségbeesésében nem bízunk, akkor még azelőtt meg kellene előznünk őket.
Ezek alapján talán látható, hogy miért is olyan fontos egy Lecce elleni januári bajnoki. Szerencsére a salentoi csapat a kedvenc ellenfelünk a statisztikák szerint: 37 meccset játszottunk ellenük, ebből 29-et megnyertünk, tőlünk kapták a legtöbb gólt a bajnokságban, 87-et. A legutóbbi 5 meccsünket megnyertük ellenük, 4-en gólt sem kaptunk. Hazai pályán augusztusban Darmian és Calhanoglu góljaival nyertünk 2-0-ra, az olasz ma is ott lehet a kezdőben.
Egy győzelemmel egyébként Inzaghi szép rekordot állíthatna fel: jelenleg 199 Serie A győzelemmel áll 331 meccsen. A leggyorsabban a 200 győzelmet Allegri érte el, neki 338 meccs kellett hozzá, így ezt Simone hamarosan megdönti.
Nálunk Calhanoglu és Acerbi sérült, utóbbi esetében komolyan el kell gondolkozni a hosszú távú pótlásáról. A hazaiaknál Rebic eltiltás miatt nem játszhat.
A Leccében Nenad Krstovicra érdemes figyelni, aki idén is viszonylag jól muzsikál, 6 bajnoki találatnál jár. Ő tavaly a szezon elején kezdett be igen erősen, akkor hirtelen több nagyobb csapat célkeresztjében találta magát, azóta inkább tűnik úgy, hogy egy középcsapatban találhatja meg majd a számításait. Nem úgy a balhátvéd Patrick Dorgu, akit jelenleg több nagycsapat, a Manchester United és a Roma (hehe, ezek mondjuk pont középcsapatok) is erősen figyel.
Két meccsel kevesebbet játszottunk a Napolinál, ezzel a két győzelemmel is csak egálban lennénk velük, így a mai 3 pont megszerzése kötelező. Azt meg tudjuk, hogy mit mondanak az ilyen kötelező győzelmekről.
Várható kezdő:
Sommer – Darmian – De Vrij – Bastoni, – Dumfries – Frattesi – Zielinski – Mkhitarjan, Carlos Augusto, – Lautaro – Thuram
Kezdés: 18:00
TV, stream: Match4, Net4+