Személyre szabott évértékelő egy igen csak gyengére sikerült szezon után, mindenki megkapja a magáét.
Paolo Orlandoni – 0: Nem lépett pályára idén.
Luca Castellazzi – 6: Idén lényegesen kevesebbet kellett védenie, mint tavaly, a bajnokságban 7, a BL-ben 2, a Kupában 2 meccsen őrizte a ketrecünket, összességében megbízhatóan és jól. Komoly hibája nem volt.
Julio Cesar – 7: Elképesztően sok gólt kaptunk, a ligában az ötödik legtöbbet, ami szégyen és gyalázat, de elég ritka volt az az eset, mikor az ő hibájából. Összességében megbízhatóan védett, de idén azért akadtak hibái is, nem is feltétlen kevés, de így is a megbízható és egyenletesen teljesítő emberek között volt.
Davide Faraoni – 5: Első pár meccsén egész jó volt szélső középpályásként Rani 4-4-2-jében, majd fokozatosan fogyott el, egyre gyengébb meccsei következtek. Az sem tett jót neki, hogy jobbhátvéd létére kb. mindent játszott, csak azt nem. Egy szép gólja volt, pár jó meccs, pár gyenge meccs. Jövőre egy minimum 2000 játékperces szezon kell neki, akár a Serie B-ben is. Nehéz elképzelni, hogy Maicon, Jonathan, Zanetti, Nagatomo és a valaki helyére esetleg érkező Isla mögött, mellett olyan marha sokat fog jövőre játszani.
Iván Córdoba – 0: 216 percet játszott, ezt nehéz értékelni. Szép pillanat volt, mikor a derbin elbúcsúztattuk, de már nagyjából két éve nem tényező, előbb is nyugodtan visszavonulhatott volna, minden rosszindulat nélkül. Ettől függetlenül köszönünk mindent, sok sikert a továbbiakban, és várjuk a jó teljesítményeket a szakmai stáb tagjaként is tőle.
Maicon 6: Pár jó meccs, 3 szenzációs gól, 5 csuklóból kirázott gólpassz, egyébként demotiváltság, dekoncentráltság, indolencia, és visszatetsző nemtörődömség volt rá jellemző a szezon nagy részében. Viszont a Juve, a Genoa elleni kupameccsen, és a Milan ellen lőtt góljaival tovább gazdagította az amúgy sem csúfos youtube arzenálját. Egy kisiparos, hajtós küzdős Jonathan mellett egy rutinos, penge Maicon, rangadókra, hajrákra jól jöhet jövőre, mert a melós része a történetnek már nem igazán fekszik neki. Minden év végén az első dolog ami biztosnak tűnik, hogy ő megy. Idén is ez van, és nem lepődünk meg, ha idén is marad.
Cristian Chivu – 4: Idénre már teljesen kiszorult, igazából az menti meg az idei szezonját, hogy Stramaccioni alatt az egyik látványos feljavulás az övé volt. Most megy a matekozás a szerződés újítása miatt. Az ügynökével húzzák a szájukat az Inter új feltételeire, és várnak valami jobbra, ha jön, megy, ha nem, nem megy. Egyébként annyit Chivu védelmében, hogy azt mondta, hogy Olaszországon belül nem akar klubot váltani, maximum külföldre megy. Ha Strama képes felrázni, úgy mint az utolsó pár meccsére, egy jó csere hátvédnek elférhet jövőre.
Andrea Ranocchia – 3: Idén már nem volt apelláta villantani kellett. Nem sikerült. Tavaly már vita tárgya volt alkalmasságát illetően srác, mindig sikerült valami kifogást felhozni mellette, most már nem igazán lehet. A konkurencia egyáltalán nem nívós, egy 36 éves Córdoba, aki 2 éve csak edz, egy a fejsérülése óta önmaga árnyéka Chivu, és az idei szezonra bődületesen lelassuló krisztusi korú Samuelt kellett volna kiszorítani, nem sikerült. A korára hivatkozva lehetne reménykedni még benne, de szétnézve korosztálya kiemelkedő védői (David Luiz, Mats Hummels, Jan Vertonghen) között, igen siralmas a jelenlegi helyzete.
Walter Samuel – 5: Már veszélyes szintre lassult le. Rutinból, eredendő talentumból sok mindent megold, de rengeteg lett az elkésett belépő, és a pontatlanság. Sajnos a klasszis szinttől eltávolodott, ettől függetlenül jövőre beugró embernek még jó lesz. Ranocchiánál még így is jobb, azt kell, hogy mondjuk.
Lucio – 8: A védelem egyetlen, még világszínvonalon teljesítő tagja. Persze, hogy távozik.
Yuto Nagatomo – 6: Védekezése miatt sokat lehet bántani a kis japót, de előre felé rendre törleszti ezen hibáit. Egyszerűbb lenne középpályásnak minősíteni és ott játszatni. A képessége megvan hozzá, támadásban abszolút használható.
Javier Zanetti – 8: Sokszor példaértékű volt idén is a hozzáállása, a legmélyebb periódusokban sokszor szinte csak rajta látszott az akarat, és a hit. Embertelen a manusz, 39 évesen még idén is láttunk tőle pár hihetetlen szólót, és saját korlátait feszegetve igyekezett a támadásokat segíteni, mikor semmi sem akart összejönni.
Jonathan – 0: Pár meccse volt csak, Ranierinek nem kellett, a Parmában év végére a legjobbak közé verekedte magát.
Thiago Motta – 8: A csapat legjobbja volt, húzóember, legfontosabb alakok egyike, januárban elment, szét is esett a csapat, mint Michael Jackson a végére.
Sulley Muntari – 0: Csak perceket játszott, Rani alatt sokszor a szélen, egy gólpassza így is volt. Évek óta nem ütötte meg nálunk a szintet, a Milannál persze magára talált, bár az a rendszer lényegesen jobban fekszik neki, neki van kitalálva.
Dejan Sztankovics – 4: A szezon nagy részében nagyon gyenge volt, év vége felé feljavult, mélységi irányítóban egész korrekt teljesítményeket hozott, viszont így sem úszta meg az első gól nélküli szezonját. Megöregedett.
Esetban Cambiasso – 3: Ne szépítsük, a leggyengébb szezonja volt ez Inter-mezben. Strama alatt némileg magára talált ő is, de hónapokra eltűnt, mellbevágó volt látni, mennyire nem képes uralni már a középpályát. Még jó korban van, egy-egy jó szezonja lehet, reméljük, csak kisiklás.
Angelo Palombo – 0: Amikor pályára lépett, (3 alkalom) nem volt rossz, de többet nem volt alkalma ezt sem megcáfolni, sem megerősíteni. Valószínűleg látták rajta, hogy úgy sem tartják meg, ezért nem is erőltették.
Andrea Poli – 5: Eleinte a lendülete, futómennyisége, akarata nagyon jól jött, a legjobbak között is volt, de aztán apránként kiszorult, joggal. Obi több labdát szerzett nála, Sztankovics jobban osztogatott, Guarín mindenben jobb volt nála, Cambiasso meg kopaszabb.
Joel Obi – 6: A szó jó értelmében univerzális, 10 méteren bárkit lefut, remekül ütközik, szerel, képes egy az egyezni, nagy tehetség. Voltak gyengébb meccsei, időszakai az év közben, de már most ott van a legjobban szerelő játékosok között a keretben. És történelmi pillanat is az övé: lényegében beépítettünk egy saját nevelésű fiatalt.
Fredy Guarín – 7: Mindössze 6 meccs alatt elérte azt, hogy elhízás után, hosszú kihagyással, új csapatban, új ligában bemutatkozva, gondolkodás nélkül kipengessék az árát. Következő évek meghatározó alakja lehet.
Ricardo Álvarez – 6: Nagyon gyenge első fél év, nagyon jó középidőszak, és egy vállalható lezárás. Ügyes gyerek, van még hova fejlődnie, finomulnia, de egyértelműen erősödött vele a keret.
Philipe Coutinho – 4: Kevés játéklehetőség, egy-egy jobb teljesítmény, egyébként fizikailag továbbra is akadnak gondjai, apránként azért belehet építeni majd, ugyanis például Giovinco nála is kisebb. Jövőre próbáljuk meg egy kicsit erőltetni a dolgot.
Wesley Sneijder – 6: A záró etap remek lett, úgy tért vissza a megszámlálhatatlanul sokadik idei sérüléséből, ahogy a keret legjobb játékosának illik. Jövőre több kell, azért voltak idén reklamálós, hisztizős, mindenhonnan kapuralövős, sztárallűrös meccsek is, de egyelőre az is pozitívum, hogy úgy néz ki, hogy itt lesz jövőre.
Luc Castaignos – 0: Ez a nullás osztályzat leginkább Brancának jár. Minek hoztuk még el? Mindenki tudta, hogy nem fog játszani, elvettünk egy évet tőle. Sok értelme volt. Ranieri és Gasperini is a széleken erőltette szerencsétlent, amihez semmi köze nincs. Annyi kiderült róla, hogy egészen jól helyezkedik labda nélkül, majdnem minden akcióban lövőhelyzetben meg lehetett volna találni, ha passzolt volna neki valaki. Kölcsön jövőre, és nem szabad eladni.
Giampaolo Pazzini – 2: Volt egy-egy szép gólja, a Lazio vagy a Fiorentina ellen. De a Pazzini-vita is eldőlt idén. Nem Inter szint, óriási tévedés, és év végére még formaügyileg és totálisan szétesett. Próbáljunk meg minél több pénzt kiszedni belőle, ennyi hasznunk lehet belőle.
Diego Forlán – 1: Csak gyenge meccs. Voltak köztük bizakodásra okot adóak, de a sokadik gyenge meccs után már, mikor a szezon háromnegyede lement, senki sem bizakodott tovább. Strama ki is tette a keretből. Forlán egyébként fejben bukta ezt az interes mutatványt érzésünk szerint, nagy valószínűséggel távozik.
Mauró Zaraté – 4: Egy-egy szép gól, egy-egy jó meccs, rengeteg felesleges csel, döntés. Strama egy kicsit felrázta őt is, de kutyából nem lesz szalonna, megint bebizonyosodott.
Diego Milito – 9: Ő mentette meg a szezont. Legmélyebb gödörből jött vissza, ősszel még a gólvonalról is képes volt helyzeteket kihagyni, tavasszal viszont történelmi rekordokat döntögetett.
Gian Piero Gasperini – 0: Kapott egy egész nyarat, nyugodtan készülhetett. Egy döntetlenre futotta az akkoriban a Slovan Bratislava ellen búcsúzó Roma ellen. A taktikai agytrösztnek tartott Gasperson egy végtelenül ostoba, együgyű, konzervatív, korrigálni, alkalmazkodni, reagálni képtelen edző tulajdonképpen.
Claudio Ranieri – 4: A megnyert BL-csoport, és 8 meccses győzelmi széria mindenképp pozitívum. Viszont a BL-búcsú módja és körülményei, illetve a másfél hónapos győzelem nélküli sorozat óriási blama. Taktikai rugalmatlanság, botrányos meccselések és cserék. Pontosan ez mutatja, hogy CR munkáját rettenetesen meghatározta Milánó éppen aktuális csillagállása is. Így nem lehet, nem is megy neki.
Andrea Stramaccioni – 8: Amit lehetett, kihozott. Jó játék, fejben összeszedett csapat, logikus, értelmes összeállítások és cserék, jó taktikai húzások. Nagy szerencse, hogy ő a kispad élére keveredett, mert Morattiék egy újabb hatalmas öngól elkövetésére készültek edzőfronton.
Marco Branca és a technikai stáb – 4: Eto’o és Motta eladása emelkedőnek felfelé behúzott kézifék lett, Gasperini kinevezése elképesztően amatőr és szakmailag felkészületlen húzás volt, ahogy a mercato sem ér semmit. Forlán, Zarate, Palombo totális mellényúlás, Castaignos elrángatása szintén teljesen felesleges volt, Poli középút, viszont Guarín és Álvarez leigazolása mindenképp pozitívum, ráadásul egész jó áron. Ez a jövő zenéje, de az Udinese megfigyelő csoport vezetőjének átcsábítása papíron mindenképp remek húzás, meglátjuk, milyen játékosok akadnak a hálóba az ő munkája által.