Volt ám nekünk egy kupaderbink másfél napja, így a közelgő cudar időre való tekintettel Koncz Zsuzsa klasszikusának átírására vetemedtem, ezeket a sorokat valószínűleg még ő is megkönnyezné… Na jó, azért talán nem, de a továbbjutásnak hátha örült ő is. Mert mi biztosan.
„Egy napon mikor Carrizonak
semmi dolga nem akadt,
Wanda érezte, hogy tenni kéne
Valami nagyon fontosat.
Elment tehát a labdával,
Amit Shaqiri kínált,
De Nenad bácsi éppen akkor
Csak lábat talált.
Így hát elindult az egykapu,
És közben jött egy büntető.
Ám Romero úgy gondolta,
Ez a tizi védhető.
Hogy ne aludjunk el végleg,
Azért Okaka tett ezt-azt,
De Juan és Marco lelesték
Majdnem az összes felpasszt.
Ismert interes körökben az az általános nézet,
Hogy Mancini,
Mint minden olasz
Szereti a védőket.
De ez most csak afféle
Sztereotípia,
Mert Bonazzolit küldte be,
Hogy koszos legyen a zoknija.
Ezért mikor előny van,
És nincs már nagyon rizikó
Kell hogy legyen a cseresorban
Elvétve egy kiscsikó.
Így aztán ha az újságírók
Mancinit megkérdezik,
Mondhatja, hogy beálltak,
És minden percét élvezik.
Kuzmanovics a barátunk,
De gyakran megszidtuk mi őt
Azokért a dolgokért,
Miket játékából már kiölt.
És levontam a tanulságot,
Most már kívülről tudom,
Ha értékelő és Coppa
Én mindig ezt dúdolgatom:
Minél inkább több a gól,
Annál inkább jó a kedv,
Minél inkább jó a kedv,
Annál inkább több a gól.
Ha Shaqiri jól játszik-szik-szik-szik,
Az Inter jobbnak látszik-szik-szik-szik.”
Pontozás:
Carrizo – Ahogy a dal is említette: munka nélkül tengődött végig, a legminimálisabb rutinfeladatokat kellett megoldania. (6)
Dodó – Újra a saját szemünkkel győződhettünk meg arról, hogy (valószínűleg) miért nem számít rá stabil kezdőként Mancini: a hátul való helyezkedésén bőven-bőven van mit csiszolnia. A támadáshoz most is hozzátette a bizonyos pluszt a kiharcolt büntetővel, azzal a résszel eddig sem volt probléma. Én még mindig amondó vagyok, hogy neki kellene kezdenie, mert a jövő benne van, több szemszögből is. (6,5)
Juan Jesus – Nagy harcot vívott Okakával, szerencsére az esetek túlnyomó többségében győzedelmeskedett. Brazil halálosztónk olyannyira kemény volt, hogy a színes bőrű srác néha senkitől sem zavartatva vezette a labdát oldalvonalon kívülre. Nagyon várjuk vissza a bajnokikra is. (6,5)
Andreolli – Kevesebb dolga volt, mint Jézusnak, feladatát majdnem maximálisan ellátta, egy felesleges sárga lap csúszott be csupán. (6)
D’Ambrosio – Látszik, hogy itt érzi magát otthon igazán – jobb lábas lévén ez nem csoda. Rengeteg felfutás, hibátlan védekezés, elöl egy kicsit pontosabb játék kellett volna a jobb osztályzathoz. (6)
Kuzmanovics – Nem csillogott, egyszerűen csak azt hozta, amit ezen a poszton kell: stabilitást. Valószínűleg nehezebb dolga lett volna, ha több munka hárul rá hátul, de az emberelőnnyel ez a „probléma” gyorsan orvosolva lett. (6,5)
Medel – Állati énje most sokat nem volt tesztelve, játéka nagyrészt arra korlátozódott, hogy a labdát jobbra-balra tologassa helyzettől függően. (6)
Podolski – Túl sok rizikót nem vállalt a Sampdoria kapuja előtt, inkább próbált biztosra menni. Az ő profilja mondjuk nem is az ördöngös cselezés, inkább az intelligens játék. Több bemozgása is volt a Samp védővonalába, az egyik ilyenből jött a szép és fontos gólpassza. Lövéseivel nem volt szerencséje, védekezőmunkáját és küzdőszellemét lehet még dicsérni. (6,5)
Kovacic – Próbálta folyamatosan mozgatni a csapatot, rengeteget volt játékban, kicsit több szerencsével gól is állhatott volna a neve mellett. Soha rosszabbat, hétvégén is úgy kellett volna a játéka, mint egy falat kenyér… (6,5)
Shaqiri – Első két meccsével valószínűleg a minimális számú kétkedőnek is bizonyította, milyen szintű, évek óta várt vásárt csináltunk vele. Olyan plusz opciókat jelent ő támadójátékban, amiről csak álmodhattunk a Mercato kezdetekor, és ez még csak a kezdet volt. (7)
Icardi – Mindenképp kulcsszerepe volt a győzelemben, a büntetőt elrontotta, de ezen kívül túl nagy panasz nem érheti, kiállítást harcolt ki, volt gólpassz értékű átadása, majd a végén lezárta a továbbjutás kérdését. (6,5)
Bonazzoli – Látszik, hogy nem igazán a sajátja a jobb szél, de fura, hogy még mindig előremutatóbb ő ott, mint Hernanes. A biciklicselébe majdnem belezavarodott a lelkem. (-)
Obi – Ügyesen foglalta el a balhátvéd pozícióját. (-)
Puscas – Bámulatosan cserélt Icardival. (-)
Mancini – Előnyben talán egy picivel bátrabban cserélhetett volna, de a kezdőt most eltalálta, aminek meg is lett az eredménye. A „Mi lett volna, ha…?” kérdésre sosem tudjuk meg a választ, szerencsénkre úgy alakult minden, ahogy. (6,5)