Inter 4-3 Tottenham: ez meg mi volt?

Tegnap este az „A” jelű BL csoport élére ugrottunk, kíméletlenül lefociztuk az EPL egyik dobogóra esélyes csapatát,  több csapattag játékában is látványos áttörést láthattunk, lefújás után mégis úgy bámultunk a képernyőre, hogy „ez meg mi a rosseb volt”? Nagyjából olyan érzésem volt, mintha karácsonyra csak egy GI Joe-t kérnék, de kapnék mellé még egy Technics legót meg egy fasza BMX-et is, amire nem is számítok. Aztán, amikor minden ajándékot kibontottam és megcsodáltam, és már épp kitörne belőlem az elragadtatás, hogy „anyu, ez életem legjobb karácsonya”, akkor beront egy jeti a nappaliba és jól odaszarik a fa alá. Az ajándékokat ugyan otthagyja nekem, de azért ez a karácsony így már mégsem olyan szép. Na de menjünk szépen sorjában.

Mi történt?

Az még hagyján, hogy a jó öreg Capitano nagyjából az Atlantisz elsüllyedésekor járt utoljára az ellenfél tizenhatosán belül éles helyzetben, de hogy az ott elé tálalt labdát ennyire magától értetődő módon tekerje el a kapus mellett a 2. percben, arra valószínűleg ő maga sem gondolt. Az egész támadás elképesztő volt, nekem a tavalyi Milan-Inter első gólja ugrott be róla. Zanetti a meccs után azt mondta az újságíróknak, hogy Militónak álcázta magát, ezért sikerült ilyen jól a befejezés, de tőlem azt is mondhatta volna, hogy „eki-eki eki-eki patang”, akkor is a meccs legjobbjának választanám. Na jó, a legjobb persze Eto’o volt, de ez már annyira természetes, hogy a jövőben a második legjobbat fogom kiemelni.

(köszi a képet, winston)

Aztán jött Biabiany, aki nemcsak két métert vert az egyébként nem lassú Assou-Ekottóra külső íven, de ezután még ahhoz is volt lélekjelenléte, hogy pont úgy pöccintse el Gomes fölött a labdát, hogy utána ne lehessen vitás se a tizi, se a piroslap. Sneijder 40 méteres gurított passzára szavakat sem találok. A következő gólnál Sztankovics és Eto’o csinált hülyét a Spurs védelemből, végül a szerb kilőtte a jobbalsót, majd Coutinho gyönyörű szöktetéséből Eto’o bekotorta hatodik idei BL gólját a harmadik meccsén. Nem volt boldogabb ember az Inter-drukkernél ezekben a percekben, a második félidőben viszont jött a jetiszar. Egy ideig úgy tűnt, hogy semmi nem fog történni, és ezt nagyjából el is tudtam volna fogadni, bár hazai pályán telt ház előtt még 4-0-nál sem kellene ennyire látványosan abbahagyni a játékot. Aztán Benítez elkezdte össze-vissza variálni a csapatot, Coutinho például legalább négy különböző poszton játszott, és volt egy időszak, amikor Chivu volt a balszélsőnk, ami azért már tényleg kabaré volt. Aztán Bale három gólja letörölte a képünkről a fölényes vigyort. Egyébként szép gólokat lőtt a walesi, de mindhárom könnyedén megakadályozható lett volna minimális koncentrációval. Mondjuk ezzel vigasztalhatjuk is magunkat: ha nem aludtunk volna be a négygólos előnytől, a háromból valószínűleg maximum egy ment volna be. Mindenesetre a lefújás után legszívesebben seggbe rugdaltam volna a srácokat egytől-egyig, Bale-t meg nem engedtem volna ki a stadionból, amíg alá nem írja valami sajtpapíron, hogy jövőre hozzánk igazol. Magasfények:

Pozitívumok

Nyertünk

Az első félidőben lehengerlően, ellenállhatatlanul játszottunk, nehéz is kiemelni egy-egy embert. A harmadik gól után felhívott egy barcás spanom, és azt mondta, hogy így még őket is jól elpicsáznánk. Ezt én persze magamtól is tudtam.

Zanetti a BL történetének legidősebb gólszerzője lett. Mondj egy ennél vagányabb rekordot.

Coutinho óriási volt. Megérdemelt volna egy gólt, látszott rajta, hogy oda is adná érte a családtagjai minden második lábujját. Sok örömet fog még okozni nekünk ez a kisklambó.

Negatívumok

– Lehetett volna ez egy olyan meccs, amire évek múlva is széles vigyorral emlékezhetünk, de még ennél is fontosabb lett volna az a lélektani löket, amit egy sima 4-0 sikerélménye jelentett volna a csapatnak. Így viszont még a győzelem ellenére sem lehetett túl rózsás az öltözői hangulat a meccs után.

– JC teljesítménye nem volt ugyan tragikus, de mindhárom gólról elmondható, hogy fogott ő már sokkal nagyobb lövéseket is. Más védeni valója gyakorlatilag nem is volt.

– Sztankovics most már évek óta ezt csinálja: formába lendül, meghatározó emberré válik a középpályán, aztán lesérül. Ha a szokásos forgatókönyv szerint alakul a dolog, akkor most kihagy egy-két hónapot, aztán visszatér és egy darab szar lesz a szezon végéig.

Összegzés

Jó meccs volt, és előre nyilván aláírtam volna ezt a végeredményt, így viszont hagyott bennem egy kis rossz érzést. Az első félidőt érdemes lesz elraktározni nehezebb időkre, a másodikat meg gyorsan el kell felejteni.