Elkezdődött a brutális sorozat, és egész gyorsan sikerült is belenézni az első pofonba. Váratlan volt, ezért nagyon fájó is, úgyhogy remélhetőleg az illetékesek levonnak néhány konzekvenciát.
Egy vereség nyilván sosem okoz jó hangulatot, Derbyt veszíteni meg kifejezetten nyomorult érzéseket okoz, legyen bármi is a tét. Ilyenkor sokat segít a lelkivilágon a vélt okok és a meccs taglalása, jöjjenek tehát alább a majd’ 100 percnyi játékidőt magába foglaló meccs fókuszpontjai.
Első félidő:
Az Inter szempontjából minden rendben volt, látszott a minőségbeli különbség a két csapat között, a Milan kapura nézni is alig tudott. Bár ordító ziccereket nem sikerült kialakítani, azért nem lett volna meglepő, ha több gólos előnnyel vonul pihenőre a csapat. Hiába birtokolták többet a labdát a kuzinok, a 9:3-as lövési arány azért egyértelműen azt mutatta, hogy Brozovicék akarata érvényesült.
Második félidő:
Fordulás után a fejük tetejére fordultak a dolgok, ugyanis az Internazionale akarva vagy akaratlanul visszább vett, ennek pedig egy ritkán látható statisztika lett az eredménye: kettő darab kapura lövési kísérlet, amiknél Maignannak egyébként nem is volt dolga. Kicsit égő, és mutatja, miféle folyamatok zajlottak a találkozón belül. Hogy joggal fordított -e Milan? Mondhatni, igen, bár túl nagy varázslatra nem volt szükségük, tálcán kapták a lehetőséget a belealvó riválistól.
A Milan:
A Giroud és Maignan vezette „vendégek” kalaplengetést érdemelnek, főleg a mentalitásukért. Ugyan jól nem igazán játszottak, de fejben nagyon rendben voltak, és több fontos hiányzójuk ellenére is visszahozták magukat a számukra rosszul elsült első játékrészt követően. Hernándezt most sem kedveltük meg, olykor kifejezetten idegesítő volt, de fontos szituációban ő is vezérként állt a társai élére. Illetve többek között a már említett kapusukat nagyon-nagyon irigylem tőlük, neki döntő szerepe volt az eredmény alakulásában.
Inzaghi meccselése:
Nem először lövi lábon magát mesterünk az érdekes húzásokkal. Én laikusként, innen Magyarországról már kora délután azt írogattam/mondogattam, hogy csakis egy találkozóra szabad egyszerre gondolni, pláne jelen, igen fontos szituációban. Nos, mesterünk nem ezt tette, és rajtavesztett. A közös chatbe a rövid időn belül meghúzott három csere után azonnal ezt írtam: „Remélem, nem baszódunk meg a cserékkel, megint három embernek kell felvennie egyszerre a Derby-ritmust…”
Nem telt el két perc, és már „meg is baszódtunk” – egyszerűen ez ilyenkor mindig benne van a levegőben. Hiába jön pár nap múlva kupacsata, a jól játszó kulcsjátékosok lekapkodása bűn, pláne hogy igazán fáradtnak sem tűntek. A Martínez, Perisic, Calhanoglu, Brozovic, Bastoni ötösfogat átforgatása a Sánchez, Darmian, Vidal, Vecino, Dimarco névsorra olyan minőségbeli romlást hozott, hogy végül az egyenlítésre sem volt reális esély, nemhogy fordítani. Főleg Brozo lejövetelénél fogtam a fejem: az ő „elvesztésével” a minimális kontroll is odalett, és az irányító nélkül maradt csapat ezt követően fejetlen csirkének tűnt már a pályán.
Valahol érthető a pihentetés gondolata, de – ahogy pár napja is írtam – egyszerűen nem elég mély ehhez a keret, és most túl gyorsan sikerült ezzel a farok rossz végére kerülni. Lehet belőle tanulni, már ha…
Guida:
Volt egész meccsen egy olyan érzésem, hogy a Milannak fúj egy enyhe(?) hazai pályát, pár ítéleténél igencsak felhúztam a szemöldököm. Hernández első félidei könyökösénél fura volt a néma síp, ahogy Giroud labdaszerzés utáni dózerolása (az egyenlítés előtt) is felvet bizonyos kérdéseket. Nem a legfontosabb tényező volt a vereségben a játékvezető, de azért bizonyos szinten közrejátszott.
Konklúzió:
Pánikolni természetesen nincs értelme, nagyon hosszú még az idény (mert imádjuk a közhelyeket!), de most sikerült pontszámban és lelkileg is felhozni Pioli együttesét, ez pedig így nagyon rosszkor jött. A következő két fellépésen ott a javítási lehetőség, a morálnak is jót tenne egy továbbjutás a Roma ellen, valamint egy jó eredmény Nápolyban. Továbbra is maradhat felkötve a gatya.
Összefoglaló:
Pontozás:
Handanovic – A kevés dolga közül az egyiket sajnos nagyon nem sikerült megoldania, ezen a szinten azt a Giroud-lövést ki kell védeni, és kész. Elég komoly kontraszt volt a két kapuban sajnos. (5)
Bastoni – Leginkább a tisztázások tartoztak a feladatkörébe, egy az egyben sokszor nem kellett megoldania semmit, lévén a Milan általában a másik oldalon építkezett. Volt egy-két lefülelt labdája, a szokásos előretörései, de extrát nem tudott most hozni. (6)
De Vrij – Nagyon nehéz dolga volt Oli G-vel, de egy ideig szinte tökéletes teljesítmény nyújtott, aztán megesett az a bizonyos második gól, mikor is a francia csúnyán megetette… (5,5)
Skriniar – Vele sem volt igazi probléma, de a végére bevadult, a fordítás rossz hatással volt az idegrendszerére. Alapvetően kontroll alatt tartotta )többedmagával) a Leao-Hernández duót. (6)
Perisic – Jól játszott: gólt lőtt, és brutális melót végzett védekezésben is. Talán kicsit elfáradt, de sosem jó ómen lecserélni a mezőny egyik legjobbját szoros állásnál. (7)
Calhanoglu – Gólpassz, szokásosan hatalmas mezőnymunka és pontos játék, rajta nem múlt (volna) a győzelem most sem. (7)
Brozovic – A külön őrizet ellenére tudta diktálni a tempót, és sikerült uralnia a területét – amennyiben nem sérülés miatt történt, kissé érthetetlen az ő lecserélése. (6,5)
Barella – Nagyot küzdött, akár gólt is szerezhetett volna, de inkább nyögvenyelős volt ez összességében. (5,5)
Dumfries – Ismét korrekt produktum volt, meg nem adott gólja is akadt, hátul pedig nagyon jól segített be annak a bizonyos duónak a semlegesítésében. A ziccerét be kellett volna lőnie. (6)
Dzeko – Több érthetetlen labdaeladása is akadt, de azért nagyjából sikerült ellensúlyoznia a dolgokat, sokszor jól segítette az akciók felépítését. A gól viszont hiányzott… (5,5)
Martínez – Ismét azt mondhatjuk el, amit mostanság legtöbbször: mezőnyben voltak kifejezetten ügyes megmozdulásai, jól tartotta meg és osztogatta a labdákat, de betalálnia egyszerűen nem sikerült most sem. A gól előtt az ő lövéséből lett a szöglet, illetve adott egy parádés ziccerpasszt. (6)
Sánchez – Ez a beállás most nagyon rosszul sikerült, az ő hosszú labdaátvételéből indult az egyenlítés – ebből a szempontból irreleváns, hogy utána Giroud szabálytalan volt -e, vagy sem. (5)
Dimarco – Mindent megtett, de az ő tudása most kevés volt egy ilyen Derbyhez – ráadásul most a rúgótechnikája is cserben hagyta. (5)
Vidal – Igyekezett, voltak labdaszerzései, de nem tudott igazán belepörögni a meccs ritmusába. (-)
Darmian – Egy-két pozitív momentuma akadt, de nem volt igazán ideje semmire. (-)
Vecino – Szomorú, hogy ő 2022-ben még játékpercekhez juthat az Interben. Teljesen haszontalan volt. (-)
Inzaghi – A második félidő összességében egy teljes csőd volt, amihez az ő cseréi sajnos ismét rengeteget tettek hozzá. Ismét sikerült a legrosszabb pillanatokban túl sokat belenyúlnia, várható volt, hogy ezt büntetlenül nem lehet csinálni a végtelenségig. (5)