Csak nem akar megszakadni az Inter negatív szériája a (számottevő) spanyol csapatok ellen. Inzaghi legénysége győzni ment Madridba, és ugyan a szemüket nem kell lesütniük a mai teljesítményük után, végül a pontszerzés sem jött össze.
Az első, bő negyedórában egyenrangú küzdelmet láthattunk, egészen Kroos távoli bombájáig. Innentől kezdve az Inter „all out attack” üzemmódba váltott és tulajdonképpen 2-4-4-et játszott, melyben Dumfries és Perisic szélsőtámadóként funkcionáltak, és D’Ambrosio is rendszeresen fellépett minimum a középpályára. Volt számos blokkolt lövés, egy Dzeko fejes és egy távoli Brozo löket, de az egyenlítés nem akart összejönni. A Real kontrák ugyanakkor egytől-egyik veszélyesek voltak, akadtak olyan pillanatok, mikor Skriniarral szemben legalább három hazai játékos is megindult és csak Vinícius vagy Jovic rossz megoldásain múlott, hogy nem kerültünk nagyobb hátrányba. A félidő utolsó öt perce már abszolút Real dominanciát – és egy Rodrygo kapufát – hozott, jól jött tehát a szünet.
A második félidőben ugyan a kiállításig szintén nálunk volt többet a labda, de érezhető volt, hogy játékosaink belefáradtak a korábban általuk diktált iramba. Vidal hiába szállt be kifejezetten jól, a kiállítás végleg megpecsételte a sorsunkat, Asensio bombája már csak hab volt a tortán.
A 21. században számos alkalommal találkoztunk már spanyol csapatokkal, 2018-as BL visszatérésünk óta pedig zsinórban négy szezonban is volt szerencsénk hozzájuk. Ez összesen nyolc meccset jelent, melyeken egy döntetlent és hét vereséget tudunk felmutatni, rádásképp pedig akadt egy Sevilla ellen elbukott EL döntő is (a Getafét pedig ne számítsuk spanyol topcsapatnak).
Spalletti Interének sikerült legyőznie a Tottenhamet, Contéval vertük a Dortmundot és a Mönchengladbachot, Inzaghival pedig továbbjutottunk a csoportból. A következő lépés nem lehet más, mint a spanyolok ellen is összehozni valamit.
Pontozás:
Handanovic – 5,5
A két bekapott gólt nem varrnám a nyakába – igaz, a másik oldalon levő kollégája talán védte volna Kroos löketét. Jovic és Rodrygo kiszorított helyzetből leadott lövéseire szépen odaért és hatástalanított egyéb próbálkozásokat is. Lábbal egy hibája akadt, de összességében magabiztos volt.
D’Ambrosio – 5
touristique kolléga már a beharangozóban is megjósolta, hogy problémás lesz a Vinícius – Danilo csata és ez már egy 5. percben történő lefordulásnál is bebizonyosodott. Az első félidőben a támadásokat elősegítendő sokat járt fel szélső középhátvédként, ezzel sokszor kiszolgáltatva Skriniart a kontrázó Real-játékosok ellen. A második játékrészre legalább a védőmunkája feljavult.
Skriniar, Bastoni – 6,5
Kettejükön nem múlott, mindketten hasznosak voltak labdakihozatalokban, támadásba való belépésekben – ez főleg utóbbira volt jellemző – és védekezésben is.
Dumfries – 5
Huhh… az előző bajnoki után úgy érezhettük, valami elindult nála is, de a Real Madrid ellen való játék mintha sok lett volna az ő tudásának. Támadásban még csak-csak pislákolt nála valami, de védekezésben fegyelmezetlen volt a visszajárásoknál, D’Ambrosióhoz hasonlóan ő is sokszor ragadt elöl. Egy kicsivel szőrösebb szívű játékvezető könnyedén adhatott volna tizenegyest a Viníciusszal szembeni esetére.
Cseréje: Dimarco – 5,5
Az ő beállásának köszönhetően érdekes módon a jobb oldal stabilizálódott. Volt egy csúnya, labda alá ugrása a tizenhatoson belül, a másik oldalon pedig egy kaput eltaláló fejese. Indokolt lett volna a kezdetése.
Barella – 4
Mikor az ötödik percben becsúszva szerelte a már sokszor említett brazilt, azt gondolhattuk, hogy minden rendben lesz vele. Ehhez képest egy szinte teljesen ártalmatlan szituációban akarta eljátszani a nagyhalált a tizenhatoson belül, volt egy csúnyán fölérúgott helyzete, majd sikeresen ki is állíttatta magát. A mezőnymunkája menti meg az osztályzatát, de ideje lenne összeszednie magát, mert a hosszabbítása óta nagyon nem az igazi.
Brozovic – 6,5
A horvát ezúttal is remekül játszott, több veszélyes lökete is volt, és a középpályát is jól mozgatta. Az ő lecserélésekor azt hiszem, hogy Inzaghi is elengedte a csoportelsőséget.
Cseréje: Vidal – 6
Kifejezetten jó volt! Beállásáig az volt az érzésünk, hogy Modrictól senki nem fogja tudni elvenni a labdát; neki többször is sikerült.
Calhanoglu – 5,5
Jól kezdte az első huszonöt percet, majd szépen beleszürkült a mezőnybe és nem hozott jó döntéseket.
Cseréje: Vecino – 5
Néhány ígéretes előrepassz, valamint teljesen feleslegesen eladott labdák, elrontott kontra.
Perisic – 6
Nagyon akarta ezt ma is, de többnyire az ő megoldásai sem ültek. Egy lescsapdánál csúnyán beragadt és a meccs végén is figyelmetlen volt egy ártalmatlannak tűnő helyzetben. Robotolása azonban nagyon kellett ma is, védekező munkája még így is kiemelkedő volt.
Dzeko – 4,5
Teljesen súlytalan volt.
Cseréje: Sánchez – 5
Összességében ő is, hiába a néhány látványos labdatartás.
Martínez – 5
Az akarattal nem volt gond, de a kivitelezések nem ültek.
Cseréje: Gagliardini – 5
Volt már rosszabb is ilyen kaliberű ellenfél ellen, védekezésben lehetett rá számítani.
Inzaghi – 5,5
Értékelendő, hogy neki akart menni a Realnak, de összességében ez mégis inkább egy botor döntés volt. A jobb oldal túltöltése a már lelassult D’Ambrosióval és a fegyelmezetlen Dumfries-zal/zel hiba volt, Brozovic lehozatalával pedig ki is cserélte magát a meccsből. A bajnokikra történő pihentetés persze érthető.
Az Inter azonban a mai meccs ellenére is megérdemli, hogy pozitívan zárjuk ezt az értékelőt. Három év csoportkörös szenvedés után végre sikerült továbbjutni a legjobb tizenhat közé és ez nagyban volt köszönhető a most éppen kritikával illetett Inzaghinak, vagy éppen Dzekonak. Hiába az idei két vereség a Real ellen, talán kijelenthetjük, hogy a 180 perc kétharmadát az Inter dominálta, ez pedig egy ilyen szintű csapat ellen több, mint biztató. A következő három bajnokin pedig bőven meglesz az esélye a srácoknak arra, hogy kiengeszteljék az egyébként sem különösebben haragos lelkünket.