Mentalitásban azt kaptuk, amit vártunk a mögöttünk hagyott kínos hetek után, ám az eredmény miatt mindenkinek hiányérzete van, még úgyis, hogy a végén még a döntetlennek is örülnünk kellett. Ezzel az egy ponttal sokra nem megyünk, Mazza alatt pedig egyre forróbb a pad. Lássuk a részleteket!
Osvaldo hiányában Palacio kezdett Icardi mellett, míg némi meglepetésre Obi kapott szerepet a jobb oldalon, ami elég meredek húzásnak tűnt a meccs előtt. A többi poszton az kezdett, amit jó előre meg lehetett jósolni.
A Cagliari és a Fiorentina elleni szégyen után elvárható volt, hogy hazai pályán határozottan, támadószellemben lépjen pályára az Inter és ez így lett. A fölény azonban nem párosult hatékonysággal, csak kevés helyzetet tudott kialakítani a Nerazzurri, amikor pedig meg volt a lehetőség a gólszerzésre, akkor vagy érkezett a blokk (Icardi lövésénél), vagy a kapufa (Hernanes) mentette meg a vendégeket attól, hogy hátrányban vonuljanak az öltözőbe.
A védelem ekkor még magabiztosan állította meg az erőtlen nápolyi kontrákat, különösen Ranocchia jeleskedett a labdaszerzésben. Elöl Hernanes villogott, szinte az összes támadás rajta futott keresztül, nem sokon múlt, hogy az első játékrészt gólpasszal majd góllal zárja, ám nem volt szerencséje. Kijelenthetjük, hogy milánói pályafutása magasan legjobb mérkőzését tudta maga mögött, ám társa nem igazán akadt. Kovacic próbálkozott a szokásos szólóival, ám képtelen volt helyzetbe kerülni, Palacio továbbra is egy fásult és unott játékos benyomását kelti, míg Icardi hiába próbálkozott becsülettel, de ő sem járt sikerrel.
Osvaldo nagyon hiányzott a csapatból, az ő harcossága és váratlan megmozdulásai jelenthették volna a különbséget az első félidőben.
A második 45 percben sajnos már nem sikerült nyomás alá helyezni a vendégek kapuját, és Benítez is feljebb tolta csapata védekezését. Insigne rögtön hatalmas helyzetbe került, ám elügyetlenkedte az ajtó ablak ziccert.
A 79.percben azonban már nem volt ekkora szerencsénk: Vidic borzalmas fejese és Dodó érthetetlen helyezkedése után Callejónnak már nem volt nehéz dolga. 1-0 oda, Mazzarri már a végkielégítés mértékén gondolkodhatott.
Azonban hamar jött a válasz: egy borzasztó védelmi hibát követően, az egy perccel azelőtt beálló Frédi közeli lövésével egyenlít az Inter, 1-1.
A hajrára igazi adok-kapok következett, szétesett a pálya, egyik csapat sem akceptálta a döntetlent. A 90.percben Vidic ismét hatalmas hibát vétett, csak úgy, mint a semmibe bámészkodó Rano, Callejón pedig remek mozdulattal törte össze az Interista szíveket. 1-2.
„Legalább kirúgják ezt a faszfejt”- gondolhattuk. De még ez sem jött össze, érkezett Hernanes és csodát tett. Egy pofás kis támadás végén, Dodó kiváló beadása után hajszálpontosan fejelt a kapuba, a Meazza pedig felrobbant. 2-2
A végén még Mbaye a mennyekbe repíthetett volna minket, ám maradt a pontosztozkodás, amivel sokra nem megyünk.
Ahogyan Benito is fogalmazott a mérkőzés után, igazságtalanság lenne csupán e meccs miatt kirúgni Mazzarrit, ám nem szabad elfelejteni, hogy eltelt hét forduló és csupán kétszer is sikerült nyerni, amire nincs mentség. Mentalitásban azt kaptuk, amit elvártunk, ám a játék csak az első félidőben volt meggyőző, de akkor sem volt átütő erő a támadásokban.
Ami pedig a védelmet illeti, lassan el kell gondolkodni a stábnak, hogy jelenlegi formájában van e- helye Vidic-nek a kezdőcsapatban. Hatalmas klasszis (volt…), de azt mindannyian tudjuk, hogy túl van már a zeniten, ráadásul soha életében nem játszott még háromvédős rendszerben, nem fekszik neki ez a szisztéma, amely az első gól előtt tökéletesen látszódott. A mérkőzés után egy szurkolótársunk feltette a magától értetődő kérdést: van e- még olyan, aki még mindig védi őt? Személy szerint én még mindig bízom benne. Egy korosodó, korábbi elit védő keresve sem találhatna jobb helyet a Serie A-nál arra, hogy ismét felvirágoztassa karrierjét. Ez eddig nem sikerült, idegenül mozog ebben a formációban és talán Andreolli megérdemelné, hogy megkapja a lehetőséget a következő hetekben.
Mazzarrinak már nem sok dobása maradt. Meccsről meccsre idegesebb, az egyébként is heves gesztusai még inkább csapongóak, a tekintete pedig félelmet sugároz. Van is miért.
Pontosztás:
Handanovic: A gólokról nem tehetett, mindkétszer kiszolgáltatott helyzetbe került, különösebb bravúrt nem kellett bemutatnia. 6
Juan Jesus: Jelenleg ő a gyenge lábakon álló védelem legbiztosabb pontja. 6
Vidic: Pár sorral fentebb. Csak azért nem hármas, mert volt egy remek mentése Higuaín lövését követően. 4
Ranocchia: Az első félidőben volt pár sikeres közbelépése a Napoli térfelén, ám kétszer is bohócot csinált magából a kapura lövéseivel. Mindenki tudja, hogy nem bánik jól a labdával, ám Mazzarri mégis feltolta őt az első félidőben és többször is kvázi szélső védőként tűnt fel. A második gólnál csúnya helyezkedési hibát vétett. 5,5
Obi: Sokkal megbízhatóbb, mint Jonny és Nagatomo. Nem nyújtott extrát, de a két említett úriemberhez képest sokkal stabilabb. A jelenlegi Interben ez is elég. 6
Medel: Az első félidőben ő is jól mozgott, ám a másodikban már kevésbé volt Pitbull. A kiváló rajt után visszaesett a formája, ám miatta nem aggódom, egy igazi harcos, aki hamarosan remekelni fog. 6
Kovacic: Jól mozgott, voltak remek megmozdulásai, de nem tudott vezérré válni és felnőni Hernaneshez. 6
Hernanes: Passzolt, lőtt, cselezett, gürizett, csúszott-mászott, egyszóval a szívét kitette a pályára. Nagy kedvencem a srác, nem tagatom, kissé elfogult vagyok vele szemben, és nagyon reménykedem, hogy ez az igazi énje. Szükség lenne rá. 8
Dodó: Még ha unalmas is, továbbra is csak ezt tudom hajtogatni: az egyetlen valamire való szélsőnk. Kár a gólnál elkövetett hibájáért, de később jóvátette, gyönyörűen tekerte be a labdát az egyenlítő gólnál. 6,5
Palacio: Hiányzol! 5
Icardi: A bajnokságban hetek óta csak szenved. Ennél többre képes, bár helyzetbe sem sokszor került mostanság. 5,5
Cserék:
Guarín: Beállt és megtette, amit megkövetelt a haza. 6
Mbaye: Bő fél órát kapott és az utolsó pillanatban majdnem csodát tett. Nem emiatt, de lehetőséget KELL neki adni a jövőben. És nem kölcsönben. 6
M’Vila: Perceket kapott. –
Vezetőedző:
Walter Mazzarri: Egyelőre megúszta, de továbbra sem lehet nyugodt, mint ahogy nem is az, nem véletlenül állították ki. Obival rizikózott, ám ebből nem lett probléma, sőt a jobboldal elég stabilnak tűnt vele. Vidiccsel és Palacióval azonban minél hamarabb kezdenie kell valamit. 5,5