Variációk egy témára

Szorít minket az idő, hiszen Bolognán innen, Palermón túl újabb hétközi forduló következik, ma este letudja kedvenc csapatunk a tizedik kör ráeső csörtéjét. Bőven van tanulsága a szombati 1-1-nek is, de van egy fontosabb dolog is, amit érdemes körüljárni alaposabban, ugyanis Mancs megfogadta a Szőke Szikla tanácsát és váltott. Ez már a Juve ellen megfigyelhető volt, és mivel Palermóban ugyanezt láttuk, gyaníthatóan tendenciáról van szó. Beharangozóba oltott értékelő következik arról, hogy alakult ki ez a 4-2-3-1-re hasonlító felállás és hogy miért nem mondhatjuk teljes nyugodtsággal, hogy az.

Kiinduló pontunk a nyári mercato, ahol egy kezdőcsapatnyi új játékos érkezett, voltak fontos távozók is, végül Mancini a tavasz második felében sikeresen alkalmazott három belső középpályásos 4-3-1-2 mellett döntött. Ebben jutott hely mindenkinek (mínusz Ljajics). Az, hogy Perisicnek nem fekszik a középen való játék, eléggé egyértelműnek tűnt elsőre is, az már kevésbé, hogy Kondogbia nem fogja magát jól érezni a három fős középpályán. Mancini a vaskalapos olasz edzőgenerációhoz képest gyorsan reagált (egy hónap, Mazzarrinál ez legalább decemberig tartott volna), és keresett egy olyan formációt, amiben vannak szélsők. Így tette le a voksát a duplaszűrős felállás mellett. Ez mindenképpen jó döntés olyan szempontból, hogy a két szűrő posztjára 6 játékosunk van (Medel, Melo, Guarín, Kondogbia, Brozovic, Gnoukouri), így ezerféleképpen variálható, sérülés vagy eltiltás esetén sincs pánik, lehet alkalmazkodni az ellenfél erejéhez/stílusához, ráadásul Perisic is kikerült a bal szélre, ahol a legkomfortosabban érzi magát.

A formációhoz segítségül hívjuk a fourfourtwo stats zone-t, az alábbi ábrán az látható, hogy játékosoknak a pálya mely részére van a legnagyobb befolyása, jellemzően hol helyezkednek el:

A hátsó négyes (Telles, Murillo, Miranda, Nagatomo) pipa, középen jól látszik, hogy Medel és Kondogbia egymás mellett játszik, Perisic és Guarín/Biabiany szélen, de gyakran befelé mozog, elöl pedig egymáshoz közel Jovetics és Icardi (Guarín pozíciója megtévesztő lehet, az első félidőben Perisichez hasonlóan szélen játszott, de a Kondogbia-Biabiany csere után bement Medel mellé középre, így tulajdonképpen “átlagolással” jön ki az ő helye)

Maradva a felállásnál, alább egy képkocka, ami ugyan csak negyedik perc eseményeit mutatja, de jellemző az egész mérkőzésre:

Akár azt is mondhatnánk, hogy szépen kirajzolódik a 4-2-3-1, Kondogbia (labdával) és Medel középen a két szűrő, a kép alján Perisic, a tetején Guarín a szélen, középen pedig Icardi kéri (és kapja, a nyíl Kondogbia passzát mutatja Icardi felé) a labdát, aki majd azonnal pörgeti tovább Jovetics felé

De ami a lényeg, amiért én nem mondanám ezt vegytiszta 4-2-3-1-nek, mert Jovetics nem trequartistát (körülírva nagyjából irányító támadó középpályás, mint Snejder) játszikSokkal inkább tűnik egyfajta secunda punta (vagyis második csatár) és fantasista keverékének. Secunda punta, mert annál kötöttebb a pozíciója, hogy fantasista legyen (aki jellemző jóval nagyobb szabadságot kap a pályán, mint bárki más), mégis, szerepköre szerint neki kell kialakítania a helyzeteket, kiosztani a kulcspasszokat, (szinte) senki másnak. Közeli példát hozva: nagyjából Cassano szerepkörét tölti be. Éppen ezért én azt mondom, hogy formációt szempontjából ez elcsúsztatott 4-2-3-1 vagy 4-2-2-2.

Hogy a játékunkról is legyen szó, illetve arról, hogy mennyire nincs meg, szintén az első félidőből két jelenet, néhány másodperc eltéréssel, ugyanazon a támadáson belül:

Perisic szerzett labdát korábban a felezővonalnál, némi sikertelen középen gyömöszölés után kerül ki a szélre Nagatomonak. Guarín nem túl nagy meggyőződéssel elindul kifele (ahogy nyíl mutatja) segíteni, ahogy kell (illetve kicsit komolyabban kellett volna a kényelmes kislattyogásnál), Perisic pedig középre, szintén a helyére, várva a beadást.

Csakhogy az akció elhal, mert a védők létszámfölénybe kerülnek, így Nagatomo Kondogbiának, passzol, aki átforgatja a játékot balra Tellesnek:

A labda Tellesnél, aki más megoldást nem látván megpróbál valakit labdával fejbe rúgni a tizenhatosos belül (sikertelen természetesen). Szembetűnő a besatírozott rész, ami egy baromi nagy üres terület. Ez az, amivel semmit nem akar és nem is tud kezdeni a csapat. A nyíl azt mutatja, amerre Perisicnek kellett volna mozognia ahelyett, hogy várja a beadást. Ki kellett volna mozognia az üres területre, opciót nyújtva Tellesnek, hogy a védelem mögé be lehessen tenni a labdát.

Egyelőre nagyon nincs meg a kohézió, a játékosok együtt mozgása. Vagy nem tudják megbontani a védelmet üresbe futásokkal, vagy ha ki is alakul egy légüres tér, akkor nem használják ki, ezért marad – más megoldás nem lévén – a végeláthatatlan beadástenger, ami valljuk be, nem különösebben levédekezhetetlen játékhelyzet, akármilyen gyenge csapat az ellenfél (a Palermo ráadásul nem is annyira hulladék).

Ugyanakkor van jó példa arra is, ha egyszerre van üres terület, valaki észreveszi és támadja, Jovetics pedig kiosztja a tökéletes passzt, mint a gól előtt:

Biabiany nem csak felér a támadáshoz rendezetlen védelem ellen, de be is fut az üres területre, Jovetics pedig észreveszi, megjátssza, gól. Nem bonyolult játék ez.

Bőven van még hova fejlődni, kell is, de nem teljesen reménytelen a helyzet. Hogy a pozitívumokkal kezdjem: nem csak a védelemben, de szűrőkkel is el vagyunk látva, tengernyi opció áll Mancs rendelkezésére. Nagy kockázatot talán nem vállalok, ha azt mondom, a rangadókon (mint amilyen volt a Juve ellen és lesz szombaton a Roma ellen is), ahol “jó az iksz”, ott (ha nincs sérülés/eltiltás) Medel és Melo fog kezdeni, hentelni egy jót a középpályán és a védekezésben hasznosabb Juan Jesus bal oldali védőben. A kisebb csapatok ellen ésszerűbb Guarínt, Kondogbiát vagy Brozovicot kezdetni másik szűrőként, aki nagyobb szerepet kap a támadások építésében, valamint bal oldalon Telles, mivel támadásban használhatóbb JJ-nél.

Problémák inkább elöl vannak. Egyrészt Icardi még nem érti meg magát Joveticcsel, cserébe igen komoly hullámvölgyben vanhelyzetbe véletlenül sem kerül, összjátékban pedig egy kezemen meg tudom számolni hányszor ér labdába hasznosan. Legalább ekkora probléma (ha nem nagyobb), hogy ezzel a 4-2-3-1-szerűséggel rá kellett jönnünk, hogy  a keret nem erre van kitalálva. A bal oldalra Perisic adja magát, de a jobbon komoly a gond. A Juve ennel Brozovic játszott a szélen, Palermóban Guarín bő egy félidőt. Mancini nyilatkozta Biabianyról, hogy játszana, ha lenne olyan állapotban, de nincs. Rajta kívül Ljajics és Palacio marad, de az argentin teljesen kijátszotta magát a csapatból, míg a szerbnél beszédes, hogy Icardi helyett hozta be, így valószínűbb, hogy középen számol vele a Maestro.

Az elmúlt pár napban hallott pletykák tehát nem véletlenül szólnak olyan játékosokról, akik a jobb oldalon bevethetők, ugyanis igen komoly hiányposzttá vált a formációváltás miatt. Neveket szándékosan nem írok, az októberi pletykazuhatag még a januári/nyári hírcunaminál is kevésbé komolyan vehető, pedig az azért nem kis teljesítmény.

Így érkezünk el Bolognába ma este, ahol létkérdés a győzelem. A Palermóban elveszített két pontot nem most fogjuk érezni igazán, hanem 2-4 forduló múlva, ugyanis nagyon nehéz sorozat előtt állnak kedvenceink. Hétvégén jön a listavezető Roma, után megyünk a Bikákhoz, ami finoman fogalmazva sem tuti 3 pont, majd a válogatott szünet után a Frosionéval melegítünk Nápolyra. A kicsik ellen egyszerűen nincs több lehetőség a pontok elherdálásra.

Az esti meccsen integethetünk jó pár ismerős arcnak az ellenfélből, kinek a pályán, kinek a padon, ugyanis a második győzelmét a hétvégén bezsebelő ellent erősíti Mbaye, Crisetig, Destro és Taider is. Nálunk Murillo eltiltott a kamu pirosa után, illetve Icardi leültetése sem teljesen elképzelhetetlen, egyébként minden a megszokott (vagy nem és Palacio is bekerül).

Szomorú tény: aki követi facebook-oldalunkat, láthatta, hogy egykori szerzőtárunk, Lóri ma lenne 27 éves. Isten nyugosztalja, szép lenne a csapattól, ha ma győzelemmel kedveskedne emlékének.

Bologna-Inter, 20.45, TV: DigiSport1

Várható kezdők:

Bologna (4-3-3):

Costa – Mbaye, Oikonomou, Gastaldello, Masina – Donsah, Diawara, Rizzo – Giaccherini, Destro, Brienza

Inter (4-2-3-1):

Handanovic – Santon, Miranda, Medel, Alex Telles – Melo, Kondogbia – Palacio, Jovetics, Perisic – Icardi