Jó reklám az olasz focinak

És tényleg egy remek, fordulatos meccsen vagyunk túl, talán a legizgalmasabbon az idei szezonból. Elégedettek is lehetünk a csapat játékával, de azért némi hiányérzettel, illetve aggodalommal fűszerezve.

Rögtön hozzá is tenném, hogy De Vrij hiányában a kitűnő formában lévő Napoli ellen bármilyen győzelmet aláírtunk volna, és valójában úgy a 75. percig semmi panaszunk nem is lehetett. Az első gól elkerülhető lett volna több ízben is, dehát tudtuk, remek játékosokból áll a vendég csapat, benne volt, hogy az első adandó lehetőséggel élni is fognak.

Az Inter pedig azonnal képes volt egy fokozattal feljebb kapcsolni. Az első gólhoz megint egy tizenegyesre volt szükség, a jogosságán azt hiszem nincs mit magyarázni, bár sokadik visszajátszás után úgy láttam, Koulibaly leszorított kezéről pattant a kinyújtott karjára a labda, ami azért ha más nem, igazán peches dolog, de a karját tényleg nem emelhette oda a szabályok szerint. A tizenegyeshez Lautarot vártam kvázi dacból, de azt hiszem sokkal kielégítőbb, hogy végül akcióból tudott újra eredményes lenni. Calhanoglu személyében pedig jó személyhez került a büntető, ami védhetetlen lett volna akkor is, ha Ospina jó irányba ugrik.

Az iram nem hagyott alább, végül aztán a vezetés is meglett, Perisic olyan éles szögből fejelte át a labdát a vonalon, hogy elvileg még azt is megVARozták, nem volt-e szögletből les… Assziszt pedig ugye Calhanoglu, aki valószínűleg erre a meccsre edzett rá a Milan ellen elvégzett 10+ sarokrúgásával.

A második félidő első fele megintcsak az Interé volt, Correa megindulása és gólpassza egy élmény, Lautaronál pedig végre megtört a jég, és innen azt éreztük, ez már biztosan meg kell, hogy legyen. Mégis izgalmas lett a vége, nagyjából egybehangzó vélemények szerint azért, mert Simone túlcserélte magát. Ezzel egyet is tudok érteni, már Vidal sem pörgött fel a legmagasabb szintre, Barella futómennyiségét pedig a labdával csak elvétve érintkező Gagliardinire cserélni nem igazán éri meg szinte semmilyen körülmények közt. Mindehhez Inzaghi még két sokat melózó játékost is lehozott pihentetni a végére. Mégis muszáj hangsúlyoznom, hogy Inzaghinak bizony ilyen cseréi vannak, és a keret frissen tartása (vagy valami olyasmi, hogy a csapat ne merüljön le teljesen az ősz végére) pedig az ő felelőssége. Kockázatos, de valamikor Barellának és Lautaronak is kell pihennie, kettő gólos előnynél pedig joggal bízott benne, hogy most már valahogy lepereg a hátralévő idő. Mindenesetre egy jó tavaszhoz szívesen látnánk legalább egy erősítést, elsősorban középpályára.

Bár a Napoli Mertens bombája után teljesen átvette az irányítást, és két ziccert is kialakítottak, Handanovic és a szerencse megmentette az Inter mattolt védelmét. A győzelmet, mint mondtam, bármilyen formában aláírtuk volna, a mutatott játékkal is elégedettek vagyunk, de a csapat már a negyedik rangadóján enged ki az utolsó percekre. Legyen ez betudható a pad minőségének, vagy a fáradtságnak, egy olyan jelenségről van szó, amin mindenképp dolgozni kell, tavaszra pedig remélhetőlek teljesen kiküszöbölni.

Osztályzatok:

Handanovic: 6 – Talán bravúrral kitenyerelhette volna a két távoli lövés legalább egyikét, a legvégén viszont a helyén volt.

Skriniar: 7 – A meccs nagyrészében megette a Napolit, még Osimhen sem jutott szóhoz mellette.

Ranocchia: 7 – Ott folytatta, ahol az Udinese ellen abbahagyta. Jó volt látni, hogy egy ilyen mérzőkésen sem rezelt be, és ismét új, megbízható arcát mutatta.

Bastoni: 7 – Ez megint egy olyan meccs volt, ahol rendkívül rutinosnak tűnt a 22 éves titánunk.

Darmian: 7 – Micsoda melót tett bele megint, mind védekezésbe, mind támadásba és tranzicióba…

Barella: 7 – Izomproblémái ellenére apait-anyait beleadott, futott, lőtt, üresbe mozgott.

Brozovic: 7 – Ezek a hetes pontszámok bejönnek ma. Brozo is megérdemli.

Calhanoglu: 7.5 – Gól, gólpassz, jó játék, mi kell más? Örülünk, hogy kijött az októberi gödörből.

Perisic: 8 – Szabad megjegyeznem, hogy így majd’ 33 éves korára elitközeli szárnyvédő lett? Nekem nagyon úgy tűnik.

Correa: 6.5 – Kicsit még mindig hajlamos eltűnni, viszont egyre bátrabb, és elkezdtek bejönni a dolgai.

Martínez: 7 – Rengeteg meló, több jó lövés, és egy nagyon fontos gól.

Vidal: 5 – A melót elvégezte, de semmi extra, és full feleslegesen besárgult.

Dzeko: 5 – Jó ötlet volt behozni őt, hogy megtartsa a labdákat, sajnos azonban borzasztó rossz helyen pont, hogy eladott egyet.

Dimarco: 5.5 – Nem volt rossz, kvázi csak a védekező skilljeire volt szükség.

Gagliardini: 5 – Bár szinte állandóan körülötte folyik az ellenfél játéka, azon kívül, hogy terpeszben pucsítva forog, nem sokat tesz hozzá.

Satriano: – Futott a labdák után, ahogy azt egy lelkes ifistától meg is követelnénk, de csak pár labdaérintés jött össze neki. Máskor talán nagyobb szerepet kap.

Most pedig jön két nap pihenő, de aztán szerdán a Sahtar Donecket fogadva évtizedes jelentőségű tettet hajthat végre a Nerazzurri.

(kép: https://www.italy24news.com)