Újabb hazai meccs, újabb brutális zacskó, hidegzuhany, lefagyás, és még lehetne sorolni. Bizonyos szempontból más, mint a tavalyi világégések, de egy cseppet sem kevésbé fájdalmas.
Végre úgy ülhettem neki egy Inter-meccsnek, hogy egy kicsi hiányérzetem sem volt a kezdőcsapatot meglátva (persze figyelembe véve a sérülteket). Kicsit fura volt ugyan meglátni a csapatot Zanetti nélkül, de ő 39 éves korában már megérdemel egy meccs pihenőt, sőt, kötelező is leültetni néha. A formáció a mostanság megszokott volt, 4-3-2-1, vagy inkább eltolt 4-3-1-2.
Jól kezdtünk, fokozatosan vettük fel a tempót, szép akciókat vezettünk, benyomtuk őket a kapu elé, de a gól csak nem akart jönni. Cassano zsenije ismét előjött, két-három olyan megmozdulása volt, amiből egy szerencsés napon ugyanennyiszer találtunk volna a kapuba. Most Guarín éppen lemaradt, Sneijder meg úgy gondolta, hogy… Mit is gondolt?! A teljes hátvédsor rendben volt, bár egy szöglet után akadt egy érdekes Rano-mentés, de ettől eltekintve a Siena szinte semmi veszélyt nem jelentett. Simán úgy lehetett érezni, hogy a második félidőben csak idő kérdése lesz, mikor daráljuk be az utolsó helyzetettet, ehelyett…
Nem változott semmit a játék képe, jöttek a lövések, volt egy óriási Milito-helyzet, de gól természetesen sehogy sem érkezett. Stramaccioni próbált egy okosat húzni a Guarín-Álvarez cserével és a 4-2-3-1-gyel, az elején úgy tűnt, be is jöhet, jól mozgott az argentin. A középpályás-védekezés viszont látványosan kezdett összeomlani, ennek eredményeként jött is a feketeleves a kopasz argentin csapatkapitányunk hathatós közreműködésével. És ez csak rosszabb lett Gargano lehozatala után, igazából akkor már minden Siena-kontrában benne volt a gólveszély, rossz volt nézni, míg támadásban néhány Sneijder-lövéstől és egy Coutinho-helyzettől eltekintve súlytalanok voltunk, Livaja későn érkezett ahhoz, hogy ezen esetleg változtasson – szerintem ez lett volna a kulcs, egy plusz ember Milito mellé a darálóba. A toszkánok második gólja már csak egy plusz tőrdöfés volt, hogy még jobban fájjon kikapni a tökutolsótól…
Nehéz összegezni egy ilyen vereség után… A játék helyenként ismét pörgős, ötletes volt (főleg az első félidőben), de egyszerűen semmi nem akar bejönni. A fociban a ha nem játszik, persze, de hihetetlen, hogy ismét lebirtokoltuk az ellenfelet (61:39), ismét sokkal többet lőttünk kapura(19:6), mindezek ellenére újabb ruha a vége. Mindazonáltal látni kell, valami nem stimmel a csapat játékával hazai pályán, kisebb-nagyobb változások szükségesek Stramaccionitól. Egyébként látszik mit is szeretne, de lehet hogy amit kigondolt, nem minden esetben működik a Serie A-ban. A felelőssége elvitathatatlan a mai vereségben, de egyáltalán nem gondolom, hogy le kellene váltani, még ha nálunk divatba is jöttek a gyors edzőváltások az utóbbi időben. Annál is inkább, mert – a meccs utáni nyilatkozatából kiolvasva – nagyon is tisztában van a problémákkal, remélhetőleg orvosolni is fogja őket (akár a felépülő Obi, Mudingayi duóval, akár a háromvédős szisztémára való átállással).
Kettős érzés van bennem: annyira nem látom borúsnak a helyzetet a játékot látva, viszont ez a hazai mérleg több mint szégyen. Remélhetőleg most már szebb hetek köszöntenek ránk, folytatás szerdán a Chievo ellen, ott.
Pontozás:
Handanovics – A beadásoknál elég bizonytalan volt, az első gólnál is talán kijjebb jöhetett volna, de ma is volt nagy védése. Rajta mondjuk nem igazán múlott. (5,5)
Nagatomo – Megint a legjobbak között volt, előre és hátra is hatékonyan ténykedett, egészen a második kapott gólig, abban sajnos benne volt. (6)
Juan Jesus – Nagatomo pepitában, ismét jól rombolt, mindent elfejelt, higgadtan játszott, majd Vergassola és Valiani góljaiban is „szerepet vállalt”. Kár érte, én ettől függetlenül remélem, hogy nem kerül ki. (5)
Ranocchia – Továbbra is a Rano 2.0-t láthatjuk, és fura a tavalyi szezon után, de nagyon aggódom, amikor lent marad, ennek oka pedig, hogy szerintem a védelem összeomlana nélküle. Kis szerencsével gólt is szerezhetett volna. (6)
Pereira – Tök biztató dolgokat mutatott ő is, az ellenfél térfelén szerzett labdái egyenesen élményszámba mennek, a beadásain viszont pontosítania kéne. Nagy érték lehet, ha megszokja a csapatot és a közeget. (6)
Cambiasso – Amíg 3 középső középpályással voltunk, megint hasznos volt, utána viszont… Az neki már túl sok feladat, hát még amikor Ricky került mellé, ott lett totális a zűrzavar. Vergassolát igazán követhette volna végig az első gólnál, őt érzem ott a legfőbb ludasnak. (5)
Gargano – Bemutatta a védjegyévé váló lerohanós labdaszerzéseit, viszonylag pontosan is passzolt, ma nem volt vele gond, inkább argentin társát kellett volna lehozni, ha már… (6)
Guarín – Jól kezdett, utána drasztikusan visszaesett(demonstrálta azokat a dolgait, amikért mostanában a hajunkat tépjük), majd a félidő végére ismét feljavult. A második félidőben nem mutatott semmi különöset, de nem éreztem úgy, hogy most le kellett volna hozni – persze nem volt kiemelkedő. Ha szerencséje van, gól gólpassz kombinációval jár. (5,5)
Sneijder – Igyekezett folyamatosan játékban lenni, veszélyt teremteni, kereste az összjátékokat (főleg Cassanoval), de sokszor feleslegesen lőtt, valamint a meccs legnagyobb helyzetét ő hibázta el. Utólag azt lehet mondani, azon ment el… (5,5)
Cassano – Megvolt a szokásos két álompassza, sajnos egyiket sem sikerült gólra váltani. Az erőnléte miatt még mindig szívhatjuk a fogunkat, de talán most már kitolódott 70 percig a játéka. (6)
Milito – Egy nagy helyzete volt, azzal ő is dönthetett volna, sajnos kimaradt. Amiket még feljegyezhettünk: lesre futások, labdavesztések, rossz cselek. Nagyon elveszik így mezőnyben, hogy kvázi egyedül játszik csatár poszton. (5)
Álvarez – Támadó középpályásként kifejezetten hasznos és jó volt, fickándozott, utána hátrébb lett húzva és gyakorlatilag teljes csőddé vált. A pálya azon részén el kell őt felejteni. (5)
Coutinho – A lábában maradt egy gól, sajnos lecsúszott a lábáról a laszti. Sajnos ő sem tudta megváltani a világot a káoszban. (-)
Livaja – Előbb kellett volna jönnie, így csak egy labdaszerzésre futotta az erejéből, plusz birkózott egy kicsit. (-)
Stramaccioni – Ahogy írtam, ideális kezdőt rakott össze, viszont a cserékkel totálisan mellélőtt. Nem volt annyira indokolt Guarín lehozása, és onnantól a középpályás védekezésünk is atomjaira bomlott, ezt még tetézte azzal, hogy Garganot is lecserélte. Szerintem az első cserének egy Cassano-Livajának kellett volna lennie, és úgy a beívelésekkel esetleg tudtunk volna kezdeni valamit huzamosabb ideig. (5)