Jókor jön a Brescia elleni hazai meccs. Ez pont alkalmas lesz arra, hogy végre visszapumpáljuk az önbizalmunkat arra a szintre, amelyiken a Scudetto elsőszámú várományosaként már a szezonkezdés óta játszanunk kellene, és ami az utóbbi hetekben elvészni látszott. A londoni összeomlás és a Genoa ellen bemutatott fingfogás után felhalmozódott méreganyagok kiürítését most egy irgalmatlan vendégtiprással kezdhetjük meg. A BL forduló után Moratti apánk is megaszondta: „Jobban kell játszanunk!” Nahát, micsoda felismerés, köszönjük a szavait, elnök úr! Benítez pedig buzgón bólogatott a sajtótájékoztatón: „Valóban jobban kell játszanunk!” Ennek megfelelően Milito gólt szerez középkezdésből, Sneijder pedig teljeskörű pókhálótlanítást végez az ellen kapuján azokból szabadrúgásokból, amelyeket Maicon ellenállhatatlan előretörései révén harcolunk ki.
Továbbra is azt gondolom, ugyanis hogy ennek a három embernek a teljesítményén múlik nagyjából minden (meg persze Eto’o-én de rá nincs panasz), és bízom benne, hogy ha csak az egyikük megtalálja a tavaszi formáját, az jó eséllyel felrázná a többit is, ami azonnal megoldaná minden gondunkat, már ami a támadójátékot illeti. Na jó, tudom, hogy ez nem ilyen egyszerű, hiszen akkor már a Bari elleni meccs óta szárnyalnunk kellene. De a bajnokság egyik legversenyképtelenebb csapata elleni hazai meccs akkor is kiváló alkalom arra, hogy újra üzembe helyezzük az úthengert.
Bajnokin a Bresciát azokban az időkben láttuk utoljára vendégül, amikor Adriano előtt még fényes karrier állt, Mihajlovic bal lába még el-elsült néha, Cambiassónak volt némi haja, Bobo Vieri pedig még gyanútlanul használta a mobiltelefonját. Ha valaki ezt már nemigen tudja felidézni, azt csak irigyelni tudom. A Brescia kapuját ebben az időben egyébként egy bizonyos Luca Castellazzi őrizte.
Ők
A Brescia az utóbbi hat szezont a félhomályban töltötte, és úgy tűnik még mindig nem szoktak hozzá a fényhez, ami újbóli felszínrebukkanásukkor érte a szemüket. Pedig nem is egy atomvillanásba kellett belepislogniuk, hiszen az eddigi kilenc forduló zömében hozzájuk hasonló bennmaradásért küzdő csapatokkal ütköztek meg. De ez is elég ahhoz, hogy egy ötmeccsre rúgó betlisorozattal érkezzenek az Interhez. Az eddigi kilenc meccsükből négyszer nem sikerült gólt szerezni, és csak egyszer úszták meg kapott gól nélkül. Rafa fiam, ugye érted mit akarok ezzel mondani?
A Brescia kerete egyébként tele van olyan régi motorosokkal, akik 10-15 éve forgolódnak A és B között lavírozó kluboknál, de még ezekben sem tudtak soha olyan kiemelkedőek lenni, hogy hosszabb időre igényt tartsanak rájuk valahol. Aki régóta figyeli az olasz focit, annak az alábbi arcok valószínűleg ismerősek lesznek, de aligha lesz képes maradandó emlékeket kötni bármelyikükhöz:
Papíron Caracciolo a legveszélyesebb emberük, akinek a gólmutatói egészen meggyőzőek, de én sosem tartottam őt többre egy gyengébb minőségű alapanyagból utángyártott Luca Toni másolatnál. Akárhogy is nézzük ez a Brescia ígérkezik az idei eddigi leggyengébb ellenfélnek. Az egyetlen dolog, amivel némi szimpátiát vívhat ki belőlem Giuseppe Iachini mester a csapata iránt, ha a kezdőbe nevezi Vass Ádit.
Mi
A mi kezdőcsapatunk rég volt már ennyire előrejelezhetetlen, mint most. Egyrész nem tudni, hogy a felépülőfélben lévő játékosok közül ki az, aki bevethető már egész meccsre. Másrészt rejtély, hogy kivel lesz áthidalva a belsőközéppályán tátongó öt játékos szélességű szakadék. Harmadrészt azt sem tudjuk, hogy képes-e az ésszerűség legyőzni Benítez egyes ballasztjátékosok iránt táplált perverz vonzalmát. A kihirdetett keret:
Kapusok: Castellazzi, Orlandoni, Gallinetta;
Védők: Cordoba, Zanetti, Lucio, Maicon, Materazzi, Samuel, Chivu, Santon;
Középpályások: Sneijder, Obi, Coutinho, Mancini, Nwankwo;
Támadók: Eto’o, Milito, Pandev, Biabiany.
Akár mi is lesz a vége, remélem, hogy Mancini a padon marad, és Obi meg Nwankwo is legfeljebb több gólos előnynél lépnek pályára. Ez viszont valószínűleg azt jelentené, hogy Zanetti mellé vagy Santon vagy Chivu kerül a középpályára – megnyugtatónak egyik megoldás sem tűnik. Esetleg meg lehetne próbálni Pandevet ebben a pozícióban, hiszen tavaly többször megmutatta, hogy nem büdös neki a védekezés sem, ha arról van szó. Ebben az esetben viszont Biabiany kezdőjátéka tűnik elkerülhetetlennek.
Elvárás
Igazából mindegy is, hogyan állunk fel, egy ilyen meccsen fölényes játék és minimum két gólos győzelem az elvárás. Pontvesztés esetén nincs mentség.